Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma egyre jobban aggódik az integrált áramkörök révén gyakorlatilag az összes digitális eszköz középpontjában álló félvezető chipek nehéz elérhetősége miatt. Szignifikáns mértékben akadozik a fejlett mesterségesintelligencia-rendszereket működtető mikroprocesszorok beszállítása.

A geopolitikai feszültségek, az emelkedő árak és az ellátási lánc gyakori megszakadása súlyos problémát jelentenek.

A kereskedelem, a biztonság és a high-tech feletti uralom miatt egyre gyakoribbak az USA és Kína közötti súrlódások, feszültségek. Az amerikaiak az utóbbi években hozott intézkedéseikkel zavarják a kínai chipgyártás gördülékenységét, például korlátozzák a kereskedést a kulcsfontosságú gyártókkal. Újabb szankciókkal el akarják érni, hogy Kína ne tudjon saját gyártóberendezéseket készíteni.

Közben a Tajvant az ország részének tekintő Kína a sziget elleni lépéseivel az Amazon, a Google és a Nvidia, valamint chiptervező startupok (Cerebras, Graphcore stb.) számára MI-chipeket készítő Tajvani Félvezető Gyártóvállalatra (TSMC) is veszélyt jelenthet.

A chipgyártáshoz szükséges kapacitások növelése rendkívül drága. Egy, az Intel által építési szakaszban lévő üzem összköltsége akár a százmilliárd dollárt is elérheti. A TSMC tavaly tíz százalékkal felvitte a fejlettebb chipek árát – az elmúlt tíz éveben nem volt példa ekkora áremelésre.

Egy friss elemzés kimutatta, hogy a koronavírus-járvánnyal nő a félvezetők iránti kereslet, az ellátási láncot viszont több kimaradás hátráltatja: áramszünetek, tüzek, viharok, leállások, természeti katasztrófák. Az amerikai törvényhozók szabályozni kívánják, hogy az ország területén épülendő gyártótelepeket, mint például az Intelét és más vállalatokét, a kormány támogassa. A bevándorlási szabályok könnyítésével szintén a hazai félvezető ipart kívánják fellendíteni.

Egyelőre főként a régi gyártóeljárásokkal készülő chipeket érinti a hiány. Ezeket gépjárművekhez, orvosi eszközökhöz, rádiófrekvenciás azonosításhoz és optikai szenzorokként is használják. A mesterséges intelligencia fejlődésével folyamatosan egyre több számítási kapacitásra van és lesz szükség. A chiphiány komolyan lelassíthatja, hátráltathatja a fejlődést.

Greg Abbott texasi kormányzó igyekszik biztosítani, hogy a szövetségi állam áramhálózata ne álljon le még egyszer (amire volt már példa). Meglepő helyen keresi a segítséget, ugyanis a kriptovaluta-bányászokat kérte meg, hogy támogassák.

Tavaly októberben a szektor tucatnyi vállalkozójával találkozott, és kérte tőlük, hogy ha Texas hálózata megint teljesen leállna, mint 2021. februárjában, akkor még a leállás előtt, ők is állítsák le a bányászatot.

„Az önök segítségével ki tudunk mászni a télből” – jelentette ki állítólag a találkozó résztvevőinek.

Merész elképzelés, elhatározás, kérés egy olyan iparág képviselőitől, amely mindent megtesz a kormányzati szabályozás ellen, és a takarékosság sem jellemző rájuk.

Sőt, nem csak merész, hanem kockázatos is, mert katasztrofális következményekkel járhat.

Meglepő módon, bitcoin-bányászok maguktól is felajánlották tevékenységük ideiglenes felfüggesztését abban az esetben, ha az elektromos hálózat megint leáll. Ha így történik, lépésükkel otthonok és más, létfontosságúbb vállalkozások számára takarítanának meg energiát. Tehát Abbott elképzelése akár működhet is.

A kormányzónak nincs is sok választása. Komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Saját pártja és a demokraták egyaránt támadhatják az elektromos hálózat problémái miatt, amely a szövetségi állam teljes infrastruktúrájára lehet rendkívül negatív hatással.

