Elon Musk legalább 2019 óta folyamatosan hajtogatja, hogy az agy-számítógép interfészt, azaz agyba ültethető pénzérme-méretű chipet fejlesztő cége, a Neuralink megkezdi embereken a teszteket. A beültetéssel mozgáskorlátozott személyeken segítenének a kommunikáció és a mobilitás visszanyerésében.

2020-ban azt nyilatkozta, hogy egy éven belül jönnek a tesztek, 2021 februárjában pedig az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalával (FDA) folytatott megbeszélésekről tweetelt – megint egy éven belülre, majd szűk tíz hónappal később már a következő évre ígérte a teszteket. 2022 decemberében hat hónapról posztolt.

Egyelőre egyetlen emberi teszt sem történt, és a Neuralink sem köteles bejelenteni, ha a szabályozók visszautasítanak egy kérvényüket, mert Musk elfelejtette közölni, hogy az FDA 2022 elején megtagadta az embereken végzendő tesztek engedélyezését. A Reuters alapján a Neuralink nem sokkal előtte adta be a kérelmet. A szabályozók állítólag többtucatnyi problémát találtak benne, és amíg nincs rájuk megoldás, nincs zöld fény. Az emberbe ültetendő lítium elemekkel is szkeptikusak, különösen egy ennyire invazív technológia esetében.

A Neuralink dolgozói állítólag idegesek a céggel a Teslánál és a SpaceX-nél is lényegesen kevesebbet foglalkozó Musk betarthatatlan határidői miatt, de a milliárdos üzletember is mérges a lassú fejlesztés miatt.

„Nem értékeli, hogy nem autóról van szó. Ez egy ember agya, nem egy játék” – nyilatkozta egy meg nem nevezett alkalmazott.

Az esetben – Musk személyét és a projekt ambiciózusságát leszámítva – nincs semmi különös, gyakran előfordul startupokkal. Az FDA az emberen végzendő tesztkérelmeknek csak a kétharmadát hagyja jóvá az első beadás után. Ráadásul a Tesla-vezér a tőle megszokott bombasztikus stílusban, de konkrét eredmények nélkül beszél technológiákról, és a szabályozókkal is gyakran összekap.

Az egészségügyi szektorban köztudottan a megfontolt haladás, és nem a felelőtlen rohanás a megszokott. A Neuralink orvos szakértők szerint sem hozzáállásban, sem gyakorlatban nem áll azon a szinten, hogy rövid időn belül piacra dobják az agychipet.

Jelenleg állattesztek adatai alapján próbálják meggyőzni az FDA-t. Ezekkel a tesztekkel kapcsolatban is súlyos aggályok merültek fel: állítólag nem vigyáztak eléggé az állatok életére, sokan és feleslegesen haltak meg a vezérigazgató nagyratörő álmai miatt.

Közben a rivális Synchron tavaly megkapta az engedélyt technológiájának – agychip-fejlesztésének – emberen végzendő tesztekhez.

A világhálón egyre elfogadottabbá vált, hogy egyszerűbb, rutinszövegeket programok generálnak, míg az agytornát igénylő munkát képzett újságírók végzik. A befektetőknek tetszik az ötlet, például a BuzzFeed részvényei több mint száz százalékot emelkedtek, miután bejelentették, hogy kapcsolatban állnak az OpenAI-jal.

A mai chatbot hullámot, a mesterséges intelligencia által létrehozott szövegeket többévnyi kísérletezés előzte meg.

A Washington Post 2017-ben munkába állított Heliografja helyi sportesemények utáni beszámolókat készített. A Forbes 2018-ban bevezetett Bertie rendszere topikokat, szalagcímeket és művészeti munkákat ajánlott. A Bloomberg 2019-ben fejlesztette beszámolókat automatikusan összegző Cyborgját. 2022 novembere és idén január között a CNET saját modellel íratott 78 cikket pénzügyekről. Miután egy másik online újság sok anyagban fedezett fel hibákat, felfüggesztették a modell használatát. (A másik három jelenéről nincsenek információk.)

