Az USA rendőrautóinak kétharmadát a Ford gyártja. A legendás vállalat legismertebb és legnépszerűbb járőr-autója a Police Interceptor Utility, amelynek 2017-ben például a hibrid változatát is bemutatták.

A járművet most úgy próbálják megújítani, hogy a globális koronavírus-járvány alatt is védettséget nyújtson. A cég riválisaitól markánsan megkülönböztető, különleges technikával akart előrukkolni.

Az új „belső kabin hőfürdő” szoftverfrissítés lehetővé teszi a belső tér olyan mértékű felmelegítését, amellyel semlegesíti a például koronavírussal fertőzött felületeket.

A Ford-járművek fűtőrendszere önmagában nem elég hatékony, ezért a rendszer forró folyadékot irányít át egy forgó motorból. Így válik lehetővé, hogy a vezető- és utastér negyedóra alatt akár az 56 Celsius-fokot (133 Fahrenheitet) elérje.

A Ford állítása szerint a rendszer a vírusfertőzések 99 százalékát képes semlegesíteni. Az autógyártó azt javasolja a rendőrségnek, hogy a szoftvert vezetőváltáskor használják, amikor valaki befejezi a műszakot, és átadja a volánt.

„A vészjelző és a hátsó lámpák előre beállított minta szerint villognak, majd a jelzés befejezésekor megváltoznak” – magyarázza a technológia működését a cég egy sajtóközleményben.

A szoftverrel a 2016-os és későbbi modelleket vírusölő adottságokkal bővítik. Visszamenve az időben, még a 2013-ban gyártott járművek is képesek lesznek a technika integrálására, esetükben viszont további kiegészítő felszerelésre, műszerekre lesz majd szükség.

A Ford újításával, a szoftverrel felszerelt rendszerrel lehetőség nyílik, hogy a Covid-19 világjárvány miatt pozícióikat vesztő, vezetésmegosztó szolgáltatások – egy egész iparág – hasonló technológiai megoldásokat fejlesszen. Egyelőre viszont még nincsenek arra vonatkozó információk, hogy milyen járművek tudnak és milyenek nem tudnak használni ilyen technikákat. Kérdés az is, hogy például az Uber vezetői túl akarják-e majd fűteni a kocsibelsőket azért, hogy utasaik fertőzésmentesen utazzanak.

Orosz kutatók egészen különleges mesterséges intelligenciát fejlesztettek. Az MI egyetlen szelfi, fénykép alapján relatíve pontosan, egyes embereknél viszont sokkal pontosabban meg tudja állapítani az illető személyiségjegyeit, főbb tulajdonságait.

A technológia online randiszolgáltatásoknál lehet különösen hasznos, párkeresőket segíthet összetársítani, de természetesen a kereskedelemben is számíthatnak rá: termékek egyéni ízlésre szabásában végezhet akkurátus munkát.

A fejlesztésről szóló tanulmány szerzői közül kettő kapcsolatban áll a BestFitMe MI-alapú orosz pszichológiai profilírozó céggel. A cég vállalatoknak segít az ideális alkalmazottak kiválasztásában.

A kutatók 12 ezer önkéntest kértek fel egy kérdőív kitöltésére. A kérdőívet korábban személyiségjegyekről szóló adatbázis építésére használták. Az adatok mellett, az önkéntesek összesen 31 ezer szelfit is feltöltöttek.

A kérdések a „Nagy Ötös” (Big Five) néven ismert személyiségjegyek köré épültek. Pszichológusok gyakran ezek alapján írják le pácienseiket. A következőkről van szó: kísérletezés iránti nyitottság, lelkiismeretesség, extrovertáltság, kedvesség, neurotikus hajlam.

Az adatsoron ideghálót gyakoroltattak, majd megfelelő mennyiségű tanulás után kiderült: az MI „nem kontrollált körülmények között készített valósidejű fényképek” alapján pontosan megmondta a személyiségjegyeket.

A pontosság persze még hagy kívánnivalókat maga után, ugyanis az MI két random kiválasztott személy esetében 58 százalékos munkát végez, ami minden, csak nem szenzációs, viszont jobb, mintha hasunkra ütve találgatnánk, azaz sok esetben tényleges segítséget nyújthat.