Az állam és a kormányzó a 2021-es leállást sem kezelte jól, a legutóbbi közvéleménykutatás alapján, Texas lakosságának hatvan százaléka nem ért egyet az államvezetéssel, szerintük másként, eredményesebben és hatékonyabban kellene csinálni az egészet.

Ez a február ugyanolyan hideg, mint a tavalyi, az elektromos hálózat működését megint árgus szemek figyelik. Ha komoly gondok adódnak, Abbott-nak tényleg a kriptobányászokra is kell támaszkodnia, és az is előfordulhat, hogy ő is fagyoskodni fog.

Az évek óta fellendülőben lévő kriptovaluta-bányászat közismerten nagyon sok energiát fogyaszt, így fenntarthatónak vagy környezetkímélőnek egyáltalán nem nevezhető.

Vezető nélküli autók és más szárazföldi járművek után, törvényszerű volt, hogy a levegőben is történjen valami.

Történt, mégpedig a hadipari komplexum lépett: az USA Védelmi Minisztériumának Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége, a legendás DARPA ugyanis nemrég közölte, hogy egy új Fekete Sólyom (Black Hawk) helikopterük képes személyzet nélkül repülni. Azaz a gépben misszió közben nincs senki, feladatát közvetlen humán jelenlét nélkül végzi.

A meghökkentő, sokaknak hátborzongató gépet a Lockhead Martin mesterséges intelligenciájával szerelték fel. A megoldás neve: pilótafülke automatizálási rendszer. A helikopter egy februári próbarepülés során tartózkodott bő félórát a légtérben.

Érdekes módon úgy tervezték, hogy könnyen be lehessen illeszteni ember által vezetett, személyzettel rendelkező mostani légi járművekbe. Annyi különbséggel – és ez óriási különbség –, hogy az ember nélküli változat potenciálisan gyilkos robot is lehet, tele halálos fegyverekkel. Plug and play, csatlakoztasd és használd jelleggel működik.

A gyilkos robotok esztendők óta a mesterségesintelligencia-kutatás egyik „legforróbb topikja” – folyamatosan tárgyalnak róluk, korlátozásokat hoznak, szabályoznak, de kérdés, hogy éles helyzetben a felek vajon mennyire tartanák magukat a szabályokhoz.

Az új repülő „gyilokbotot” azzal a szándékkal fejlesztették, hogy műveletek során nagyobb rugalmasságot biztosítson a hadseregnek – jelentette ki Stuart Young, a DARPA programmenedzsere.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bevetés közben a pilóta a helikopter röptetése helyett más feladatokra képes összpontosítani. A gép bármikor, éjjel és nappal, pilótával és pilóta nélkül, változatos és nehéz körülmények között, zsúfolt, alig látható stb. környezetekben egyaránt bevethető.

Baljósan hangzik, de a Fekete Sólyom remélhetőleg mégsem a Terminátor-jövő előképe.

A Supercomposite művésznéven szereplő svéd zenész és mesterségesintelligencia-megszállott, MI-t felhasználva alkotott ötszáz ijesztő új tarokk-kértyát, és bombázza velük a Twittert kicsit okkult hangulatú gépitanulás-alapú üzenetekben.

„Ez a kártya nem létezik” – írja például bevezetésként több lapról.

Supercomposite a Twitter ai.curio felhasználója által alkotott, tavaly debütált Látóüveg nevű mesterséges intelligenciával dolgozik.

Egyes kártyákon emberformájú lények láthatók, lyukakkal az arcukon, míg máson szörnyetegek a vörös véres árnyalataiban. De vannak olyanok is, amelyek azért ijesztők, mert első ránézésre tarokk-kártyának látszanak, de közben érezzük, hogy mégsem azok.

A kártyák a valóságban nem léteznek, de alkotójuk mindegyiknek nevet adott, a legjobb eredményeket pedig hosszú Twitter-folyamban gyűjtötte össze. Úgy tűnik, próbálja megfejteni, hogy mi látható a képeken, de a sokkoló vizualitás semmiféle objektumnak nem lehet a tökéletes megjelenése, plusz, mindegyik többféleképpen értelmezhető.

„Ötszázat generáltam belőlük, és nem fejeztem be. A legjobbakat kiválogatom, és válogatás után ebben a folyamban teszem közzé őket” – nyilatkozta a művész.