Azaz, médiavállalatok, kiadók nem idegenkednek az MI-től, de egyelőre főként rövid és meghatározott formájú, könnyű olvasmányok, például nyaralással kapcsolatos szövegek, kvízek készítésére alkalmazzák őket.

Három médiavállalat emelkedik ki, ők különféle megközelítéseket használnak automatikus szöveggenerálásra.

A New York Times a ChatGPT-vel készíttette el Valentin-napi interaktív üzeneteit. A felhasználók kiválaszthatták a hangvételt (romantikus, plátói stb.), a címzettet (például ex, saját magam, ChatGPT) és a stílust (többek között üdvözlőkártya, kalózkodás).

A BuzzFeed az OpenAI GPT-3-ja által működtetett kvíz-sorozatra (is) alkalmaz MI-t. Valaki előáll egy ötlettel, szalagcímeket és kérdéseket ír róla. Az olvasók vagy kitöltik a szövegdobozokat, vagy több lehetőség közül választanak, majd GPT-3 néhány bekezdést ír a témáról. A kvízekkel komoly szponzori pénzek is összeszedhetők, az egyik legutóbbit egy műtrágyagyártó finanszírozta.

A Men’s Journal például „Bevált tippek, hogy segítsünk életed leggyorsabb mérföldjének lefutásához” című anyagát ugyan a „fitnesz-szerkesztők” jegyezték, de a szerzők között az OpenAI MI-jét is megemlítették. Az anyacég nemrég írt alá együttműködési szerződést a szövegeket és videókat egyaránt mesterséges intelligenciával generáló Jasper és Nota startupokkal. 250 médiavállalkozásuk számára kell anyagokat készíteniük.

A Microsoft Research kínai ágazata korábbi technológiával hozta még létre az országban máig széles körben használt Xiaoice chatbotot. A Pekingi Mesterséges Intelligencia Akadémia nemrég fejlesztett 1,75 billió paraméteres beszélgető botot (Wu Dao 2.0). A természetesnyelv-feldolgozással foglalkozó kínai kutatók azonban egyedi kihívásokkal szembesülnek.

A helyi MI-kutatások korábban inkább a gépi látás alkalmazásaira, például önvezető autókra és arcfelismerésre összpontosítottak, a nyelvtechnológiákat kicsit hanyagolták. Nem véletlenül, mert nehéz nagyméretű kínai adatsorokat összeállítani. Számos okból is az: az interneten több az angol, mint a kínai szöveg, a Nagy Tűzfal mögötti anyagok jelentős része nem hozzáférhető. Tegyük hozzá az Egyesült Államok tiltó intézkedéseit, valamint a 2021-es szigorú, de azóta enyhített kínai szabályozás technológiákat hátráltató hatásait, és máris összeáll a kép. Ráadásul több régebbi chatbot kifigurázta a kormányzati korlátozásokat, nem sokat törődött az előírtak betartásával.

ChatGPT, a Bing chat és Bard értelemszerűen angolra optimalizáltak, mivel amerikai cégek a fejlesztők. A kínai vállalatok küszködnek saját nyelvű és kultúrájú, valóban működőképes, tömegeket vonzó fecsegő botok előállításával. Nem véletlen, hogy ChatGPT sokkal jobban vonzza a lakosságot, mint a helyi riválisok. De hozzá sincs elegendő mennyiségű kínai nyelvű adat.

A jogi és a technikai korlátozások ellenére mégis megérkezett az országba, és vírusként söpört végig az ottani közösségi médián. Az OpenAI Kínában nem szolgáltatja a modellt, ezért a felhasználók virtuális magánhálózatokon (VPN) vagy a promptonként valamennyi összeget felszámító offshore szolgáltatóktól szerzik be.

Azért lett nagyon népszerű, mert (a relatíve kevés gyakorlóadat ellenére) kínaiul válaszolja meg a kérdéseket, és az ország populáris kultúrájáról is vannak ismeretei. Kína nagy techvállalatai az utóbbi hetekben mindenesetre reagáltak az OpenAI chatbot diadalútjára.

