A Twitter körül zajló események, az Elon Musk általi felvásárlás több kérdést vet fel a közösségi médiumokkal és általában az internettel kapcsolatban.

Sokan máris a szólásszabadságot ünneplik, mások viszont féltik a platform jövőjét. Vajon a Twitter alapszabályai Musk elképzelései szerint változnak meg, és akkor rossz esetben még az is elképzelhető, hogy a közösségi médiumot az eddiginél sokkal nagyobb mértékben elárasztják a trollok, orrvérzésig zaklatnak majd személyeket, terjed a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció?

Mindkét lehetőség valóra válhat, kérdés, hogy a nyílt szabványok javítanak-e a közösségi médiumon.

Andrew Ng mesterségesintelligencia-kutató az e-mailt hozza fel példaként. Az SMTP nyílt protokoll biztosítja a cégeknek a szolgáltatásnyújtást, és azt is, hogy bárki bárkivel bármiről kommunikáljon, és ehhez teljesen mindegy, ki a szolgáltató.

Hasonló nyílt szabvány megerősítheti a közösségi médiát. A platformok sok mindenben azonosak: posztolhatunk, lájkolhatunk, kommentelhetünk, megoszthatunk tartalmakat. Miért ne lehetne megoldani, hogy az alapfunkciók az összesen keresztül működjenek, beleértve az újakat is? A felhasználók így akkor is kommunikálhatnának egymással, ha az egyikül fiókja például a Facebookon, a másiké a LinkedIn-en van. Ugyanúgy, mint ahogy a gmailes, outlookos, yahoos stb. e-mailfiókok között is van forgalom, megy a kommunikáció.

A közösségi média nyílt szabványai jó ideje viták tárgya. Egyesek szerint csak „központi kapuőr” tud eredményesen moderálni, és megakadályozni a toxikus légkör kialakulását. Ng szerint ez tévedés, és megint az e-mail a példája: a levélszemét-szűrők nagy mértékben kigyomlálják a káros tartalmakat. A felhasználó maga dönt, hogy kire bízza a kapuőr szerepet, de úgy is dönthet, hogy senkire. A nyílt protokoll mindenesetre megakadályozza, hogy bármelyik cég monopolizálja az elektronikus levelezést.

A nyílt szabványok csomó innovációval gazdagították az infokommunikációt. Ugyan lassan fejlődnek, de ha egy technológia eléggé érett, megakadályozzák, hogy egy-egy vállalat a saját hasznára és a többiek kárára változtassa meg a szabályokat. Bármelyik fejlesztő rákapcsolódhat az ökoszisztémára, a legjobb implementációk csúcsra futtathatók, míg a zárt platformok nehezítik appok megosztását stb.

Ng másik példája maga a web. A HTTP protokollt használva, a fejlesztők bárhonnan bármilyen honlapot megcsinálhatnak. Az innovációs hullám évtizedek óta tart, és ugyan rengeteg az adathalász és más káros tevékenység, a böngészők lehetővé teszik, hogy webes kapuőrökre bízzuk magunkat. Ez segít az ökoszisztéma „egészségének” fenntartásában.

Egyelőre nehéznek tűnik közösségi médiára kidolgozni nyílt szabványt. Mit szólnának hozzá például a Facebook-típusú „fallal őrzött kertek?” De meglátjuk, mi lesz a Twitterrel.