Katonai erők mesterségesintelligencia-megoldásokkal kísérleteznek. Tanulmányozzák, hogyan használhatók haditaktikák megvalósításához. Az USA Védelmi Minisztériuma most a korai figyelmeztetésként szolgáló radarinformációkat feldolgozó, segítségükkel a lehetséges – globális – fenyegetéseket azonosító JADC2 rendszert teszteli. Az Izraeli Védelmi Erő eközben nem azonosított MI-eszköz 2021. májusi használatát jelentette be: Hamasz-parancsnokokat és rakétaállásokat vettek célba vele.

A részben Peter Thiel által alapított Palantir katonai, hírszerző és büntetésvégrehajtó ügyfeleket is kiszolgál. A vállalat nemrég mutatta be chatalapú MI-platformját (AIP), amely műholdképeken azonosítja az ellenséget, megfigyelő drónokat telepít, csatatervet javasol. A bemutatón hírszerzési elemző fiktív forgatókönyvet felvázolva, késztette reagálásra a célra feljavított nagy nyelvmodelleket tartalmazó MI-t.

AIP figyelmeztetést kapott, hogy az ellenség baráti területre lépett. A felhasználó a „mutass meg több részletett” prompttal fordult hozzá, mire a rendszer műholdképeket jelenített meg, és nem specifikált objektumdetektálóval lokalizálta az ellenség tankját.

A következő prompttal a felhasználó videókat streamelő megfigyelő drón telepítésére utasította az MI-t. Miután meggyőződtek a tank jelenlétéről, három eseménysor generálását kérte a modelltől. A chatbot a következőket javasolta: vagy küldjenek oda vadászrepülőgépet, vagy nagy hatótávolságra tüzelő tankot, vagy vessenek be vállról indítható rakétákkal felszerelt gyalogosegységet.

A felhasználó a parancsnoki hierarchia felsőbb szintjén lévő személyekhez küldte a javaslatokat. A parancsnokság a gyalogosegység opciót hagyta jóvá, amelyre a rendszer az ellenséges tankhoz való hozzáférést is tartalmazó haditervet dolgozott ki. A parancsnokság a tank kommunikációs eszközeinek zavarására utasított egy elektronikus hadviselés-szakértőt.

Egy ilyen rendszer legjobb esetben veszélyforrások korai azonosításával, az azokra adott válaszok finomhangolásával, az ellenség „kicselezésében” segíti a katonaságot. Másrészt, fontos lépés az automatizált hadviselés felé.

Mennyire biztonságos egy ilyen MI? Humán szakértők komplex változókat elemeznek: terepet, időjárást, helyi szokásokat, baráti és ellenséges erők kapacitását, korlátait. A nyelvmodellek jelenlegi szintjén viszont aggasztó, ha chatbotra bíznak egy ennyire összetett feladatsort.

A Szilícium-völgy egyik legismertebb milliárdos techvállalkozója, a PayPal és a Palantir társalapítója, Pieter Thiel a korábbi Twitter-alkalmazott Bari Weiss podcastjében közölte, hogy halála után, „biztos, ami biztos”, lefagyasztatja a testét. A köztudottan halálellenes aktivista hozzátette: ez inkább ideológiai állásfoglalás.

„Nem feltétlenül számítok arra, hogy működni is fog, viszont olyan dologról van szó, amit meg kell próbálnunk” – magyarázza.

De miről is van szó?

A halhatatlanság vágya legalább a Gilgames-eposz óta kísérti az emberiséget, a 20. és a 21. század gyorsan fejlődő technológiáira folyamatosan és legadekvátabban reflektáló filozófiai-futurológiai irányzat, a transzhumanizmus egyik alapvetése szintén a halál megkérdőjelezése. A transzhumanista evolúció alaptételei közé tartozik, hogy az emberi állapot nem a fejlődés vége, és eljutottunk abba a korba, amikor magunk szabhatjuk meg biológiai és mentális fejlődésünk irányát. Sőt, idővel akár halhatatlanokká is válhatunk, vagy, ha akarjuk – és teszünk érte –, fel is támadhatunk, mert egyes technikákkal (legalábbis elméletileg, és majd valamikor a bizonytalan jövőben) a holtak is feltámaszthatók lesznek.