A Baidu bejelentette a saját ERNIE nyelvmodellen alapuló Wenxin Yiyant (Earnie Botot); a tervek szerint keresőmotorjába és felhőszolgáltatásaiba fogják integrálni. Az Alibaba vállalati DingTalk chatalkalmazásába tervezi beépíteni fejlesztési stádiumban lévő, egyelőre névtelen chatbot prototípusát. Az online kereskedéssel foglalkozó JD.com ChatJD-je ügyfélszolgálatoknál fog dolgozni, de pénzügyi beszámolókat, marketinganyagokat is generál majd. Az online videojátékokat fejlesztő NetEase egyik legnépszerűbb játékába integrálhatja személyre szabott karaktereket, dialógusokat és más kimeneteket előállító chatbotját.

Hiába óriási a ChatGPT és más generatív mesterséges intelligenciák körüli hype, több példa tanulságaként, egyelőre nyilvánvaló, hogy tényszerű és pontos, hibamentes szövegek, cikkek írásakor nem támaszkodhatunk teljes mértékben rájuk. Ezt maga Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is elismerte.

Az álláspiaccal foglalkozó Resume Builder legújabb felmérése alapján azonban nem úgy tűnik, hogy a ChatGPT baklövései különösebben zavarnák a cégvezetőket, sokuk számára a kiadáscsökkentés ugyanis mintha fontosabb lenne a minőségromlásnál. Mint minden új technológiánál, a chatbot esetében is folyamatos a fejlődés, és a vállalati felhasználás minősége is javulni fog. Ezek még csak a kezdetek – szögezik le az érintettek.

Arra reagáltak, hogy a felmérésből kiderült: az MI egyes cégeknél már leváltott emberi munkaerőt, és a főnökök készségesen el is ismerik ezt. Az írástól a kódolásig, több területen – elvileg – átvehetik a szerepünket – állítják.

A Resume Builder ezer üzleti vezetőt kérdezett meg online, hogy a cégnél használják-e, vagy tervezik-e használni valamilyen mértékben a ChatGPT-t.

49 százalékuk alkalmazza, és ennek a 49-nek a 48 százaléka, azaz az összes megkérdezett majdnem negyede bocsátott már el miatta humán alkalmazottat. A chatbotot már használók 93 százaléka tovább szándékszik bővíteni az MI alkalmazási körét. Az összes megkérdezett szerint a ChatGPT integrálása vagy végérvényes, vagy valószínű munkahely-vesztésekkel fog járni.

„Ugyanaz történik, mint az utóbbi évtizedekben, a technológia fejlődött és dolgozókat helyettesített. A felmérésből kiderül, hogy egyes alkalmazók bizonyos munkaköri kötelezettségeket akarnak a ChatGPT-vel helyettesíteni” – nyilatkozta Stacie Haller, a Resume Builder vezető karrier-tanácsadója.

Azt is megkérdezték tőlük, hogy mire használják a chatbotot. A válaszokból kiderül, hogy többféle tevékenységre: kódírásra 66, szövegírásra és tartalomelőállításra 58, ügyfélszolgálatra 57, megbeszélés- és dokumentum-összegzésekre 52 százalékuk alkalmazza a mesterséges intelligenciát, és ellentétben a szaksajtó és fejlesztők véleményével, az MI-t alkalmazók 55 százaléka szerint ChatGPT kiváló munkát végez.

A koncepció bizonyítása (proof-of-concept) fázisba lépett az Apple E5 kódnevű – elvileg bizalmi – projektje. Lényege, hogy a cég okosóráját nem invazív vércukorszint-figyelővé alakítják.

A jelenlegi módszerek elég durvák: a legtöbb cukorbeteg ujjbegyéből fájdalmas tűszúrással vesznek vérmintát. Mások változatos tapaszokat használnak, amelyeket rendszeresen helyettesíteni kell. Ezek az eljárások nagyon messze vannak az ideálistól.

