A tech startupok tevékenységét követő CB Insights publikálta legújabb éves listáját, az AI 100-at, a legkiemelkedőbb mesterségesintelligencia-startupokról. Egészségügyi, kereskedelmi, szállítmányozó, pénzügyi, építőipari, média és gyártóipari vállalkozások szerepelnek rajta.

Hétezer céget vizsgáltak, a világ minden pontjáról. A top százat több szempont alapján válogatták ki: befektetők száma és típusa, kutatási és fejlesztési tevékenység, piaci potenciál, hírek és ismertetők hangulatelemzése, valamint a startup célpiacát, finanszírozási szintjét és lendületességét minősítő CB Insights pontszám.

A listát egy, illetve több iparágat kiszolgáló, valamint más MI-fejlesztőkre osztották. A legtöbben, tízen az egészségügyben dolgoznak, heten pénzügyekben és a biztosítási szektorban, hat a kiskereskedelemben.

Ezek a vállalatok 2017 óta összesen 12 milliárd dollár befektetői támogatást kaptak, többen, például az önműködő autókkal foglalkozó Nuro vagy az előre betanított modelleket kínáló SambaNova Systems átlépték az egymilliárdos határt. 39-en viszonylag korai befektetői állapotban (Series B) vannak.

Az AI 100 startup telephelyei tíz országra redukálódnak. 73 az Egyesült Államokban, nyolc az Egyesült Királyságban, öt Kanadában található, ők az első három.

Sok cég a tavalyi listán is szerepelt, 2021 áprilisa óta hatmilliárd dollárt gyűjtöttek össze. Hat piaci értéke meghaladja az egymilliárdot, kilencet pedig vagy felvásároltak, vagy részvényeket ajánlottak fel.

A CBS Insights legújabb „MI állapota” beszámolójából 2022. első negyedévének fontos üzleti trendjei olvashatók ki.

Az MI-cégek (az összes startup, nemcsak a top 100) január és április között 15 milliárd dollárt gyűjtöttek össze, ami kevesebb, mint 2021 bármelyik negyedévében, viszont több mint az azt megelőző évek negyedéveiben volt. Ebből kilencmilliárdot amerikai, négyet ázsiai, a többit európai vállalkozások kapták.

A legtöbb befektetés az egészen korai (Series A) befektetői körben jutott nekik, míg a későbbiek (C és D) körök gyorsabban lezajlottak, mint 2018 óta bármikor.

Ebben a negyedévben 52 cégből távoztak a befektetők, lényegesen kevesebben, mint az előző háromban.

Ez a lista is bizonyítja, hogy a technológiai nagyágyúkon túl is sok az értékes MI-alkalmazás. Vállalkozók megtudhatják belőle, melyek a mostani legizgalmasabb szektorok – az egészségügy és a pénzügy a „kedvencek”, míg a raktár-automatizálás és a logisztika iránti érdeklődés fokozatosan nő.

Egyetlen szépséghiba, hogy a válogatás túlzottan USA-központú.

Az elmúlt évtized gyors gépitanulás-fejlődése ellenére, kutatók még mindig gyakran nem értik, hogy automatizált rendszerek hogyan hoznak döntéseket. Komplex természetesnyelv-technológiák, mint az OpenAI GPT-3-ja néha annyira homályosan működnek, hogy szakértőknek komoly problémát okoznak a döbbenetes eredmények. Nem tudják pontosan, hogy az MI hogyan jut el odáig.

Úgy tűnik, hogy a GPT-3 legfejlettebb változata, a DALL-E2 saját nyelvet hozott létre – állítja Giannis Daras, az austini Texas Egyetem számítástudományi PhD-hallgatója.

A rendszerre sokan felfigyeltek idén, amikor szöveges utasításokat, leírásokat fotorealisztikus, egyes esetekben egyenesen művészi képekké alakított át. Most pedig saját titkos kódjának létrehozásával még titokzatosabbnak, hatékonyabbnak tűnik.