Meglepő, hogy a kutatók szerint mesterséges intelligenciájuk jobb ebben a tevékenységben, mint az emberek. Közeli rokonok és munkatársak természetesen lényegesen pontosabban megmondják az igazságot, az algoritmus viszont messze jobban teljesít, mintha egy idegennek, átlagembernek egy átlagos élethelyzetben kell megítélnie valakit.

A San Rafaeli (Kalifornia) Autodesk után a San Francisco székhelyű Salesforce mind a 49 ezer alkalmazottjával közölte, hogy év végéig folytathatják az otthonról történő munkavégzést. Ha egyszer, legkorábban jövőre mégis visszatérnek az irodába, munkanapjuk teljesen más lehet, mint a járvány kitöréséig megszokott.

A gazdasági nyitással nem minden vállalat követi a két szoftverfejlesztőt, sokaknak home office helyett újra be kell járniuk munkahelyükre. A Salesforce-nál pedig most dolgozzák ki a közeljövő irodai munkavégzését.

Aki megkapja rá az engedélyt, úgy kezdi, hogy online bejelentkezik a napi egészségügyi ellenőrzésre. Megkérdezik tőle, érzett-e valamit a Covid-19 tünetei közül, kapcsolatban állt-e fertőzött személlyel. Ha minden rendben, az app kijelöl neki egy 30 perces érkezési időintervallumot, hogy az irodaházak neuralgikus pontjánál, a liftnél elkerülje a csődületet.

A maszkviselet kötelező, érintés nélküli kioszknál megy a hőmérőzés, majd a frissített személyazonosító jelvény lehúzásával megvan a liftbe és az emeletekre történő belépési engedély. Az azonosító ellenőrzi, hova megyünk, kivel folytatunk interakciót.

A liftben jel emlékeztet: nem beszélhetünk az esetleg szintén ott tartózkodó személyekkel. Végül megérkezünk a frissen fertőtlenített, a többitől megfelelő távolságba helyezett irodaasztalhoz, levehetjük az álarcot, és elkezdhetünk dolgozni.

Más munkáltatók még tovább mehetnek, például felajánlhatják vagy akár kötelezővé is tehetik a koronavírustesztet. Szenzorokkal, hardveres és szoftveres megoldásokkal érhetik el, hogy a dolgozók biztonságos távolságban tartózkodnak egymástól. Ugyanezek a technológiák informálják őket, ha fertőzött személlyel találkoznak.

Nagy kérdés, hogy az alkalmazottak mit szólnak mindehhez, hogy érzik majd magukat egy teljesen kontrollált, hamisítatlan Big Brother valóságban. Elképzelhető, hogy lesznek, akik szükségesnek tartják a drasztikus lépéseket, mások viszont a polgári szabadságjogok megvonása miatt fognak tiltakozni, és azt mondják: a vezetőség teljesen túllihegi a veszélyt.

A vállalatoknak mindenesetre alaposan át kell gondolniuk a dolgozóktól a fokozott ellenőrzés során kinyert adatok korlátozását, hogyan védjék meg alkalmazottjaik magánszféráját (privacy), majd a veszély elmúltával a lehető leggyorsabban vonják vissza a drasztikus szabályokat. A fertőzöttségi szint folyamatos változásával nagyon nehéz lesz megtalálni a helyes arányokat.

És mi történik akkor, ha valaki az összes elővigyázatosság ellenére súlyos beteg lesz?

Tudósok egyelőre azért nem képesek bionikus testrészekből „újraépíteni” személyeket, mert nem áll rendelkezésükre megfelelő technológia. A Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetemen fejlesztett új mesterséges szemmel viszont közelebb kerülünk a cyborgokhoz.

Az emberi szem szerkezetét utánzó eszköz ugyanolyan érzékeny a fényre, a reakcióideje viszont gyorsabb, mint a valódié. Benne van a lehetőség, hogy élesebbé teszi a látást.

„A jövőben jobb látásprotézisekhez és humanoid robotokhoz használhatjuk” – magyarázza Zhiyong Fan, az egyik fejlesztő.

Az emberi szem széles látómezője és nagy felbontása a fényt detektáló sejtekkel borított, kupolaformájú retinának köszönhető. Ezt az architektúrát utánozzák a szintetikus szemgolyóban, amelyhez Fan és kollégái fényérzékeny anyagból készült nanoméretű szenzorokkal raktak meg egy hajlított alumíniumdioxid membránt. A mesterséges retinára kötött huzalok külső áramkörre továbbítják feldolgozásra az adatokat. A folyamat biológiai párhuzama, amikor az idegrostok az agyba továbbítják a szemgolyóból érkező jeleket. 

