Az utóbbi idők mesterségesintelligencia-csúcstalálkozói (Bletchley Park, Szöul) főként a technológia egzisztenciális veszélyeiről szóltak. A párizsi fordulópontot jelenthet, mert a terület kontinentális éllovasa, a szigor ellen eddig is prüszkölő Franciaország, valamint az Európai Unió kemény szabályozás (például az AI ActI helyett a további befektetéseket, az USA-val és Kínával való versenyt hangsúlyozta.

A globális konszenzus mindenesetre eddig is viszonylagos volt: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem írta alá a világméretű szabályozásra, a katonai MI-re és az elfogult algoritmusokra vonatkozó megállapodásokat. Az amerikaiak azzal érveltek, hogy a szigorítások akadályozzák a gazdasági növekedést, és a szabályozásokkal közelebbi, aktuálisabb problémákra kellene összpontosítani.

A résztvevő országok három területet vettek górcső alá: az MI hatását a társadalomra, munkára és biztonságra. Az első közleményben minden országot gazdaságélénkítő, környezettudatos és a technológiához egyenlő hozzáférést biztosító MI-stratégia támogatására bíztatnak. A második vállalatok és országok az MI termelékenységet növelő, munkavállalók jogait védő, a munkaerő-felvételi és irányítási rendszerek torzításait megakadályozó garanciákról szól. A harmadikban a teljesen autonóm katonai rendszerek korlátozását és a hadviselés ember általi kontrollját javasolják.

Az USA és az Egyesült Királyság egyiket sem írta alá, a katonai MI korlátozásaival a jelenlévő hatvan ország képviselői közül csak huszonhaté értett egyet. Az EU egyébként még így is jelentősen visszavett a tavalyi törvény szigorából, mert a döntéshozók is rájöttek: a bürokratikus korlátok miatt csökken a versenyképesség, helyettük inkább az innovációt kell támogatni. 

Franciaország 114 milliárd dollár támogatást ígért MI-kutatásra, startupokra és infrastruktúrára, az EU pedig 210 milliárdot a kontinens MI-lehetőségeinek növelésére.

A csúcs után az Európai Bizottság visszavont egy, a nem pontosan definiált MI-károkat okozó vállalatok elleni eljárásokat lehetővé tevő, ipari vezetők által erősen kritizált, az EU versenyképességét és az innovációt korlátozó törvényt.

Úgy tűnik, hogy geopolitikai és gazdasági okok hatására az eddig mindent szigorúan szabályozó EU visszakozik, a világvégétől rettegők elveszítették befolyásukat, és az Unió az „emberiséget kipusztítja az MI” és hasonló sületlenségek helyett tényleges problémákra és lehetőségekre kezd fókuszálni, amivel mindenki jobban jár.

Közel húsz év kutatás után a Microsoft elkészült a világ első topológiai kvantumbit-processzorával, a Majorana 1-el. A megbízható, kicsi, kontrollálható topológiai qubit megoldja a kvantumbitekben keletkező hibák eredőjét, a zajproblémát.

A fejlesztés jelentőségét növeli, hogy egy teljesen új anyagosztályon, a „topovezetőn” alapul. A mérnököknek atomról atomra kellett fejleszteniük, ultrapontosan fel kellett építeniük a chipet, hogy legyen benne az eddig csak az elméleti fizikában létező Majorana nevű egzotikus kvantumrészecskék számára hely.

A stabilitás és a méretezhetőség megoldása a mai kvantumszámítógép-fejlesztés két legnagyobb kihívása. Mivel a qubitek nagyon érzékenyek, stabil mögöttes qubitekre van szükség, viszont túl nagyok sem lehetnek. A chip több mint egymilliót is tud tárolni, és a miniatürizációnak ez a szintje teljesen átalakíthatja a kvantumszámításokat, korábban kivitelezhetetlen műveletek is megvalósíthatók lesznek.

Egy laptop tíz-, egy szuperszámítógép húszelektronos problémát tud megoldani, harminc, negyven vagy ötven elektron működését viszont egyetlen hagyományos komputer sem képes befolyásolni. A Majorana 1 igen, és ezért rejlik benne óriási való világbeli potenciál.  Az anyagtudománytól kezdve a gyógyszerkutatásig, a klímaváltozásig számos területen alkalmazható. Új vegyi anyagok, új gyógyszerek, új enzimek létrehozásában segíthet.

A fejlesztés azonban jóval több nyers számítási kapacitásoknál. Architektúrája a kvantumkomputer működési alapjainak teljes újragondolása: a minden egyes qubit feletti komplex analóg kontroll helyett, a rendszer digitális impulzusokkal irányítható.