Daras egy virális Twitter bejegyzésben arról írt, hogy az algoritmust utasította: alakítsa képpé a „farmerek zöldségekről beszélgetnek” szöveget, és tegye mindezt az ismeretlen „viootes” szóval. DALL-E2 zöldségeket ábrázoló képpel rukkolt elő. Aztán a teljes nonszensz „poploe vesrreitars” következett, amire több madár-kép volt a válasz.

„Úgy tűnik, hogy a farmerek madarakról beszélneket a zöldségeikkel keverte össze” – írja Daras, és levonta a következtetést: az MI „rejtett szótárt” generált, ami párhuzamosan működik az elsődleges funkciójával.

Ez egy újabb példa arra, hogy miért nem értjük teljesen fejlett MI-k tevékenységét. A titkos nyelv mindenesetre több biztonsági és interpretációs kihívást jelent.

Az eredmények persze nem 100 százalékosan konzisztensek. A „Contarra ccetnxniams luryca tanniounons” halandzsára a rendszer időnként bogár-, máskor többé-kevésbé állatképeket hoz létre.

Nem ért mindenki egyet Daras-szal.

A kutatást elemző Benjamin Hilton szerint véletlen szerencséről van szó, de például az „poploe vesrreaitais” madár- vagy bogárnévként is hangozhat.

„Inkább sztochasztikus, random zaj, semmint DALL-E2 titkos nyelve” – magyarázza.

Az is elképzelhető, hogy a rendszer parancsikonokat hoz létre a képek kóddá alakításával.

Ha viszont Daras állításai bizonyosságot nyernek, új fejlődési irányok bontakozhatnak ki.

A Tesla mindenható főnöke rendkívül aktív mostanában a Twitteren. Nemrég közölte, hogy a cég Mesterséges Intelligencia (M() Napját augusztusról szeptember 30-ra teszik át, és arról is írt, hogy az ominózus napon a nagyérdemű megláthatja Optimus működő prototípusát.

Optimus egy fejlesztés alatt álló humanoid robot neve. A gép rendeltetése, hogy megszabadítsa az embert az ismétlődő, unalmas és veszélyes munkáktól, amiket általában nem szeretünk csinálni.

Először 2021 augusztusában, a Tesla utolsó MI Napján mutatták be, és akkor finoman fogalmazva is megosztotta a szakembereket. Musk bombasztikus kijelentéseiből egyébként is nehéz kihámozni az igazságot. Miután 2022-re beígérte a működő prototípust, robotkosztümbe bújt ember ment fel a színpadra, és nagyon kínos táncot adott elő.

A Tesla története tele van soha meg nem valósult, viszont fantáziadús ötletekkel, például napenergiával működtetett szuper-feltöltő hálózattal, különleges elemcserékkel, robotkígyó-típusú töltőkkel, városok közötti rakétautazással, az egész országból lehívható önvezető autókkal.

Musk kivételes érzékkel tud szalagcímeket generálni – különösen akkor, amikor valamilyen rossz hírről kell elterelni a figyelmet, például hogy a Tesla munkaerő-állomány tíz százalékának elbocsátása lebeg a levegőben, vagy szövetségi szabályozók vizsgálják, megszegte-e a törvényt, amikor kilenc százalékos részesedést vásárolt a Twitterbem (most úgy tűnik, a felvásárlásból semmi nem lesz).

Cégét még mindig vizsgálják, mert önvezető járművei nekimennek parkoló mentőautóknak. Ezek a járművek ugyanazt a mesterségesintelligencia-szoftvert használják, amit állítólag Optimus is fog.

Ígéreteiből kétségtelenül több megvalósult, autói javarészt működnek, rakétái maguktól landolnak, és többször felhasználhatók. A humanoid robot viszont ugyanolyan nagyotmondásnak tűnik, mint a tíz éven belüli Mars-utazatás.