  A bionikus szem a valódinál gyorsabban, 40-150 milliszekundum helyett 30-40 alatt észleli a világosságot. A tompa fényt ugyanúgy látja, és a 100 fokos látómezője ugyan nincs olyan széles, mint a 150 fokos emberi, viszont sokkal jobb, mint a 70 fokos átlagos képszenzoroké.

Mivel a mesterséges retina négyzetcentiméterenként szemben a természetes eredeti 10 millió fénydetektáló sejtjével, kb. 460 millió fényérzékelőt tartalmaz, az eszköz az emberi szemnél nagyobb felbontásban lát. Viszont minden egyes szenzornak külön-külön kell érzékelni. Most úgy vannak elrendezve, hogy a darabonként kb. 1 milliméter széles drótok be vannak kötve az egyszerre több szenzorral érintkező szintetikus retinába, amelybe csak 100 ilyen drót fér bele, és így 100 pixeles képeket készít.

Nagyobb felbontáshoz vékonyabb vezetékek kellenek. Fan és társai 20-100 mikrométer széles fémtűkkel szemléltették, hogy kivitelezhető. Olyan, mint egy sebészi beavatkozás – mondták.

A módszer többek szerint nem praktikus, mert ultrakicsi egyedi pixeleket generál. Párszáz nanodrót esetében rendben is lenne, de többmillió már túl sok, az eszköz jelen formájában nem elég hatékony az emberfeletti látáshoz. Ezzel együtt rendkívüli potenciál van az új fejlesztésben.

Ha az emberiség valaha is le akar telepedni a Marson, egy kicsit kevésbé emberinek kell lennünk hozzá.

A NASA a 2030-as évekre tervezi az első olyan missziókat a vörös bolygóra, amikor emberek, valószínűleg jól kiképzett, edzett asztronauták is fognak utazni. Sok kockázat mellett komoly sugárzásnak lesznek kitéve, a mikrogravitáció kikezdi a csontozatot, mindezeken túl pedig több évet tölthetnek el a barátságtalan környezetben. Szakértők szerint ők még viszonylag jó fizikai állapotban térhetnek vissza az anyabolygóra, de ez sem biztos. Távolról sem az.

Más sors várhat az ottmaradás mellett döntőkre. Ha biztonságban és egészségesen akarnak élni, miközben folyamatosan a Marson vagy a Föld kivételével bárhol tartózkodnak, akkor kicsit meg kell változtatni a genetikájukat.

A marsi viszonyok annyira halálosak, hogy az űrhajósok és a telepesek védelmét célzó legátfogóbb tervekben is megemlítik: akármennyire is óvják őket, a veszélyes mértékű kozmikus sugárzástól és az időjárási szélsőségektől akkor sem tudnak szabadulni.

Az amerikai Hold és Planetáris Intézet asztro- és geomikrobiológusa, Kennda Lynch szerint az űrügynökségeknek a fentebbi okok miatt genetikailag meg kell hackelniük a Marsra tartó űrhajósokat és főként az ott letelepedni szándékozó személyeket, mert csak úgy képesek valamelyest alkalmazkodni a mostoha viszonyokhoz.

Az ötlet provokatív, Lynch viszont úgy véli, hogy biztosítani kell számukra a túlélés esélyeit. Ez pedig kétféleképpen történhet: vagy megváltoztatjuk, a Földhöz hasonlóvá alakítjuk át, terraformáljuk a bolygót, ami a tudomány és a technológia jelenlegi állása szerint teljesen a sci-fi kategóriájába tartozik, vagy az emberi genomot kell az ottani körülményekhez alkalmazkodóvá átszerkeszteni. A kutató szerint mostani ismereteink alapján a második opció kivitelezhetőbb, mint az első. Ellenkező esetben a telepesek teljesen kimeríthetik a helybéli, natív, jelen és múlt ökoszisztémákat, eltűnhetnek az ökoszisztémák nyomai, amit valószínűleg ők sem élnének túl.

„Hogyan ismerhetjük meg a bolygót, ha előtte megváltoztatjuk, és csak utána jövünk rá, hogy volt ott élet?” – teszi fel a kérdést.