Ha az Apple sikerrel jár, diszruptív változásokat indíthat el az egészségügyben, például okosórája cukorbetegek számára kvázi kötelező eszköz lesz, globálisan megerősítve a nagyvállalat pozícióit. Az elképzelés nem új, állítólag maga Steve Jobs vetette fel, több mint tizenkét éve dolgoznak rajta.

Technológiájuk szilíciumalapú fotonikán nyugszik. A rendszer lézerekkel meghatározott hullámhosszú fényt bocsájt ki a bőr alá, ahol a hajszálerekből kiszivárgó folyadékokat szívhat fel a glükóz (szőlőcukor), a sejtek üzemanyaga. A fény úgy verődik vissza a szenzorra, hogy jelzi a glükóz-koncentrációt, majd egy algoritmus meghatározza az adott személy vércukorszintjét.

Az Apple Watch új funkciójában hatalmas a potenciál, viszont nem lesz egyszerű piacra dobni. Nem invaziv vércukorszint-mérő technológiák fejlesztésével hosszú ideje foglalkoznak más vállalatok is, egyikük például a Google. Az almás cégnél mindenesetre bizakodnak, hogy az új funkció valóban eljut az érintettekhez. Optimizmusuk azért figyelemre méltó, mert ezen a területen számtalan startup futott zsákutcába, projektjeik rendre kudarccal zárultak.

Az Apple technológiáját tovább bővítené, és az okosóra, cukorbetegek monitorozása mellett, nem beteg felhasználók vércukorszintjét szintén mérve, előrejelezné, kinél áll fenn a betegség kockázata, figyelmeztetne rá, tehát megelőző eszközként is funkcionálna.

Az órát általában egészségi és wellness eszközként, és kevésbé csuklóra csatolt okostelefonként használják. Az új funkció újabb lépés lesz ebbe az irányba. Ha az Apple (vagy más) terve konkrét alkalmazássá válik, gyorsan és végérvényesen elfelejtjük az ujjbegy fájdalmas szurkálgatását.            

A robotika egyik nagy kihívása a szimuláció és a valóság közötti szakadék áthidalása. A Georgia Technológiai Intézet (GIT) és a Meta (Facebook) friss kutatása alapján, meglepő módon, a kevésbé élethű szimuláció lehet a megoldás. Ha a szimulációt leegyszerűsítjük, a valódi világot az elvárások szerint általánosító megerősítéses tanulásmodellek sokat profitálhatnak belőle a jövőben.

A navigációt általában szimulációban tanuló autonóm robotok a valóságban ugyanis sok problémával szembesülnek. Erre kerestek megoldást a GIT és a Meta kutatói. Tréningmódszerükkel felgyorsul a robotok alkalmazkodása a fizikai valósághoz. Arra jöttek rá, hogy a pontatlan, nyers szimulációkban gyakoroltatott gépek jobban teljesítenek a való világban, mint az élethűbb közegből érkezők.

Az új megközelítés szakítás az eddigi nézőponttal, mégpedig azért, mert minél realisztikusabb, részletesebb a szimuláció, a robot mozgástervező algoritmusa annál jobban alkalmazkodik hozzá, így az ottani hibákhoz is, és ezért „túlilleszkedik” vagy egyszerűen lefagy adatfeldolgozás közben, és ezek a tényezők akadályozzák működését a fizikai világban.

Megoldás lehet, ha a mozgástervezést elválasztják az alacsony szintű tervezéstől, és a tervezőt a gép egyik helyről a másikra, mozgás nélkül történő „teleportálása” közben gyakoroltatják. Telepítés után a tervező utasításokat ad egy kész, nem tanuló, alacsony szintű kontrollernek, amely aztán kiszámítja a helyváltoztatás részleteit. Így a szimulációs hibák és az intenzív adatfeldolgozás is elkerülhetők, a gép pedig egyszerűbben tud mozogni a valóságban.

A kutatók két mozgástervezőt gyakoroltattak be a Boston Dynamics Spot robotkutyájának szimulált környezetben történő mozgatására. Az egyik a gép teleportálással, a másik szimulált lábakkal történő mozgatását tanulta meg.

