A generatív mesterséges intelligencia térnyerésével egyre nehezebb megállapítani, hogy a monitoron elénk táruló látvány valóság vagy számítógép által generált fantázia, és ez a képek mellett audió- és videóanyagokra is érvényes.
Az eszközök egyre kifinomultabbak, soha nem volt ennyire könnyű képet, mozgóképet, szöveget és hangot létrehozni bármiről, amit csak akarunk, függetlenül attól, hogy létezik vagy sem, hogy a valóság pontos lenyomata vagy semmi köze hozzá.
Eljöhet a nap, amikor nem is lesz már szükségünk a való világban rögzített tartalmakra, és persze jóval egyszerűbb is, ha a számítógépet utasítjuk: tedd ezt, aztán azt! Ha így történik, egy csomó kreatív állás megszűnhet, de tényleg ezt a jövőt akarjuk? – teszi fel, majd igyekszik megválaszolni a kérdést Bernard Marr futurológus.
Nem csak a generatív MI-ről van szó, Photoshoppal és szűrőkkel korábban is meg lehetett másítani, el lehetett torzítani a valóságot. A mélyhamisítványok (deepfakes) a legfejlettebb – viszont nem az egyedüli – technológia erre, mert mélytanulással csiszolódott neurális hálókkal teremt teljesen meggyőző, de nem valódi tartalmakat. Bűnözők használják is serényen, ám arról se feledkezzünk meg, hogy a mélyhamisítványoknak csak kis része készül negatív célokra. De mivel a generatív MI a mindennapok részévé vált, a kamutartalmak a dezinformáció terjedéséhez, demokratikus folyamatok aláásásához elegendők.
És még az etikusan készített tartalmak is problémásak hírügynökségek, újságok számára, mert a hitelességüket veszíthetik el. Újságíróknak szigorúbban és alaposabban kellene ellenőrizniük forrásaikat, és közben meg is kellene győzniük az egyre szkeptikusabb olvasótábort.
A szabályozás és az oktatás – különösebben az utóbbi – szintén sokat segíthet. Marr szerint az oktatás a fontosabb, bár a március tizenharmadikán törvényerőre emelkedett EU-s szabályozás értelmében, ha nem magánszemélyek publikálnak kamuképeket, fel kell tüntetniük, hogy MI munkái.
A jövőben viszont még többen, még kevesebb hozzáadott értékkel alkothatnak, ami egyáltalán nem jelenti a kreativitás végét, csak az átalakulást, miközben az ember-gép együttműködés szorosabbá válik, ugyanakkor Marr szerint az állásvesztés miatti aggályok valósak.
Az ember alkotta tartalomra azonban mindig lesz igény – összegez a jövőkutató.