Thiel az egyik „halhatatlanság-technológiára”, a kriogenikára, más néven kriosztázisra utalt. Lényege, hogy ha a halál után kellő időben a klinikailag és a törvény által is halottnak nyilvánított elhunyt testét (esetleg csak az agyát, fejét) mínusz 196 Celsius-fokú (mínusz 320,8 Fahrenheit) folyékony nitrogénben, esetleg héliumban mélyhűtéssel tárolják, akkor az a technológiai, leginkább nanotechnológiai fejlődés függvényében, előbb-utóbb életre kelthető. Legalábbis az elmélet szerint, mert ma még nincs és nem is körvonalazódik olyan nanotechnológiai folyamat, amellyel ez megvalósítható lenne. (Maga a kriobiológia az „alacsony hőmérsékletű biológia.”)

Thiel a leghíresebb ezirányú létesítményre az 1972 óta működő, ellentmondásos megítélésű Scottsdale-i (Arizona) Alcorra gondol (ahol jelenleg 205 személy nyugszik kriosztázisban), halála után ott kívánja lehűtetni magát.

A milliárdos terve nem meglepő. mert hosszú évek óta a halhatatlansági törekvések egyik élharcosa. Több ezt célzó vállalkozásba fektetett kisebb-nagyobb összegeket, 2014-ben pedig azzal gyanúsították, hogy az egyik cég fiatal donoroktól származó vérátömlesztéssel foglalkozik.

„Az emberek választhatnak: elfogadják, tagadják a halált, vagy harcolnak ellene. Szerintem társadalmunkat az elfogadók és a tagadók uralják, én viszont inkább harcolok ellene. Vagy le kell győznünk, vagy meg kell bizonyosodnunk arról, hogy miért lehetetlen legyőzni” – magyarázza.

A tudomány jelenlegi állása szerint a biológia a válasz, a kriogenikát pedig általában áltudománynak tartják. Egy másik techmilliárdos, Thiel barátja, Elon Musk szerint a halál azért fontos, mert ha halhatatlanok lennénk, a társadalom nem változna, az új ötleteket nem koronázná siker.

A lítium az akkumulátorok és az elemek világának koronázatlan királya, okostelefonok és elektromos járművek kulcsfontosságú anyaga. Az ellátási lánccal kapcsolatos aggodalmak növekedésével, viszont a tudósok a drága és nehezen beszerezhető összetevőket helyettesítő megoldásokat kezdtek el tanulmányozni.

Egyes anyagokat, például a kobaltot és nikkelt pótló opciókat találtak is, de a lítiumot nehéz ledönteni a trónjáról. Legalábbis 2023-ig úgy tűnt. A kínai JAC Motors autó- és haszongép-gyártó idén márciusban viszont a világ első nátrium-ion akkumulátorral működő járművéről tett közzé képeket. A 25 kilowatt/órás akkumulátorokat a szintén kínai HiNa Battery fejlesztette, az autó egyszeri töltéssel 250 kilométert tehet meg.

Az ország legnagyobb elektromosautó-akkumulátor gyártója, a CATK áprilisban jelentette be saját nátrium-ion megoldását, amely a tervek szerint a Chery új autóját fogja működtetni.

A bejelentések érdekesek, azonban egyik vállalat sem kommentálta azokat, fontos részletek hiányoznak. Nincs ütemterv, nincsenek pontos mérési adatok, teljesítmény-mutatók, és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy milyen nátrium-ion fajtát használnak. A cégek titokzatoskodása felveti a kérdést, hogy a nátrium-ion akkumulátorok mennyire állnak készen valódi járművek működtetésére.