A Twitteren lévő rajongói úgy tűnik, teljesen el vannak ragadtatva a kártyáktól, és már gondolkoznak is a lehetséges spirituális alkalmazásokon.

„A mesterséges intelligencia jóslásra történő felhasználása tökéletes nekem” – magyarázza az egyik.

Mivel a tarokk évszázadok (évezredek?) óta folyamatosan fejlődő művészet és jövendölés, a rajongók gyakran használnak teljesen új és egyedi paklikat. Ezek a paklik teszik lehetővé, hogy összekapcsolják a művészetet személyesebbnek tűnő, ezért hasznosabb üzenetekkel, amelyeken keresztül próbálnak értelmet adni az életüknek. Összességében egy mesterséges intelligencia által készített pakli egyáltalán nem rossz ötlet a médium szerelmeseinek.

Ugyanez az MI sok érdekes alkotást jegyez, például a hátborzongatóan horrorszerű Animal Crossing-ot. Bizonyítja, hogy nem számít, minek vagyunk a rajongói, valamilyen kapcsolódó és általában fura MI művészet mindig létrehozható.    

Az Amazon első fizikai ruhaboltja készen áll arra, hogy a vásárlók automatizált öltözködési tanácsokat kapjanak. Az elektronikus kereskedelem nagyágyúja Los Angeles környékén fogja megnyitni még ebben az évben a „zászlóshajónak” számító létesítményt, az Amazon Style-t.

A kb. 2800 négyzetméter alapterületű üzletben ugyanúgy sorok, polcok stb. lesznek, mint egy hagyományos ruhaboltban, viszont a fogyasztók telefonjaikkal leszkennelhetik a QR-kódokat, hogy lássák a szín- és a méretválasztékot, és megtudják, melyiket ajánlják a gépitanulás-modellek. Minden egyes próbafülkébe tesznek érintőképernyőt, a vásárló ezek közvetítésével kérhet le ruhákat, hogy aztán magára is öltse azokat, és eldöntse: kellenek vagy sem.

Kutatási anyagokból egyébként máris átfogó képet kaphatunk az Amazon által elképzelt, mesterséges intelligenciák által irányított kiskereskedésről. A nagyvállalat visszautasította a tanulmányok kommentálását, nem nyilatkoztak arról, hogy valóban tervezik-e bevezetni a leírtakat, vagy mást akarnak.

A kutatások több egészen konkrét újításról írnak.

Az egyik modell idegháló segítségével megkeresi a ruhánkhoz passzoló tárgyakat. A vásárló például bepötyög egy inget és egy cipőt, a modell pedig kiválaszt, mondjuk, egy hozzájuk illő kézitáskát.

Egy másik modell szintén ideghálóval értelmezi a szöveg-kép párokat, majd megkeresi a hozzájuk kapcsolódó termékeket. A vásárló például kiválaszt egy képet egy ingről, de más színt kér az MI-től.

Egy harmadik modell a vásárló egészalakos fényképét alakítja át 3D modellé, majd generatív ellenséges hálózatokkal (GAN) generál képeket a kiválasztott ruhát viselő személyről.

Az Amazon tavaly nyitotta meg az első fizikai élelmiszerboltját, ahol a vásárló leveszi a terméket a polcról, és a pénztárral történő interakció nélkül kisétál. A kapuban gépilátás-rendszer azonosítja őt és a terméket, amelynek az árát automatikusan az illető számlájára terheli.

A ruhabolt ezt a koncepciót emeli magasabb szintre egy egyébként zsúfolt piacon. Az Amazon mesterségesintelligencia-szakértelme mindenesetre komoly előnyt jelenthet. Nincsenek egyedül, mert egyes cégek, mint például a Stitch Fix vagy a Wantable szintén alkalmaznak MI-t ruhaajánlásokhoz.

Ne kételkedjünk abban, hogy a gépi értelem komoly szerepet fog játszani a jövő divatjában.

Az Egyesült Államokban a huszonöt leggyorsabban „növekvő” munkakör egyike, a ranglista negyedik helyezettje a gépitanulás-mérnök – áll a LinkedIn éves beszámolójában. Az érdekesség kedvéért: a vakcina-specialista, a sokszínűséggel és befogadással foglalkozó menedzser és a fogyasztói marketingmenedzser az első három.