Az embert bizonyos feladatokban kiváltó robotokat más vállalatok szintén fejlesztenek, viszont ezek inkább kísérletek. Még a leglátványosabb gépeket előállító Boston Dynamics szerkezetei sem tökéletesek, gyakran hibáznak és orra buknak. Atlason például több mint egy évtizedig dolgoztak, és bőven akad még rajta javítanivaló.

Nehezen elképzelhető, hogy a Tesla egy év alatt megvalósítja mindazt, amire a Boston Dynamicsnak tíz sem volt elég.

Amikor Musktól megkérdezték, Optimus prototípusa hasonlítani fog-e a cég texasi gigagyárának idei megnyitó ünnepségén látott géphez, röviden csak annyit válaszolt, hogy nem.

A médiában nagyon terjednek a legkorszerűbb mesterségesintelligencia-megoldások: ideghálókat alkalmaznak a videógyártásban, a Synthesia szkript alapján (a vállalati ügyfeleket megcélozva), személyre szabott videókat készít, amelyeket generatív ellenséges hálók renderelnek. Kész videóanyagokon a Mumbai-székhelyű Videoverse MI-je felcímkézi a legfontosabb kiemeléseket, majd közösségimédia-megosztásra optimalizált klipekké alakítja azokat.

Az online marketingszakemberek számára történő gépi szöveggenerálás gyerekcipőben ját még, le van maradva az audiovizuális anyagoktól, de máris hasznos nem profi marketingeseknek a hivatásos szövegíróvá válás rögös útján. Persze csak akkor, ha feltételezzük, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan jó minőségű anyagokat generál.

Az MI mindenesetre hasznos segédeszköz a marketing- és reklámiparban. A GroupM marketingügynökség szerint évi 370 milliárd dollár hirdetésértékesítést generál.

MI startupok segítenek szövegírókat, hogy anyagaik előkelő helyen szerepeljenek a Google keresési eredmények listáján. Legalább tizennégy vállalat értékesít az OpenAI GPT-3 nyelvi modelljét használó, azzal szalagcímeket, termékleírásokat, blogposztokat és videószkripteket generáló szoftvert. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik, hogy kevés írói tapasztalattal és tehetséggel rendelkező személyek webes keresőmotorokra optimalizált tartalmakat készítsenek.

A ContentEdge lehetővé teszi, hogy a felhasználó szöveget gépeljen vagy illesszen be egy, GPT-3 alapú eszközökkel felszerelt szerkesztői ablakba. Feljavítják az anyagot – az egyik gyakran keresett kulcsszavakat javasol, egy másik olyan bekezdéseket generál, amely tele van a Google által magasan rangsorolt weboldalakon sűrűn használt szavakkal.

A Jasper ötven általános marketingbejegyzés-típushoz ad sablonokat, köztük YouTube videószkripteket, LinkedIn életrajzokat, Amazon termékleírásokat. Személyre szabott szöveget készít, cégnévvel, termékismertetővel és kiválasztott hangtónussal. Plágiumellenőrző figyelmeztet, amikor GPT-3 reprodukálja a tanulóadatokat.

A Copysmith marketingkampányokhoz generál összefüggő nyelvezetet. A felhasználó beírja a sablonba a vázlatot, vagy a kulcsszavakat, amiből a program szöveget hoz létre, és ellenőrzi, hogy nincs-e benne plágium.

A Google irányelveiben szerepel, hogy ellenzi az automatikusan generált tartalmakat. Elvileg legalábbis, a valóságban viszont sokkal elnézőbbek az olvasókat kiszolgáló, mint a keresési eredményeket manipuláló „automatikus” szövegekkel.

Itt tart az MI: tetszetős marketingszöveg-másolatot össze tud már hozni, remek hírlevelet viszont még aligha.