A nátriumalapú elemek, akkumulátorok nem újak, több mint fél évszázada fejlesztik őket, teljesítményük folyamatosan javul, de mindezek ellenére, technikai hiányosságaik eddig megakadályozták, hogy rivalizáljanak a lítiummal. Gyorsan elhasználódnak, energiasűrűségük változatlanul alacsonyabb a lítium-ionénál, azaz csak úgy képesek ugyanakkora energiamennyiséget tárolni, ha nagyobbak és nehezebbek.

Nehezebb, de olcsóbb akkumulátor egyes esetekben, például a Kínában elterjedt kicsi és rövidebb (280 kilométernél nem hosszabb) utakra szánt elektromos autóknál működhet. Az irántuk mutatott hirtelen érdeklődés valódi oka azonban a lítiumbányászat és a feldolgozó létesítmények kapacitása, azaz, hogy nem tudják kielégíteni a drasztikusan növekvő keresletet.

Bolíviában és Chilében rengeteg a lítiumtartalék, más anyagokból máshol szintén, a hasznosításukhoz szükséges infrastruktúra viszont nem elégséges. Például egy új bánya kialakítása legalább fél évtizedig tart. Tegyük hozzá az anyag árának növekedését, és máris érthető az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló alternatív nyersanyag nátrium iránti igény.             

A Piper Sandler befektetési bank reprezentatív felmérése alapján a virtuálisvalóság-technológiák (VR, virtual reality) nem ragadják meg az amerikai tizenévesek fantáziáját. Az 5600 megkérdezett 29 százaléka rendelkezik VR-használatra alkalmas készülékkel, de csak négy százalékuk használja napi szinten. Hét százalék szeretne vásárolni headsetet a jövőben, míg 52 százalékuk vagy bizonytalan, vagy egyáltalán nem érdekli a VR.

Híresztelések szerint az Apple valamikor 2023-ban vezeti be a piacra saját VR-headsetjét. Kérdés persze, hogy tényleg így lesz-e, az adatok viszont mindenképpen elgondolkodtatók. A gyerekek hagyományosan érdeklődnek az új elektronikus technológiák iránt, az okostelefonok és a zenelejátszó eszközök népszerűség-növekedésének mindig ők voltak az egyik motorja. A VR viszont különösebben nem érdekli őket.

Bő fél évtizeddel második nagy hulláma és az 1990-es évek közepe óta ismét prognosztizált, de megvalósulatlan áttörése után, a VR jövője nem fest túl rózsásan. A Metává vált Facebook hiába szórt súlyos dollármilliárdokat a metaverzumba, a technológia eddig legalábbis nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ipari és vállalati alkalmazásokon kívül lényegében megbukott. A metaverzumra megfontolt prognózisok alapján minimum 2030-ig kell várni, ha egyáltalán megvalósul.

A Meta tavaly novemberben bocsátott el tizenegyezer alkalmazottat, sokuk a nagyvállalat VR Laboratóriumában dolgozott. John Carmack, a Facebook által a technológia berobbanásának tűnő pillanatokban felvásárolt Occulus – egyébként változatlanul optimista („lesz áttörés”) – főmérnöke szintén 2022 végén hagyta ott Zuckerberg cégét, és azóta folyamatosan kritizálja a metaverzum-koncepció megvalósítása felé tett és elhibázott lépéseket. A vállalat korábban jó eladási mutatókat produkáló Quest 2 headsetjének is egyre csak romlanak a statisztikái…

A Disney idén bezárta teljes metaverzum-részlegét, és a Microsoft is ugyanígy tett 2017-ben megvásárolt közösségi VR platformjával.

A Piper Sandler következtetése, hogy a VR változatlanul – évtizedek óta – a fejlődés korai szakaszánál tart, illetve ezek az eszközök kevésbé fontosak, mint az okostelefonok. (Az azokkal történt integrációs-kísérletek sem váltak be eddig.)