Belső környezetek ezernél több 3D modelljében, megerősítéses tanulást használtak. Céljaik elérésekor jutalmat kaptak, akadályba ütközésért, hátramozgásért, esésért büntették őket. A célhelyszín megadásával és a robot kamerájának mélykép-sorozatával, a tervező megtanulta kiszámítani a sebességet és az irányt, hogy azoknak megfelelően mozgassa a gép tömegét.

A szimulációban az egyik tervező ezeket a számokat elküldte az alacsony szintű kontrollernek, ez utóbbi pedig lábai mozgatása nélkül teleportálta új helyre a gépet. A másik tervező szintén alacsony szintű kontrollerhez továbbította az adatokat, amely a szimulált lábak mozgásává alakította azokat, megkockáztatva az esetleges büntetést.

A kutatók a gyakoroltatás után valódi hivatalhelységben tesztelték Spotot, de ezúttal a tréninghez használt kontrollereket a robotéval helyettesítették. A teleportáló mozgástervező 100, a részletesebb szimulációban gyakorolt csak 67,7 százalékos teljesítményt ért el.

Képlékeny, nehezen definiálható a közösség javát és a hatalmi visszaélést szolgáló megfigyelés közötti határ. A Covid-19 világjárvány kitörésekor a gépi látás ezirányú alkalmazása és a kontaktkövetés a pandémia elterjedését voltak hivatottak kordában tartani.

Ugyanezek a technológiák a közegészség helyett kevésbé dicséretes célokat is szolgálhatnak, kormányok pedig nehezen állnak ellen a kísértésnek, már ha egyáltalán ellen akarnak állni. Trend, hogy válság idején hajlamosak kiterjeszteni a hatalmukat, majd a válság elmúltával, marad a kiterjesztett hatalom.

A mesterségesintelligencia-fejlesztő közösség a megfigyelőrendszerek beszerzésére, telepítésére, ellenőrzésére és auditálására vonatkozó szabványok kidolgozásával fontos szerepet játszhat a nem elfogadható alkalmazások korlátozásában, megakadályozásában.

A pandémia alatt bevezetett, hatékonyabb és szélesebb körű megfigyelést végző rendszerek több országban ma ugyanúgy működnek, mint 2020-ban és 2021-ben. Az indiai Hyderabad rendőrei például kisebbségeket zaklattak az eredetileg a maszkviselést figyelő rendszer arcfelismerő technológiájának segítségével.

Az orosz belbiztonság a Covid-19 alatti korlátozások betartatására kiépített rendszerrel az ukrajnai invázió ellen tiltakozókat, ellenzékieket figyel meg manapság.

Moszkva 2020-ban javított megfigyelőrendszerén, hogy azonosíthassák a maszkviselési és az otthonmaradás kötelezettség megszegőit. A 217 ezer kamerából álló rendszer arcfelismerő és rendszámtáblákat olvasó, egészségügyi adatokat követő, mobiltelefonok helyszínét azonosító megoldásokkal bővült. Több vállalat, köztük az Nvidia, a Samsung és az orosz NtechLab MI startup biztosította a technológiákat.

Az OVD-Info emberjogi csoport jelentése alapján 2022-ben a moszkvai rendőrség legalább 141 ellenzéki aktivistát és tüntetőt tartóztatott le a rendszer segítségével. Egy ügyvéd jogi lépéseket indított a megfigyelő technológia ellen, de később, személyes biztonságát féltve, elhagyta Oroszországot.

A rendszert működtető ügynökség nem tartozik felelősséggel a nyilvánosság felé. Egyes önkormányzati vezetők elmondták, hogy nem ők ellenőrzik, és a működését sem értik.

Az orosz kormány tervei között szerepel, hogy más városokban is hasonló rendszereket fognak telepíteni.

Jó ideje léteznek autonóm fegyverek, fejlődésük a mesterségesintelligencia-kutatásokkal és a technológia térhódításával párhuzamosan halad, hamarosan elérik – vagy már el is érték – az autonómiának azt a szintjét, amikor maguk döntik el: lőnek-e a célpontra vagy sem.