A LinkedIn a 2017 januárja és 2021 júliusa közötti álláshirdetések listáit elemezve rangsorolta az egész időszakban folyamatos növekedést mutatókat. A különféle végzettséggel rendelkező munkavállalók által ugyanabban a munkakörben betöltendő állásokat egyetlen állásnak tekintették, míg a helyettesítéssel, önkéntesekkel és diákokkal betöltött állásokat nem vették figyelembe.

Egy gépitanulás-mérnök évi 72600  és 170000 dollár közötti összeget keres. Az állások betöltéséhez átlagosan négy év korábbi gyakorlat szükséges. A leggyakrabban elvárt ismeretek: mélytanulás (deep learning), természetesnyelv-feldolgozás, TensorFlow.

A legtöbb álláshirdetést San Franciscóban, Seattle-ben és Los Angelesben adták fel, húsz százalékuk pedig távmunkában is elvégezhető. A korábban más állást betöltött gépitanulás-mérnökök többsége szoftvermérnök, adattudós vagy mesterségesintelligencia-specialista volt. A nemük alapján ismert gépitanulás-specialisták 22,3 százaléka volt nő.

Az elemzésben ugyan csak az Egyesült Államokkal foglalkoztak, a tények viszont arra utalnak, hogy a kereslet világszerte növekszik.

A Fülöp-szigeteken például, ahol a hívóközponti állásokat egyre inkább automatizálják, az outsourcing ipar komoly energiákat fektetett gépitanulás- és adatelemző szakemberek képzésébe.

Az MIT Technology Review felmérése alapján az ázsiai vállalatvezetések 96, az afrikai és középkeletiek 82 százaléka elmondta, hogy 2019 óta cégük legalább egy gépitanulás-algoritmust használ.

Észak-Amerika a világ legnagyobb, a globális bevétel negyven százalékát generáló mesterségesintelligencia-piaca. Az a tény, hogy minden ötödik gépitanulás-állás távmunkában elvégezhető komoly lehetőség a földkerekség másik felén élő álláskeresőknek is.

Számítástudományi szakemberek, orvosok, biológusok, fizikusok és még sokan mások évtizedek óta mondják, hogy a nanotechnológia hamarosan teljesen átalakítja az életünket, az emberiséget megmentő találmányok egész sorát indítja el.

A valóság nem teljesen így alakult, viszont – sokkal csendesebben, nyugodtabban – javában zajlik a nanotechnológia-forradalom.

Mikrochipeken évtizedek óta dolgoznak, tökéletesítik a technológiát, és közben a kutatók egyre liliputibb mérettartományokba kalandoznak. Más ultra-mikroszkopikus gépek vagy új lencsetípusok szintén napvilágot láttak. A nanoléptékű kütyük olyan szinten az életünk vagy a zsebünkben lévő készülékek részei, hogy teljesen megfeledkezünk a tényről: az évtizedek óta beharangozott nanotech-forradalom valódi termékeiről van szó.

Légzsákok, radarok, tintasugaras nyomtatók, otthoni kivetítők, 5G és más vezeték nélküli technológiák, mind a nanotech miatt lehetnek olyanok amilyenek, akárcsak a légszennyezéstől a hackertámadásokig vagy a bőrrákig, az élet változatos aspektusait vizsgáló seregnyi kamera és másfajta szenzor.

Egyes technológiák fontos szerepet játszanak abban az ellentmondásban és vitában is, hogy az amerikai 5G hálózatok rényleg csökkenthetik a repülés biztonságosságát, vagy sem.

Ezek a megoldások azonban tényleg távol állnak a jóval excentrikusabb múltbeli jövendölésektől, például a véráramba juttatott, gyógyító nanodoktoroktól, miniatürizált bolygóktól és hasonlóktól, amelyek persze valamikor megvalósulhatnak.

De ha a nagy úttörők, Richard Feynmann és Erik K. Drexler akár csak néhány javaslata – a vírusokat már belélegzésük előtt a levegőben detektáló szenzoroktól a kvantumszámítógépekig – valósággá válik, máris döbbenetes új lehetőségek tárulnak fel az emberiség előtt.