Egyelőre kérdéses, hogy az Apple headsetje vagy a Meta következőgenerációs darabja új életet lehel-e a vergődő iparágba (amelynek az utóbbi években egyedül a digitálisiker-technológia volt az egyetlen nagy és működő dobása), de most a techvállalatok kiadáscsökkentéseinél a virtuálisvalóság-szekció az egyik legkönnyebb és legegyértelműbb célpont.          

Vállalkozásokat megszemélyesítő, vázlatos Facebook-oldalak nem számítanak se újdonságnak, se ritkaságnak, a közelmúltban velük elkövetett csalásözön viszont különösen pofátlan. Ellenőrzött, hitelesített oldalakat ugyanis úgy törtek fel hackerek, hogy esetenként a Metának, azaz a Facebook anyavállalatának adták ki magukat.

A csalók fizetett hirdetéseken keresztül próbálták elhitetni, hogy ők a Meta, és a gyanútlan felhasználó rosszindulatú programokat, malware-eket töltött le a számítógépére vagy más infokommunikációs eszközre.

A „hirdetéseket” Matt Navarra közösségimédia-tanácsadó vette észre, és számolt be róluk a TechCrunchnak.

„Hogyan hagyta jóvá ezeket a hirdetéseket a Meta? Ellenőrzött fiókok a Metát megszemélyesítve csaptak be felhasználókat, hogy töltsenek le kétes programokat” – tweetelte Navarra.

A Meta Ads nevű egyik hirdetés tízezrek által követett oldalon jelent meg, és „professzionálisabb, biztonságosabb” eszköz letöltésére buzdított, mert a felhasználók „biztonsági okok” miatt a böngészőben a továbbiakban nem tudják kezelni a hirdetésfiókot. A szponzoráltnak beállított kamuhirdetésben szerepelt egy, malware által megfertőzött link.

Egy másik, szintén ellenőrzött oldal a Google AI-nak tüntette fel magát, és kamu Bard-linkre, a techóriás új mesterségesintelligencia-platformjára mutatott. Mielőtt meghackelték, a népszerű indiai színész-énekes Miss Pooja fiókja volt, és hétmillióan követték. A névváltozásra április huszonkilencedikén került sor.

Mára a Navarra által azonosított összes meghackelt oldalt eltüntették. Ennek ellenére nyugtalanító, hogy a hackerek hirdetéseit minden további nélkül jóváhagyták, nem tűntek fel a Meta automatizált hirdetésrendszerének, és mindaddig működtek, amíg Navarra fel nem figyelt rájuk.

A Meta egyik szóvivője elmondta, hogy szignifikáns összegeket fektetnek hackelések és csalások megelőzésébe, felderítésébe. Például ezért indították a Facebookra és az Instagramra is érvényes, 11.99 dollárba kerülő „proaktív fiókvédelem” szolgáltatást.     

Május hetedikén a NASA új-zélandi kilövőállomásáról az amerikai űrügynökség két TROPICS kockaműholdat indított útnak 550 kilométeres, 32 fokos röppályára. Még ebben a hónapban két másikat szintén fellőnek majd.

A négy egységből álló rendszer trópusi viharokat fog folyamatosan figyelni. Mindegyik rendelkezik mikrohullámú rádiómérővel, amelyekkel hőmérsékleti és vízgőz-adatokat gyűjtenek. Mivel négy műholdból áll a rendszer, lehetséges az adatok óránkénti frissítése, így segítve hurrikánok és más melegövi viharok formálódásának pontos monitorozását.

„Olyan adataink lesznek, amilyenekkel soha nem rendelkeztünk eddig. Ez azért lehetséges, mert a mikrohullámú hullámhossz-tartományban óránkénti gyakorisággal nézhetjük viharok kialakulását, erősödését. Remélhetőleg jobban megértjük az azokat megalapozó folyamatokat és javítjuk az intenzitásukra vonatkozó előrejelzéseket, eredményesebben tudjuk követni őket” – nyilatkozta a TROPICS projekt kutatásvezetője, William Blackwell az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Lincoln Laboratóriumában.