A következő számítási forradalmat, paradigmaváltást, kvantumszámítások és mesterséges intelligencia szinergiáját is előrevetíti. A kvantumszámítógép növeli az MI lehetőségeit. A kvantumgyorsítóval együttműködik, kontrollálja azt egy hagyományos gép, az alkalmazások pedig a probléma jellegétől függően vagy kvantum- vagy hagyományos típusúak. Hagyományos és kvantumszámítások, valamint az MI és a kvantumfeldolgozás zavartalan integrációjával szintén új távlatok nyílnak meg. Olyan, mintha egy elemet csak egyszer kellene feltölteni, aztán többé már nem kell a lemerülés miatt aggódnunk.

A Microsoft kutatói felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a kultúrát, a korszakokat, az embert és a fejlődést az anyagok határozzák meg. Ezért beszélünk kőkorszakról, bronzkorról, vaskorról, acélkorról, szilíciumkorról. Szerintük a Majorana 1-gyel kezdődhet a kvantumkor. 

A kihívást az újítás gyakorlati alkalmazásai jelentik, hogy a laboratóriumi világból kilépve segítsen kezelni, megoldani az emberiség súlyos problémáit. Ha sikerül, akkor a Majorana 1 valóban a kvantumszámításokat, sőt, az egész számítástudományt forradalmasító fejlesztés, fordulópont.

Speciális célok megvalósításáért böngészni a webet nagy nyelvi modelleken (LLM), de még látás-nyelvmodelleken (VLM) alapuló ágenseknek is komoly kihívás. Egyes megközelítések az alapmodell gyakoroltatásakor kezelik a problémát, az ágensarchitektúra viszont változásokat hozhat.

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem (CMU) kutatói fabejáró technikát vezettek be nyelvmodell-ágenseknek. A módszerrel ugyanúgy kezelhetik a webes interakciókat, mint a fabejárásnál. A fabejárás vagy fakeresés fa-adatszerkezetek minden egyes csúcsának egyszeri feldolgozása, egyfajta gráf-bejárás. Ezeket az algoritmusokat a csúcsok bejárási sorrendje alapján osztályozzák. A CMU ágensei lehetséges cselekvési láncokat tárhatnak fel, és a hibák megismétlését kerülhetik el így.

Webes feladatok, például egy adott cikk árának megkeresése közbülső cselekvések sorozatát igényli: a helyes oldalra navigálni, görgetés a cikk megtalálásához, a cikk képe és az oldalon lévő kép összekapcsolása stb. Ha az ágens rossz linkre klikkel, eltévedhet. A lehetséges cselekvések kiértékelési és a weblapok előző állapotaira való emlékezés képessége segítheti hibái korrigálásában, a célt megvalósító cselekvéslánc kiválasztásában.

Egy GPT-4o-n alapuló ágens kétszáz feladattal próbálkozott, online kiskereskedelmi üzletet, Reddit-féle fórumot és apróhirdetés-jegyzéket utánzó weboldalakat használva. A feladatok között szerepelt egy adott címre szállítandó áru megrendelése, konkrét képek keresése a fórumon, hirdetés feladása. A kutatók az összes interakcióra alkalmas vizuális elemet határoló kerettel és numerikus ID-vel azonosító, speciális módszerrel kommenteltek minden egyes oldalt. 

Az ágens weboldallal és utasítással kezdte, az oldalról képet juttatott el az LLM-nek, amely öt lehetséges cselekvést jelölt ki, azokat az ágens végrehajtotta. Az LLM mindegyik után kiértékelte, 0 és 1 között osztályozta az adott oldal aktuális állapotát. Az ágens a legmagasabb értékűeket választotta ki, és mindaddig ismételte a cselekvéseket, amíg végre nem hajtotta a feladatot.

A kutatók két ágenst hasonlítottak össze. Az egyik az ő módszerüket, a másik mást alkalmazott. Száz bevásárló, ötven fórum- és ötven osztályozó feladatot kellett végrehajtaniuk. Előbbi 26,4, utóbbi 18,9 százalékos sikerrátát ért el.

Számítógép-használattal összekombinálva, az új keresési módszerrel az ágensek sokféle desktop feladatot végezhetnek el.

Új szintre lép az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai rivalizálás, és a trendek nem amerikai győzelmet vetítenek előre. Januárban berobbant a DeepSeek R-1 mesterségesintelligencia-modellje, bizonyítva, hogy a korlátozások ellenére él és virul a kelet-ázsiai szuperhatalom tech szektora.

A DeepSeek sikere azonban nemcsak az amerikai, de a kínai MI-cégeket is elgondolkoztatta. Hogyan lehetséges jóval kevesebb pénzből és erőforrásból ennyire eredményes modellt fejleszteni? – fogalmazódott meg többekben a kérdés, miközben egyre többen próbálnak alkalmazásokat építeni rá.

Az ország uralja az elektromos járművek, a robottaxik és a drónok piacát és könnyen elképzelhető, hogy az MI-ben is hamarosan „hatalomváltás” lesz. Mindez Washingtont további exportkorlátozásokra késztette, növelik a legfejlettebb chipek feletti kontrollt, egyes szövetségi államok például máris megtiltották a DeepSeek használatát kormányzati hivatalokban.