A szintetikus képek, videók és hanganyagok sok izgalmas műalkotáshoz járulnak hozzá. Ugyanakkor félelemmel is töltenek el például színészeket, hogy az avatárok miatt nehezebben találnak munkát, romlanak a munkaerőpiaci esélyeik. A közönség szintén érintett, mert kedvenc színészeiket egyre ritkábban látják, és egyre kevesebb közük van az ő nevükkel is futó darabokhoz.   

Az Egyesült Királyság előadóművészeket tömörítő szakszervezete, az Equity kampányt indított, amellyel a kormányra kívánnak nyomást gyakorolni, hogy tiltsák be a művészek mesterséges intelligenciával, engedélyük nélkül előállított hasonmásainak használatát, A szakszervezet a művészeket segítő tippeket is közzétett.

A törvényhozókat a vonatkozó szerzői jogi és szabadalmi törvények felülvizsgálatára buzdítják. Céljuk, hogy az előadóművészek rendelkezzenek a számítógép által generált hasonmásaik, avatárjaik feletti jogokkal is, azaz jobban ellenőrizhessék az MI által létrehozott, rájuk nézve gyakran negatív vagy káros hasonmásaikat, például gyűlöletbeszédet mondó deepfake figurákat. A jelenlegi törvények szerint ezek a jogok csak hanganyagokra vonatkoznak.

A szakszervezet a 2012-es Pekingi Egyezmény és a 2019-es EU-s szellemi jogi direktíva betartatását is kéri. Az előbbiben a művészek digitális megjelenítéseik és azok terjesztése feletti kontrollját, az utóbbiban a replikákat gyakoroltató vagy inspiráló művészek jogainak védelmét fogalmazták meg.

Az Equity 2021 novembere és idén január között felmérést végzett a tagok között. 430-an válaszoltak a kérdésekre.

65 (audioművészeknél 93) százalékuk szerint az MI veszélyt jelent a munkalehetőségek terén. 24 százalékuk dolgozott már szintetikus hangot vagy avatárt alkalmazó projektben. 29 százalékuk vett fel hanganyagot szöveget beszéddé (text-to-speech) átalakító rendszerek számára. 93 százalékuk betiltaná a művész előadását MI-vel újraalkotó, engedély nélküli másolatokat.

A jelenséggel tényleg kellene már kezdeni valamit, ráadásul az alkotóeszközök folyamatos gyarapodásával színészek nélküli darabok is kivitelezhetők, mert nem kell ott lenniük, elég ha csak az avatár jelenik meg. Mindenképpen meg kellene találni a kreatív technológiahasználat és az előadóművészi jogok betartásának az egyensúlyát.

A mikrotápelemek – vitaminok és ásványok – hiánya világszerte több mint kétmilliárd embert, köztük 340 millió gyereket veszélyeztet, és súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A hatékony kezelés előfeltételéhez, a korai diagnózishoz viszont költséges és időigényes vérvételek és tesztek kellenek.

Egy új kutatásból kiderült, hogy létezik hatékonyabb megközelítés is.

Elizabeth Bondi, a Harvard Egyetem számítástudományi szakembere és munkatársai nyilvánosan hozzáférhető műholdas adatokkal és mesterségesintelligencia-technikával pontosan meghatározták azokat a földrajzi területeket, ahol a lakosság nagy kockázatnak van kitéve ezen a téren. Az elemzések elvileg korai beavatkozásokat eredményezhetnek.

Meglévő mesterségesintelligencia-rendszerek műholdas adatokból előrejelezhetnek helyi élelmiszerbiztonsági problémákat, viszont ezek a prognózisok általában közvetlenül megfigyelhető jellemzőkön alapulnak. A mezőgazdasági termelékenység például a növényzet alapján becsülhető meg. A mikrotápelemeket azonban sokkal nehezebb kiszámolni.

Miután Bondi és kollégái látták, hogy az erdőkhöz közeli területeken változatosabb az étrend, arra jutottak, hogy azonosítsák az alultápláltság kevésbé ismert jellemzőit. A növénytakaróra, az időjárásra, a víz jelenlétére vonatkozó adatok összekombinálásából kikövetkeztethető a lakosság esetleges vas-, B- és A-vitaminhiánya – állapították meg.