Teljesen autonóm drónokat a 2020-as líbiai polgárháborúban használtak először, hasonló légi járműveket az ukrajnai orosz invázió során szintén bevetnek. Az autonóm fegyverek rövid időn belül elfogadottak lehetnek a hadviselésben, ha csak a világ vezetői nem tesznek ellene valamit.

2021-ben az ENSZ 125 tagja MI-fegyverekre is akarta alkalmazni a másokra már létező tiltásokat és korlátozásokat. A próbálkozást Oroszország és az USA ellenállása miatt nem koronázta siker. Most viszont a holland és a dél-koreai kormányok által februárban szervezett első Felelős Mesterséges Intelligencia a Hadászatban (REAIM) csúcson, Hágában hatvan ország képviselői támogattak nem kötelező érvényű határozatot a katonai MI felelős fejlesztéséről, telepítéséről és használatáról. Az USA és Kína a határozat mellett van, Oroszország viszont nem.

A szövegben leírták, hogyan alkalmazható az MI katonai célokra, hogyan változtathatja meg a világpolitikát, és a kormányoknak hogyan kellene megközelítenie. Kormányokat, magánvállalatokat, akadémiai szervezeteket és NGO-kat szólítanak fel együttműködésre, hogy közösen dolgozzák ki a felelős katonai MI-használat irányelveit. Az országok több pontban egyetértettek.

Például abban, hogy az adatokat a nemzeti és a nemzetközi törvények szerint kell kezelni. MI-rendszerek fejlesztőinek minél előbb adatvédelmi mechanizmusokat kell megfogalmazniuk.

Embereknek kell felügyelniük a katonai Mi-rendszereket, amelyeket minden felhasználónak ismernie és értenie kell. A felhasznált adatokat és a lehetséges következményeket úgyszintén.

Kormányoknak és más érintett szereplőknek (akadémiai világ, magáncégek stb.) közösen kell promótálni a felelős katonai MI-t, ki kell dolgozniuk hozzá a kereteket és a szabályozást.

Kormányoknak meg kell osztaniuk egymás között a vonatkozó infókat, megvitatni a normákat és a leghelyesebb gyakorlatot.

Az USA korábban tizenkét pontos állásfoglalást tett közzé a témáról, több megtalálható a határozatban, az MI által vezérelt nukleáris fegyverek tilalma és a katonai MI-rendszerek egyértelmű leírásának kötelezővé tétele viszont nem. Kína erkölcsi irányelvek megfogalmazására szólította fel a kormányokat.

A sérülékeny antarktiszi gleccserek selfjegén – a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömegen (tengeri jégpajzs); a tenger fenekéig (a peremeken csaknem fenekéig) befagyott részen – végzett legújabb megfigyelések komoly repedéseket és hasadásokat tártak fel. Ezeken gyorsabb az olvadás, csökkentve a Florida-méretű gleccser kiterjedését, hozzájárulva a potenciális tengerszint-emelkedéshez – állapította meg a Cornell Egyetem nemzetközi együttműködésben résztvevő kutatócsapata.

A méréseket a távirányított Icefin vízalatti robot végezte a jégben hatszáz méter mélyre fúrt lyukon keresztül. A helyszín az a pont, ahol a Thwaites gleccser találkozik a Déli-óceánhoz tartozó Amundsen-tengerrel. A kontinensnek ez a nyugati része, az egyik leggyorsabban változó területe.

A robot fejlesztését közel egy évtizede, még a Georgia Technológiai Intézetben kezdték, korábban feltérképezetlen terepek, köztük földtörések vizsgálata is szerepelt a célok között. A keskeny fúrólyukon történő leereszkedéshez ceruzaformájú jármű kellett, átmérője a harminc centit sem éri el, hossza viszont majdnem négy méter. Manőverező eszközökkel, kamerákkal, térképező műszerekkel, az óceánáramlatok sebességét, a víz hőmérsékletét, sótartalmát és oxigénszintjét mérő szenzorokkal szerelték fel. Mindezek az infók szükségesek az olvadás ütemének megállapításához.