A Resonant például okostelefonba épített mikro-elektromechanikus rendszereket gyárt rádióinterferenciák rezgő elemeken keresztül történő kiszűrésére.

Egy másik nanogép, a vékony és gyakorlatilag lapos lencse, a többezer szilíciumszállal borított metalen úgy hajlítja meg a fényt, ahogy korábban több hagyományos lencsével sem, vagy csak nagyon nehezen sikerült. A fejlesztő Metalenz az STMicroelectronics félvezetőgyártóval készít majd 3D érzékelőket.

A Georgia Tech kutatói elektronsugarak segítségével martak mintákat kétdimenziós anyagokba, vagy szénatomokból álló szerkezeteket raktak rájuk. A végcél atomok gyors mozgatása, hozzáadása, módosítása, és az, hogy a rendszer atomok szintjén „nyomtasson” 3D-ben.

Egyre több a nanotechnológia-forradalom realitását szemléltető példa.

Az elmúlt évek látványos mesterségesintelligencia-eredményei a gépi tanuláson (machine learning) alapultak. A fejlődés azonban nem problémamentes, mert minél jobb eredményt ért el egy program, annál több adaton tanítják. Minél nagyobb az adatsor, annál komplexebb és drágább a rendszer, de ami talán még fontosabb, hogy annál több energiát is használ a számításokhoz.

Egyre gyakrabban merül fel, hogy jóval kevesebb adatból, kisebb adatsorokból – és természetesen alacsonyabb energiafelhasználással – kellene kiválóan működő MI-t létrehozni. Ez a jövő egyik záloga, nélküle megrekedhet a szakterület fejlődése.

Pont ezért érdekes egy új MI.

 A kaliforniai OpenAI kutatói által fejlesztett mesterségesintelligencia-modell pontos képeket generál szöveges leírásokból. Ez még nem meglepő, mert mások is képesek ugyanerre. Az új MI viszont „kisebb”, és jóval kevesebb paraméterrel dolgozik, ráadásul jobb eredményeket ér el, mint a hasonlók, mint például a vállalat tavaly debütált képalkotó szoftvere.

A GLIDE nevű új modell, a tavalyi DALL-E programmal összehasonlítva, jóval kevesebb, „csak” 3,5 milliárd paraméterrel dolgozik, ellentétben az előd által használt 12 milliárddal.

Míg DALL-E-t kapcsolódó feliratokkal ellátott hatalmas képsoron – adatsoron – gyakoroltatták, tanították, addig az úgynevezett diffúziós modellel működő GLIDE ideghálóját szintén méretes képsoron trenírozták, viszont a modellt a képeket megsemmisítő „zajjal” is kiegészítették.

A folyamat eredményeként az új mesterséges intelligencia megtanulta, hogyan hozzon létre a szöveges leírásnak megfelelő fotorealisztikus képeket csak zajból álló inputból.

A humán bírák által vizsgált és értékelt képek jobbak, mint DALL-E képei, amelyeket tavaly 87 százalékban tartottak fotorealisztikusnak, míg a szöveges inputnak 69 százalékban feleltek meg.

DALL-E képességeit egyedülállónak minősítették, mert még az olyan nehezen értelmezhető szöveges adatból is elfogadható képet hozott létre, mint az „avokádó-formájú karosszék.” Ehhez képest GLIDE ennél is obskúrusabb leírásokból kiindulva, még ennél is jobb eredményt ér el.

Egyre több a probléma fecsegő robotjainkkal. Hol kiderül róluk, hogy rasszisták vagy homofóbok, most pedig az, hogy depressziósok.

A Kínai Tudományos Akadémia friss preprint tanulámányából megtudjuk, hogy a chatbotok jobban hasonlíthatnak hozzánk, mint gondoljuk. A kutatók szerint több ismert fecsegő robot ugyanis depressziósnak vagy függőnek tűnhet, mert az általában ezeket a problémákat vizsgáló kérdésekre adott válaszaikból erre lehetett következtetni.