A TROPICS eredetileg hat műholdból állt. Az első kettőt tavaly júniusban lőtték fel, de technikai okok miatt képtelenek voltak röppályára állni. A NASA-nak ki kellett találnia, hogy másként indítsa útjára a maradék négyet. A Rocket Labot novemberben bízták meg a feladattal, áprilisban ők javasolták, hogy a műholdakat Virginia helyett Új-Zélandról lőjék fel, a döntés okát viszont nem hozták nyilvánosságra.

„Mindaddig, amíg a fellövés szolgáltatója megfelel a misszió követelményeinek, az ő dolga a hely kiválasztása” – kommentálta a NASA, ráadásul a változtatás nem járt jelentős többletkiadásokkal. Az ügynökség elmondta, hogy a plusz logisztika és papírmunka költségei minimálisak voltak.

Feltételezve a maradék két műhold sikeres útra bocsátását, a rendszer az Atlanti-óceáni hurrikánévad kezdetére már munkába is fog állni. Blackwell szerint az sem okoz problémát, hogy a tervezett hat helyett kettővel kevesebb műhold fog dolgozni.

Mivel a mesterségesintelligencia-modellek megkönnyítik végtelen mennyiségű szöveg és hang előállítását, napról napra markánsabb a teljesen automatizált médiaprogramok jelenléte.

2022 októberében a dubai Play.ht híres, esetenként elhunyt személyeket szimuláló podcast-et indított. Eddig Oprah Winfrey és Terence McKenna volt benne Alan Watts-szal, illetve Lex Friedman Richard Feynman-nel.

Idén januárban a Seinfeld sitcomra (szituációs komédiára) épülő, MI által generált, soha véget nem érő komédia indult a Twitchen (az Amazon tulajdonában lévő, videojáték-közvetítéssel foglalkozó weboldalon). Szkriptek létrehozására a GPT-3-at, hangok szimulálására a Microsoft Azure-t, jelenetek készítésére a Unity játékmotort használja.

A zenei streaming-szolgáltató Spotify nemrég indított automatizált DJ-je a felhasználó hallgatói szokásaira vonatkozó tényszerű infókkal és megfigyelésekkel tesz izgalmasabbá egyéni lejátszási listákat (playlists).

A digitális közönség bevonására fókuszáló clevelandi Futuri médiavállalat termékét, a RadioGPT-t az Egyesült Államokban és Kanadában is tesztelik.

A saját fejlesztésű Topic Pulse meghatározza a rádióállomás helyi piacának trendi témáit, a GPT-4 szkriptet hoz létre belőlük, amelyet egy másik modell egy és három hang között vokalizál. A felhasználó vagy előre beállított hang, vagy a sajátjának a klónja között választhat.

A RadioGPT a felhasználó által válogatott listáról játszik számokat. A bemutatót csevegő MI-hanggal teszi színesebbé, amely a dalokról és a művészekről mond el érdekességeket, de rövid időjárás-jelentést, közlekedési és közéleti híreket is szolgáltat.

Az appot letöltő hallgatók hangmemókat küldhetnek a rendszernek, amelyeket az automatizált DJ akár a szkriptbe is integrálhat. Úgy is lejátszhatja őket, mintha pont betelefonálnának az adásba, tartózkodási helyük alapján pedig – az állomás hatósugarán belüli területeken – hívhatja is őket.

Az Egyesült Államokban 207 rádióállomással rendelkező Alpha Media és a Kanadában 55-öt birtokló Rogers Sports & Media áprilisban kezdte bétatesztelni a technológiát.

Sok rádióállamos már eleve nagymértékben automatizált, és nem maguk által készített, hanem mások, felhasználásra engedélyezett (szindikált) műsorain alapulnak. Ha MI DJ helyi hírekkel és a hallgatók interakcióival áll elő, programjaikat könnyebben alakíthatják ki saját piaci elvárásaik szerint, így pedig versenyképesebbek lesznek a streaming szolgáltatásokkal szemben.

A RadioGPT azért nagyon fontos, mert a generatív MI-t a hagyományos rádiós munkamenetbe integrálja. A technológia a jövőben alapjaiban változtathatja meg a médiumot.