A kutatók nyers műholdas méréseket vizsgáltak, majd helyi egészségügyi illetékesekkel konzultáltak. MI segítségével megszűrték az adatokat, és meghatározták a legfőbb jellemzőket. Például a látható utak és épületek alapján kikövetkeztetett élelmiszerpiac kulcsfontosságú volt a közösség kockázatszintjének előrejelzéséhez. Utána összekapcsolták ezeket négy madagaszkári régió lakosságával, a nekik hiányzó speciális tápanyagokkal. Az MI-program gyakoroltatásához és teszteléséhez valós biomarkereket, laborban tesztelt vérmintákat használtak.

Az előrejelzések megfeleltek a valóságnak, sőt egyes esetekben pontosabbak voltak a helyi egészségügyi hatóságok megfigyeléseinél. Tehát a módszer működik.

A kutatók az elemzést más nyilvános műholdas adatokkal rendelkező országokra kiterjesztő alkalmazást akarnak fejleszteni. Bíznak benne, hogy a helyi egészségügyi szervek használni fogják a rendszert, és több lesz a megelőző orvosi beavatkozás.

Néha sci-fibe illő fejlett szállítási eszközöket, például repülő motorkerékpárokat fejlesztünk nagyléptékű céljaink végrehajtásához. Máskor viszont az innováció kevésbé látványos, kevesebb szalagcímben foglalkoznak vele, viszont felhasználók millióinak az életét könnyíti meg.

Ma már ilyen a dróntechnológia, különösen a drónokkal történő szállítás is.

Úgy tűnik, a legnagyobb észak-amerikai boltláncnak, a Walmartnak összejön az, ami az Amazonnak eddig nem sikerült – felgyorsul a drónokkal történő házhozszállítás, azaz bővül, és így négymillió amerikai háztartást ér el a DroneUp program.

Jeff Bezos már 2013-ban termékeket kiszállító dróncsapatokról beszélt, amelyek betöltik látómezőnket, mert annyian vannak. Öt évet adott nekik, közel tíz telt el, az Amaton bő kétmilliárd dollárt fektetett a kezdeményezésbe, ezer szakértő dolgozik rajta, de még mindig távol vannak a nagyléptékű célok valóra válásától.

A Walmart viszont hat szövetségi államban – Arizonában, Arkansas-ban, Floridában, Texasban, Utahban és Virginiában potenciálisan képes eleget tenni a feladatnak, drónjai évi egymillió csomagot tudnak elvinni a megadott címre.

Annyira komoly számokról van szó, hogy ha minden a tervek szerint megy, a Walmart jelentős versenyelőnyre tesz szert, jócskán megelőzi riválisait, köztük az ezen a területen látszatra egy helyben toporgó Amazont.

A cég bebizonyította, hogy méltó versenytársa az Amazonnak. Olyannyira, hogy hamarosan a házhozszállításban a legmeghatározóbb szolgáltatóvá válhat. Vészhelyzetben, vagy ha kiürülőben az éléskamra, a többség dönthet a Walmart mellett.

Az ügyfelek 3,99 dollár szállítási költség ellenében akár 4,5 kilós termékeket is rendelhetnek. A megrendelést a drónok félórán belül kiszállítják a megadott címre.

„Leegyszerűsítve: ha a csomagolás biztonságos, a küldemény repül a drónnal” – áll a Walmart egyik sajtóanyagában.

A Walmart azt is közölte, hogy az eredeti elképzelésekkel, vélekedésekkel ellentétben, ügyfelei nem sürgősségi és egészségügyi cikkekhez rendelnek elsősorban drónos kiszállítást. A legnépszerűbb termék nem meglepő módon a Hamburger Helper.