Lynch nem elsőként javasolja a Marsra tartó telepesek DNS-ének módosítását. 2018-ban egy lengyel kutatócsoport fejtette ki, hogy génátalakítás nélkül a marsbeli embereknek aligha lehetnek gyerekeik. Christopher Mason, a Weill Cornell Medicine genetikusa morális imperatívuszként beszélt a génmódosított űrhajósokról.

„Etikailag jogosan cselekszünk? A misszió épp elég sokáig fog tartani ahhoz, hogy valami biztonságosat tegyünk előtte, amit most még nem látunk” – magyarázza Mason.

Mielőtt Japán második asztronautanője, Naoko Yamazaki a Discovery űrhajón időzött, aligha gondolta, hogy ideje negyedrészét portalanítással, egerek etetésével és más hasonló manuális munkákkal fogja tölteni.

Jelenállás szerint egy asztronauta világűrben tartása évi 430 millió dollárt meghaladó összegbe kerül – állítja a japán Gitai Inc. startup. Ennyi pénz és a szigorú biztonsági megoldások kellenek ahhoz, hogy egy ember életben maradjon odafent.

A költségek és kockázatok csökkentésének egyik lehetséges módja, ha Homo sapiens helyett avatárt, távirányított vagy félig autonóm robotot küldünk fel.

„Szükségünk van a minket segítő robotokra. Végül is képesnek kéne lennünk e feladatok távirányítással történő elvégzésére, vagy hagyni, hogy teljes egészében ők végezzék el” – magyarázza Yamazaki.

Mivel a NASA magáncégeknek is megnyitja a Nemzetközi Űrállomást (ISS), és elkezdi az Artemis missziót, újra embereket küld a Holdra, a kiadások könnyen elszállhatnak, pedig még a legbonyolultabb projektek esetében is, pont egyre inkább kontrollálni kellene azokat.

Itt jönnek képbe az avatárok. Drónpilótákhoz hasonlóan, vagy képernyőkel körbevett, vagy virtuális valóság headsettel felszerelt operátor távolból mozgatja a robotot és karjait. A technológia alapjait már lerakták, összerakásuk és szoftveres működtetésük az igazi kihívás. Nem véletlen, hogy előrejelzések alapján az űrrobotika 2023-ra 4,4 milliárd dolláros üzletté válik.

„Az avatártechnológiával döbbenetes mértékben nőnek az űrben történő kutatási lehetőségek. Megfelelő megoldásokkal ki tudjuk használni a két világ, az emberek és a robotok legjobb tulajdonságait, a humán érdeklődést, intelligenciát és interaktivitást” – jelentette ki a világűrbe tartó első muszlim nő, Anousheh Ansari.

Az avatároknak legalább annyira kell működőképesnek lenniük, hogy tudják helyettesíteni az embert. Végsősoron pedig humán tudósokat helyettesítő robotokat kell fejleszteni, és ez óriási kihívás. A Tokió és San Francisco székhelyű Gitai tavaly bemutatott videóján egy ilyen rendeltetésű robot egyes feladatokat már képes volt kivitelezni, másokat kevésbé.

Miután Hollandia megnyerte a tavalyi Eurovízió Dalfesztivált, a holland VPRO csatorna egyik szerkesztőjének, Karen van Dijknek különös ötlete támadt: mérettessenek meg a mesterséges intelligenciák által vagy közreműködésükkel írt számok is.

Az ötlet többeknek tetszett, és mivel az idei versenyt a koronavírus járvány miatt törölték, nemzetközi szinten próbálkoztak vele, és a kezdeményezés valóra is vált.

A versenyen 13 csapat vett részt; Hollandiát, Ausztráliát, Svédországot, Belgiumot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot és Svájcot képviselték. Végül az ausztrál csapat „Beautiful the World” száma nyert. A dalt a természet idei szörnyű bozóttüzekből történő felépülése, újjászületése ihlette meg.

Az Uncanny Valley (Rejtélyes völgy) nevű, matematikát, számítástudományt, társadalmi antropológiát hallgató diákokból és zenészekből álló ausztrál csapat az ember-robot egyesülés módjaival foglalkozik.

Magát a zenét és a szöveget mesterségesintelligencia-rendszer írta. A rendszert helyi állatok, koala, jégmadár és a jellegzetes taszmániai ördög hangmintáin gyakoroltatták.