A politikában és persze a politikán kívül is egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciával generált képeket.

2019-ben a gaboni elnök egyik videója meghiúsult puccskísérlethez vezetett. A puccsot megelőző híresztelések arról szóltak, hogy a videó mélyhamisítvány (deepfake). 2020-ban egy indiai regionális választás egyik jelöltjének a videóján az illető szájmozgását úgy változtatta meg a mögötte álló párt, hogy szinkronban legyen a más nyelvekre fordított hanganyaggal. A 2022-es dél-koreai elnökválasztás két jelöltjének MI-vel létrehozott alteregói válaszoltak szavazók kérdéseire.

Az amerikai Republikánus Párt nemrég közzétett propagandavideója, a Beat Biden teljes egészében mesterséges intelligencia által generált képekből áll. A Joe Biden elnököt támadó állókép-sorozat fontos állomás, a generatív MI vele érkezett meg az Egyesült Államok politikai mainstreamjébe.

A videó abból indul ki, hogy mi történhet Biden esetleges 2024-es újraválasztását követően. A harminckét másodperces anyag események rövid sora, hangalámondással, színészek fiktív híreket olvasnak fel. Az elmérgesedett USA-Kína viszony a tajvani főváros, Tajpej bombázásához vezet, a gazdasági válság miatti összeomlás következtében bedeszkázott ajtókkal-ablakokkal vannak teli az utcák, bevándorló-tömegek lépik át a déli határt, San Franciscóban fegyveres katonák járőröznek, mögöttük harckocsik, mert akkora az erőszakhullám.

A képernyő bal felső sarkában látható apróbetűs szöveg ugyan figyelmeztet, hogy a videó teljes egészében mesterséges intelligencia által készített képekből áll, de ez valószínűleg sok néző figyelmét elkerüli. A gyártást ismerő névtelen forrás közölte a Vice magazinnal, hogy a képek generatív MI munkái, magát a forgatókönyvet viszont emberek írták.

Politikai kampányok egyre több pozitív visszajelzést akarnak a befektetett pénzért, és úgy tűnik, hogy a cél eléréséhez a szövegből képeket készítő modellek a leghatékonyabb eszközök közé tartoznak. A videón a kamuképek úgy néznek ki, mintha valódiak lennének, a fiktív események sora felkavarja a nézőt, mert teljesen hitelesnek tűnnek. Egyértelműen jelzik, hogy melyik jelöltre szavazzon.

A generatív MI további fejlődésével a propagandaanyagok még hatásosabbak, erőteljesebbek lesznek.

Egyre gyakoribb jelenség művészek utánzása mesterségesintelligencia-technikákkal. 2021-ben például fiatalon elhunyt sztárokat, köztük Jimi Hendrixet, Kurt Cobaint és Amy Winehouse-t emulálták, tavaly pedig az OpenAI bemutatta a népszerű zenészek stílusában számokat generáló Jukebox rendszert.

A lemezipar igyekszik szigorúan fellépni mindenféle fake ellen, a világpiac harmadát uraló UMC (Universal Music Group) pár hete szólította fel a legnagyobb streaming-szolgáltatókat a hozzá tartozó művészek zenei adatait használó MI-muzsikák blokkolására.

Az UMC hozzáállása nem meglepő, mert minden új technológiageneráció komoly és nehezen kezelhető kihívást jelent az ipar számára. Az 1970-es években elterjedt audiókazetták megkönnyítették a másolást, a következő évtizedben jött a hangmintavétel (sampling), az 1990-es és a 2000-es években pedig a remixek és a mashupok. Ma az MI jelenti az új kihívásokat.

Az iparágban nincs mindenki ellene. Az elektronika és a pop határán alkotó kanadai Grimes közölte, hogy bárkivel megosztja a bevételeit, aki lemásolja a hangját. Liam Gallaghernek, az Oasis korábbi énekesének kifejezetten tetszett az MI-utánzat.