Bevásárlóközpontokban, reptereken, témaparkokban, boltokban és sportlétesítményekben hamarosan megjelenhetnek a robotautomaták, azaz az automatizált eladógépek.

Mobilrobotok sokat segíthetnek a házhozszállításban, különösen az utolsó egy-másfél kilométeren lehetnek hasznosak, de elképzelhető, hogy előbb az eladásnál, helyszíni értékesítőként bizonyítanak, és generálnak az őket alkalmazó cégeknek egyre nagyobb bevételt. Jelenlétük egyben a robotasszisztensek megjelenésére, munkába állására is felhívja közönség figyelmét.

A Teknős (Tortoise) az első kereken mozgó, távirányított bolt iránt sportlétesítményeket, reptéri terminálokat és szupermarketeket üzemeltető cégek érdeklődnek, ők alkalmazzák a gépet.

NBA- és NHL-meccseken koncessziókat értékesítenek, és hamarosan MLB- és NFL-rendezvényeken is megjelennek. A Nickelodeon Mall of America bevásárlóközpontjában pattogatott kukoricát, gumicukorkákat és témapark-belépőjegyeket árulnak. A San Franciscói Levi’s Plazában irodai dolgozókkal csevegnek, hogy visszacsalogassák őket a munkahelyükre.

Minden olyan helyen jól működnek, ahol nagyok a sorok, sok élelmiszert adnak el, érdeklődő a közönség, vagy a három valamilyen kombinációja érvényes – állítja Dmitry Shevelenko, a Tortoise társalapítója.

A vásárlók hitelkártyával kinyitják a teknős hátán lévő dobozt, és elveszik a kiválasztott terméket. Az összes robotot emberek távvezérlik egy mexikóvárosi irányítóközpontból. Az átlag tranzakcióidő tizenegy másodperc, és a felhasználók harminc százaléka rögtön vesz egy másik terméket is.

Először nem nagyon értik, hogy mi fog történni, aztán többen vásárolnak még valamit ugyanonnan, vagy egy másik rekeszből.  Sok vásárlás biztos nem történne meg, ha a robotok nem lennének ott.

A Teknős semmi olyat nem kínál, amit az „utolsó mérföldre” kiszállító robotok, mások viszont igen.

Például egy másik cég, a kampuszokon élelmiszereket árusító Starship Technologies robotja. Ezeket a gépeket nem kell a távolból figyelni, és a fejlesztők szerint a leghatékonyabb, leginkább környezetbarát helyi csomagszállítás csak szignifikáns mértékű automatizációval oldható meg.

Mindkét cég állítja, hogy hamarosan óriási amerikai élelmiszerláncokkal kötött szerződésekről számolnak be.

Az antibiotikumoknak ellenálló fertőzések növekedésével, és a járványokat okozó vírusok folyamatos átalakulásával, teljesen érthető, hogy kutatók miért akarnak a fertőzést megszüntető nanorészecskéket tervezni. Álmaik megvalósulásához egy lépéssel közelebb visz a Michigan Egyetem új gépilátás-modellje, amely előrejelzi az ilyen nanorészecskék és a fehérjék közötti interakciókat.

A fejlesztők újragondolták a nanorészecskéket, és arra a következtetésre jutottak, hogy többnek kell lenniük egyszerű gyógyszer-kiszállító eszközöknél (amelyek például az emberi szervezetben dolgoznak). Még hasznosabbak, ha gyógyszereket tartalmaznak, vagy maguk is aktív gyógyszerek.

Gyógyszerek felfedezése lassú és kiszámíthatatlan folyamat. Sok antibiotikum pontosan ezért egy korábbi gyógyszer újabb változata. A fejlesztők baktériumokat és vírusokat az általuk választott módszerrel támadó gyógyszereket szeretnének kidolgozni. A „zár és kulcs” mechanizmusok előnyeit kihasználva – erre a módszerre alapozva –, uralnák a biológiai molekulák közötti interakciókat.