A szintén kínai WeChat chatbot-fejlesztő céggel és a Tencent szórakoztatóipari konglomerátummal közösen tanulmányozták a Facebook Blenderbotját, a Microsoft DiabloGPT-jét, a WeChat és a Tencent közös DialoFlow-ját, az ugyancsak kínai Baidu Platóját. A botok az „empátia” skálán nagyon alacsony pontszámot értek el, és ha emberek lennének, még alkoholistának is tartanák őket.

A kutatók a depresszió, a félelem, az alkoholfüggőség és az empátia jeleit vizsgálták a mesterséges intelligenciákon, és a tesztek után elkezdte őket érdekelni a gépek „mentális egészsége.”

Ez a kérdés azért is felmerült bennük, mert 2020-ban több médium beszámolt egy, a páciensének a teszt alatt öngyilkosságot javasló orvosi chatbotról. A helyedben megölném magam – mondta neki.

A botokat mindenről faggatták – hogyan értékelik magukat, ki tudnak-e ereszteni, milyen sűrűn érzik úgy, hogy piálniuk kéne, együtt éreznek-e másokkal azok fájdalmában stb. A válaszok súlyos „mentális problémákat” mutattak.

Ez azért aggasztó, mert a tanulmányozott chatbotok nyilvános tevékenységet folytatnak, bárki kommunikálhat velük, és ha „mentális problémáik” vannak, rossz hatással lehetnek a beszélgető partnerekre. (Blender és Plato rosszabbul teljesített, mint a másik kettő.)

A valóságban természetesen egyik bot sem depressziós, az pedig, hogy alkoholista lenne, teljes abszurdum. Hiába fejlettek, nem éreznek semmit, talán valamikor a jövőben, ami komoly viták tárgya.

De akkor miért viselkednek így?

A tanulmányból kiderül, hogy mindet a negatív kommentjeiről ismert Reddit-hozzászólásokon gyakoroltatták, és így a reakciójuk sem meglepő. Valószínűleg ez az egyik ok.

Kína azt állítja, hogy létrehozta a világ legnagyobb négylábú bionikus robotját. A gigantikus „mechanikus jak” óránkénti közel tíz kilométeres sebességgel tud menni, miközben százötven kilónál súlyosabb terhet is képes cipelni. A gép célja, hogy nehezen megközelíthető, távoli területeken tartózkodó katonáknak segítsen, vigyen felszereléseket.

A kínai kormány támogatását élvező Global Times és People’s Daily egyaránt beszámolt a monumentális jakról, sőt, az utóbbi az üres úton mászkáló négylábú behemótról készített videót is közzétett.

A robot sivatagok poros emelkedőivel is megbirkózik, amely döbbenetes mechanikai bravúr, és komoly előnyt jelenthet hagyományos járművekkel megközelíthetetlen terepeken. Képzeljük el, hogy esetleg még fel is fegyverzik (ami nem kizárt).

A design ismerős, mert a gép nagyon hasonlít a Boston Dynamics DARPA (az USA Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) által támogatott, szintén négylábú AlphaDog robotjához. Őt 2012-ben mutatták be, míg a cég egy másik robotkutyája, a 2005-ös BigDog 6,5 km/h sebesség mellett tudott százötven kilós terheket cipelni.

A monumentális jak előre, hátra és átlósan tud mozogni, emellett pedig, ha kell, csapkod és ugrál.

A távolkeleti ország katonai vezetői nagy valószínűséggel logisztikai problémákat oldanának meg vele, hegyes vagy sivatagos környezetben lőszert, élelmiszert stb. szállítana. Aggasztóbb azonban, hogy a beszámolókban megemlítik: a jakot fel is fegyverezhetik, például ha felderítést végez, és akkor nagyjából ugyanaz lenne a rendeltetése, mint a drónoknak, azzal a különbséggel, hogy levegő helyett a földön tevékenykedne.

Egy másik kínai katonai robot, a sokkal kompaktabb, kutyaméretű (négylábú) Geda szintén segédkezhet felszerelések és mások nehezen megközelíthető terepeken történő szállításában. A gépet nemrég fejlesztették, és a két szerkezet, az ország négylábú arzenálja egyértelműen jelzik, hogy Kína mennyit fejlődött a katonai technológiákban.

Ha csatatérre kerül, egy ilyen gép egyszer, s mindenkorra megváltoztathatja a háború arculatát.