Icefin a negyedik generációnál tart, fejlesztését a NASA is finanszírozza. A klímamodell frissítésében, javításában játszhat szerepet, de az Antarktiszon megtanultakat később más jeges környezetekben, az Európa és az Enceladus holdakra induló missziók során hasznosíthatja.

A Thwaites legalább 2011 óta folyamatosan csúszik le az óceánfenék felé, az ottani selfjég alapja vékonyodik, bár nem olyan gyors tempóban, mint ahogy korábbi szimulációk sugallták. A meredek lejtős rések és a lépcsőszerű falak viszont jóval gyorsabban olvadtak kifelé.

Az antarktiszi selfjegek olvadásából keletkező víz jelentősen hozzájárul az óceánok szintjének emelkedéséhez. Icefin mérései új információkat szolgáltattak a viszonylag meleg óceánvíznek kitett gleccserek olvadási folyamatáról, a Thwaiters globális hatásairól.

A robot tevékenységének köszönhetően, nemcsak az olvadás mennyiségéről, hanem helyszínéről és mikéntjéről is tudunk. Ezek nagyon fontos tényezők a nyugat-antarktiszi változások megértéséhez. A melegedő gleccsereken repedések, hasadékok, teraszok láthatók, a melegebb víz beléjük hatol, leggyengébb pontjain támadva a Thwaitest.

A különlegesen komplex Icefin a lehető legközelebbről méri a folyamatokat, ennyire közelről egyetlen más eszköz sem végzett még hasonló munkát. Adatai alapján újra kell gondolni az óceáni jégolvadás mikéntjét.

Elterjedtek a madarak létezését megkérdőjelező, bennük kormányok által működtetett drónokat látó összeesküvéselméletek. A valóság szerencsére nem igazolja őket, viszont tényleg fejlesztettek már részben halott galambok egyes testrészeiből működő, égi patkányként repülő prototípusokat.

A madárforma drónokat az Új Mexikó Bányászati és Technológiai Intézetben építették. A mérnökök szerint égi járműveik úgy közlekedhetnek majd, mintha tényleg a természethez tartoznának, miközben ellenséges állásokat, vagy éppen békés járókelőket figyelnének meg.

„Mesterséges anyagok helyett halott madarakat is felhasználhatunk drónépítéshez, drónként tervezzük őket újra” – nyilatkozta Mostafa Hassanalian, a kutatásfejlesztés egyik vezetője.

Egyelőre szárnycsapások nélkül siklanak, és kolibriként lebegnek a légtérben. Ezt a galambokból, fácánokból, kolibrikből és varjakból származó taxidermiás madárrészekkel (valódi fejekkel, tollakkal és a legfontosabbal: szárnyakkal) érik el. A kutatók legpontosabban így szimulálják az állat mozgását. Ugyanakkor elismerik, hogy a módszerrel nehéz drónt létrehozni.

Viszont nem kell madarakhoz hasonlóan lebegő hagyományos mechanikus szárny tervezésével szenvedniük. A fejlesztés köztudottan egyik legnehezebb részétől kímélik meg magukat, mert mind a modellezés, mind a pontos méret meghatározása komoly kihívás.

A furcsa drónok tényleges alkalmazásáig azonban még várni kell egy darabig. Ellentétben a valódi madarakkal, egyelőre se nem fürgék, se nem hatékonyak, szárnyaiknak jobban, rugalmasabban kellene illeszkedniük, ráadásul, csendesebbé is kell válniuk, máskülönben használhatatlanok kémkedésre, személyek megfigyelésére.

Egyelőre annyira zajosak, hogy megállapítható: nem valódi madarak, és nincs az a buta ellenség, bamba járókelő, aki bevegye az ellenkezőjét. Néhány újabb hangszigetelés sokat segíthet, és az is, ha homlok fogaskerekeiket a zajt jelentős mértékben csökkentő csavarkerekesekre cserélik.         

Ha mindez sikerül is, nincs az a technikai hókuszpókusz, amely elfeledtetné, hogy ezek a drónok szerencsétlen sorsú állatokból készülnek.