A fejlesztők viszont sokáig nagyon bizonytalanok voltak az elmélet gyakorlattá változtatásában, hogy hogyan valósítsák meg, hogyan implementálják a nanorészecskék fertőzések megállítására való felhasználásának az elméleti alapjait.

A Michigan Egyetem szakemberei, matematikai modelleket alkalmazva fehérjék közötti interakciókra finomhangolták a fehérjepár egyikét utánzó nanorészecskék fejlesztését. Ezek a részecskék azért fontosak, mert stabilabbak a biomolekuláknál, ráadásul antibakteriális és antivirális ágensek teljesen új osztályához vezethetnek.

A gépitanulás-algoritmus háromféleképpen hasonlítja össze a nanorészecskéket a fehérjékkel. Az első hagyományos kémiai leírás, a másik kettőről – együttes használatukról – viszont kiderült, hogy fontosak az előrejelzésben, mert megmondják, melyik speciális fehérjével kerülhet „zár és kulcs” kapcsolatba egy adott részecske.

Baktériumok belsejében és külső részükön is sok az erre a célra alkalmazható fehérje. Kiválasztásukhoz és az adott nanorészecskével történő párosításukhoz kell az új modell.

A kapcsolódások azonosítását részletesebb szimulációk és kísérletek követik majd.

A háztartásokban mindenhol jelen vannak a vezeték nélkül működő eszközök. Ezek a szerkezetek azonban veszélyeztethetik a magánszféránkat, mert passzív lehallgatók, elcsípett nagyfrekvenciás jelekkel, érzékeny adatokhoz férhetnek hozzá.

Tehát az okos szerkezetek valóban megkönnyítik az életünket, viszont biztonsági kockázatot is jelentenek. Német felsőoktatási intézmények kutatói a lehetséges megfigyelést akadályozó, a magánszférát vezeték nélküli kommunikáció közben védő rendszert, intelligens fényvisszaverő felületeket (Intelligent Reflective Surfaces, IRS) fejlesztettek.

Szinte az összes dolgok internete (Internet-of-Things, IoT) eszköz nagyfrekvenciájú rádiójeleken alapuló vezeték nélküli kapcsolatra épül, és a titkosító technikák ellenére, érzékeny információk juthatnak illetéktelenekhez. Ez azért lehetséges, mert a jelek terjedését fizikai környezetük, a tárgyakról, falakról, személyekről stb. történő visszaverődés befolyásolja.

A támadók távolról is észlelhetik ezeket a hatásokat, és egyszerű statisztikai módszerekkel megállapíthatják, hogy például egy személy mozog a megfigyelt helyiségben.

Az „ellenséges vezeték nélküli érzékelés” ellen jól használható az IRS. Lényege, hogy több fényvisszaverő darabot helyezünk el egy felületen, tevékenységüket pedig példányonként, elektronikusan növelhetjük. Az eszközök így lesznek képesek a rádióhullámok dinamikus manipulálására, és például úgy is konfigurálhatók, hogy a jeleket speciális irányokba tükrözzék vissza.

A német kutatók a világon elsőként javasolják az IRS-ek passzív vezeték nélküli lehallgatás elleni használatát. Fejlesztésük, az IRShield (IRPajzs) speciális algoritmusa véletlenszerű IRS-konfigurációkat generál, például random egymáshoz igazítja a fényvisszaverő elemeket.

Ezzel úgy álcázzák a vezeték nélküli csatornákat, hogy a támadó többé már nem tudja kiolvasni a jelből a helyiségben történő mozgásokra utaló infókat.

Az IRShield három fontos követelménynek felel meg: a megoldás eszközöktől, rádióhullámoktól és szabványoktól függetlenül működik, nem veszélyezteti a vezeték nélküli kapcsolat minőségét, nagyon magasszintű csatornalefedést biztosít.

Letesztelték, és az új fejlesztésnek hála, a támadások 95 százaléka sikertelennek bizonyult.