A virtuális közönség egyértelműen az ausztrál dalra voksolt. Az MI-szekértőkből (Vincent Koops, Anna Huang, Ed Newton-Rex) álló panel szintén nagyon szerette, viszont a német Dadabots x Portrait XO-jára adta a maximális 12 pontot. Mind el voltak ragadtatva a technológia innovatív használatától, az MI-vel történő zenekészítés egyedi és különleges módszereitől.

„Azért nehéz mesterséges intelligenciával dalt írni, mert egyrészt a zeneszerzés kreatív kihívásaival szembesülünk, másrészt viszont azon is kell munkálkodnunk, hogy a gépi tanulás is működjön. A csapatok nemcsak személyes kreativitásuk határát feszegették, hanem a közönségnek is betekintést nyújtottak az ember-MI zenei együttműködés jövőjébe” – értékelt az egyértelműen elégedett panel.

A csapatok Karen van Dijk szerint is megtettek mindent, mert a lehető legtöbbet kihozták az MI-ből.

„Néhány szám a hivatalos Eurovízió Dalfesztiválról sem lógna ki” – nyilatkozta.

Amerikai kutatók létrehozták az eddigi legaprólékosabban kidolgozott egér-ember hibrideket, kimérákat. A sci-fikből ismert kimérák többfajta állat, állat és ember sejtjeiből álló, mesterségesen megalkotott organizmusok.

Orvosok bíznak benne, hogy ezeket a létformákat a jelenlegieknél pontosabb kutatási modellként használhatják, vagy a kutatási eredményekre alapozva, emberi szerveket tenyészthetnek majd ki belőlük. Az új szervekre átültetéseknél lehet szükségük, esetleg donorlistákra is felkerülhetnek.

Egyelőre persze még távol vagyunk ettől, viszont az új kimérák létrehozása közben összegyűlt ismeretek a jövőben valamikor mindenképpen hasznosak lehetnek.

Emberi őssejteket közismerten nehéz más állatokba integrálni. Az ok egyszerű: különböző fajok sejtjei különböző tempóban és mértékkel fejlődnek.

Az egér-ember hibrid megalkotásában az volt a trükk és a nóvum, hogy a humán sejtek „óráját” a biológiai fejlődés korábbi pontjára, tehát korábbi állapotára állították vissza.

Az eredmények azonban még a trükközés ellenére is korlátozottak. Sejtösszetételét, a sejtek számát tekintve, a legfejlettebb hibridembrió is csak 4 százalékban emberi. A kísérlet során kidolgozott más egér-ember hibridek között viszont voltak olyanok is, amelyek sejtjeinek csak a 0,1 százalékát lehetett emberinek tekinteni.

Az emberi sejtek úgy oszlanak el, és olyan szervekben fonódnak össze, mint a szív vagy a tüdő, miközben legtöbbjük vörösvérsejtként végzi. A kísérletek során egyetlenegy sem tűnt úgy, hogy sperma- vagy tojássejtté válik. Az embriók ugyan csak 17 napig éltek, ezekből a megfigyelésekből viszont így is kiderült, hogy a sejteket hordozó kimérák utódai tökéletesen olyanok lennének, mint az átlagos egerek.

Az egyébként lassan formálódó emberi őssejt fejlődése az egérembrióban felgyorsul, és pont 17 nap alatt jut el odáig – valamivé (fotoreceptorrá, máj-, vörösvérsejtté stb. válik) –, ami egy normál emberi embriónál több hónap.

A sejtek szaporodása komoly etikai kérdéseket vet fel: mi történik, ha más laborban, más körülmények között más eredmények születnek?

A 2006-ban alapított, több nyelven, köztük magyarul is elérhető Reddit közösségi weboldal felhasználói híreiket, képeiket, cikkeiket. úgynevezett alredditeken oszthatják meg, tartalmat pedig csak regisztrált userek adhatnak hozzájuk.

Blender (Turmixgép), a Facebook új chatbotja 1,5 milliárd Reddit-poszton, azaz emberi kommunikáción pallérozódott; fejlesztői szerint empatikus, személyisége van, intelligens. A közösségimédia-óriás gyors felmérést végzett, és a megkérdezettek 49 százaléka inkább folytat interakciókat a csevegő robottal, mint más emberekkel.

Szakértők szerint mesterséges intelligenciák Reddit-szerű platformokon történő gyakoroltatásának azonban megvannak a maga hátulütői is. Ezek hosszabb beszélgetéseken jönnek elő: Blender alkalmanként sértegette partnereit, bántó szavakat, nyelvezetet használt, máskor történetekből kreált tényeket és így tovább.