A közösségi médiában az utóbbi hetekben több ismert zenész MI-vel generált utánzata tűnt fel: a Drake and The Weeknd stílusában előadott hip-hopot több tízmillióan hallgatták meg, mielőtt levették volna a netről. Aztán az 1990-es évek britpop sztárzenekera, az Oasis, a rapper Eminem, de még a jellegzetesen hatvanas évekbeli The Beach Boys is sorra került.

Hagyományosan szerzett és előadott számok csendülnek fel, amelyek hírességekre emlékeztető vokálokkal rétegződnek, folynak egybe. Utóbbiakat hangklónozó modellek hozzák létre.

Első lépés néhány perctől több óráig tartó hanganyag beszerzése, amelyen az énekes hangszeres és bármilyen kíséret nélkül hallható. A modell (Demucs3, Splitter, lalal.ai) „demixeli” az anyagot, kiszedi belőle a szükséges részeket. Az adatsoron hangklónozó modell (Soft Voice Cloning VITS, Respeecher, Murf.ai) tanulja meg az énekes hangszínének, hangmagasságának stb. utánzását.

Az új hanganyag felvétele a következő lépés. A modell az általa betanított hang hangszínének az előadás hangmagasságához és a szöveghez való hozzárendelésével dalt generál, amelyet digitális audió-munkaállomás (Audacity, Ableton Live, Logic Pro) kever össze hangszerekkel.

A kézödéma sérülésből vagy betegségből eredő túlzott folyadék-felgyülemlés okozta duzzanat. Jelenlegi legjobb kezelése a képzett terapeuta által végzett kézmasszázs, amelyhez sajnos a költségek és más okok miatt sokan nem férnek hozzá.

A Cornell Egyetem kutatói szakorvosokkal együttműködve, rájuk gondolva speciális, kötött szövetet (KnitDema) dolgoztak ki. A viselhető (wearable) technológiával a páciens otthon, a beágyazott kicsi robotikus aktuátoroknak köszönhetően, maga végezheti el a masszázst.

A projektet vezető Cindy Kao és kutatótársai három éve fejlesztett másik viselhető technológiájukból, a viselője bőrére változatos okok miatt reagáló, arra nyomást gyakorló, megcsípő stb. KnitDermisből indultak ki. Hatástanulmányokból kiderült, hogy többeket érdekelne személyre szabható, a bőrt masszírozó eszköz.

Kao és csapata heteken keresztül konzultált szakorvosokkal az optimális megoldásról, és végül azért döntöttek a kézödéma mellett, mert szignifikáns hatása van a mindennapokra, akadályozza az ujjak nélkülözhetetlen mozgékonyságát.

Ujjra húzható, kötött, robotizált textíliát terveztek, beágyazott „alakemlékező ötvözetből” (shape memory alloy, SMA) készült rugókkal. A rugókat parányi 3D nyomtatott áramkör aktiválja, egymás utáni összenyomódásukkal a folyadékot kiszorítják a kéz duzzadt részéből.

Az SMA rugók nyomása, a nyomás intenzitása páciensenként szabályozható. A szimulált kézen végzett első tesztek után, a rugók összehúzódásakor mért 45 Celsius-fok átlaghőmérséklet a „valódi” tesztek egyik résztvevőjének sem okozott kellemetlenséget. Az eszközt eleve úgy alakították ki, hogy kényelmesen lehessen viselni, a nyomás pedig egyenletesen oszoljon el a duzzadt részen.

Maga a fonal is rugalmas, üreges részekkel, és az aktuátorok még passzív állapotban is valamilyen nyomást gyakorolnak a kézre. A kutatók többfajta fonállal kísérletezve találták meg az ideális kombinációt, hogy a nyomás egyrészt hatékony legyen, másrészt ne okozzon kényelmetlenséget.

Kao szerint a KnitDema és a technológiával készülő későbbi „személyes rehabilitációs” eszközök fontos szerepet játszhatnak a gyógyászat jövőjében.