Fejlesztői bizakodnak, hogy a későbbi modellekkel megoldódnak ezek a problémák. David Coplin, a The Envisioners konzultációs cég mesterségesintelligencia-szakértője szerint a chatbot „lépés a jó irányba”, viszont két megválaszolandó kérdésre is figyelmeztetett.

Egyrészt, elég komplex-e az emberre jellemző nüánszokhoz, például fenn tud-e tartani beszélgetéseket. Olyan képességről van szó, amellyel már három-négyéves gyerekek is rendelkeznek.

Másrészt, a gyakorlás közben használt adatokkal való kapcsolata, az azok alapján generált eredmények sem egyértelműek. Akármennyire remek platform a Reddit, az ottani beszélgetések sokszor értéktelenek, esetleg vulgárisak.

A Facebook Blender teljesítményét összehasonlította a Google-chatbot, Meena legújabb változatáéval. Két beszélgetéssorról volt szó, az egyik az ő botjukkal, a másik a Google-ével készült. Változatos témákat vitattak meg: filmeket, zenét, vegánizmust. Blender a megkérdezettek 67 százalékának emberibbnek tűnt, mint Meena.

„Mérföldkövet léptünk át, amelyet új chatbot-recepttel értünk el. Jobb dekódolási technikákból, új összekeverési, mixelési készségekből, 9,4 milliárd paraméterrel rendelkező modellből áll egybe. Az utóbbi 3,6-szor nagyobb a legnagyobb mostani rendszernél” – áll a Facebook közleményében, majd hozzáteszik: Blender az első ennyire változatos beszélgető adottságokat egy rendszerben integráló chatbot.

Valóban értelmes, az emberhez hasonlóan működő beszélgető ágensek fejlesztése a mesterségesintelligencia-kutatás egyik legnagyobb kihívása.

A Seattle-i Elmetudományok Allen Intézetében nagyléptékű kutatásokat folytatnak, hogy végre megértsük: hogyan kapcsolódik egymáshoz az emberi agy 86 milliárd idegsejtje. Az összes kapcsolódást térképen (connectome) kívánják megjeleníteni; ez a vizsgálódások végcélja.

A kutatók egy köbmilliméter egéragyat rekonstruálnak, kategóriájában ez lesz az eddigi legnagyobb. Az agy pontos huzalozási módja segít megérteni, hogy mennyire egészségesek az agyfunkciók, és mi romlott el ahhoz, hogy egy agy megbetegedjen, rendellenesen működjön.

Az egér agya közelebb visz a számítástudomány Szent Gráljához, a gépi értelemhez. Az intézet egy napon szeretne általános mesterséges intelligenciát (artificial general intelligence, AGI) létrehozni. A sci-fi regények és filmek mindent értő, emocionálisan is érett, kreatív algoritmusairól van szó, csak nem úgy, ahogy a legtöbb hollywoodi moziban láttuk őket.

Az intézetet vezető Christof Koch idegtudós szerint hagyományos számítógépekkel soha nem fejlesztünk AGI-ket. A sikerhez, első körben teljesen új komputer hardverre lesz szükség, de az is elképzelhető, hogy a kvantumtechnológia jelenti majd az alapokat.

Koch szerint az a legfőbb probléma, hogy hagyományos komputereken speciális algoritmusok ugyan futhatnak, de a tudatosság eléréséhez teljesen másra, egy tudatos entitás komplexitásával strukturált hardverre lenne szükség.

„Elméletünk alapján, ha el akarjuk dönteni, hogy egy gép tudatos, vagy sem, nem a viselkedést kell figyelni, hanem a tényleges, okozati erővel bíró alapját, szubsztrátumát. A mai mesterségesintelligencia-rendszerek esetében ez azt jelenti, hogy a számítógépes chip szintjén kell vizsgálódnunk” – magyarázza Koch.

Tudatosság generálásához azonban az sem lenne elegendő, ha az emberi agyat és teljes biológiáját hagyományos komputerchipen szimulálnánk. Koch azzal érvel, hogy a tudatosságot az agy architektúráját megalapozó fizika, és nem az agy feldolgozókapacitása határozza meg.

„Akármilyen MI futhat egy ilyen chipen, és akármilyen intelligensen is viselkedik, ez még mindig nem az emberi agyhoz hasonló tudatosság” – összegez Koch.