A kínai technológiai szcéna legújabb trendje, hogy az elektromosjármű-szektor vezető cégei humanoid robotokat fejlesztenek. Egy adat: a Kínában értékesített járművek 53 százaléka elektromos vagy hibrid, míg az USA-ban csak 8 százalékot ér el az eladásuk. Az okok: az árak kompetitívebbek, az akkumulátor-feltöltő és -cserélő infrastruktúra sokkal jobban kiépített, mint az Egyesült Államokban.

A kínai újéven bemutatott táncoló, zsebkendőkkel bűvészkedő, a zenével hibátlanul szinkronizált humanoid robotokat milliárdok látták világszerte. Ember számára is nehezen kivitelezhető trükköket dobtak be közben, a kivitelezés módját viszont egyelőre nem tudni.

A kínai állam támogató intézkedéseivel csökkenti a robotok előállítási költségeit, amellyel jelentősen hozzájárul, hogy a gépek még kompetitívebbek legyenek. Mivel a humanoid beszállítási lánc 65 százalékát Kína adja, ez a terület lehet a két szuperhatalom közötti technológiai versengés következő csatatere.

Az USA-ban szkeptikusabbak a humanoidokkal szemben, sokak szerint túl drágák és kényesek ipari alkalmazásokhoz. Kínában optimistábbak, és mivel hamarosan az elöregedő lakosság és a munkaerő számának csökkenése várható, a humanoidok az ipar mellett az egészségügyben és a személyi szolgáltatásokban is növekvő szerephez juthatnak. 

Ráadásul a chipháború még nem érinti a szektort, mert ezekhez a fejlesztésekhez nincs szükség akkora számítási kapacitásokra, mint a nagy nyelvmodellekhez (LLM). Idővel, a robotok fejlődésével változhat a helyzet – intelligensebbek lesznek a humanoidok –, és az amerikai szankciók akkor éreztethetik hatásukat. A kínai chipgyártók viszont mindent megtesznek a hátrány csökkentéséért, bár ez igen komoly kihívás.    

A globális félvezető ipar túl komplex, a munkák túl elosztottak ahhoz, hogy egyetlen ország kontrollálja az egészet – jelentette ki Wu Cheng-wen, a Tajvani Nemzeti Tudományos és Technológiai Tanács vezetője, miután Donald Trump aggályait fejezte ki a sziget chip-dominanciája miatt.

Az amerikai elnök szerint Tajvan átvette a szektor feletti uralmat, és szeretné, ha az iparág visszatérne az Egyesült Államokba, és újra fellendülne az amerikai chipgyártás.

Wu Cheng-wen nem nevezte meg Trumpot Facebook-posztjában, viszont Lai Ching-te elnökre hivatkozott, aki korábban elmondta, hogy a sziget a globális félvezető ipar beszállítói láncának változatlanul megbízható partnere lesz. Arról is írt, hogy az utóbbi években gyakran kérdezték: hogyan vált a tajvani chipszektor nemzetközileg nagyra értékelt viszonyítási ponttá, követendő példává?

„Nyilvánvalóan nem ok nélkül váltunk azzá” – írta, majd kifejtette, hogy a kormány az 1970-es évektől támogatja a szektort, például az 1987-ben alapított, ma a világ legnagyobb chipgyártójának, a TSMC-nek (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) is segített.

Azaz fél évszázad kemény munkája kellett a mostani sikerhez, ami nem úgy történt, hogy a dicsőséget könnyedén elvették más országoktól – magyarázza Wu.

A szektorban minden országnak megvan a maga speciális szerepköre. Japán a vegyi anyagokban, az USA a felszerelésekben, az innovatív rendszerek senki máshoz nem hasonlítható tervezésében és alkalmazásaiban jár az élen – emlékeztet Wu.

Az iparág nagyon összetett, tűpontos specifikációkra és a munka elosztására van szükség. Mivel mindegyik országnak megvan a csak rá jellemző specifikuma, ezért minimálisan sincs szükség arra, hogy egyetlen nemzet globálisan teljes mértékben uralja, kontrollálja vagy monopolizálja az összes idetartozó technológiát. Tajvan kész arra, hogy a „baráti demokratikus országok” bázisként használják abban a folyamatban, amelyen keresztül az iparágban betöltik az őket megillető helyet – összegez diplomatikusan a szakember.

A tokiói Toda Hall és Konferenciateremben február huszonnegyedikén zárult csoportos kiállítás egyik darabja – Takayuki Todo Láncra kötött kutya dinamikája – felháborította a közönséget. A mű egyrészt gyorsan fejlődő technológiákkal kapcsolatos biztonsági kérdéseket vet fel, másrészt az egyre bonyolultabb ember-gép viszonyt vizsgálja.

A művész elmondta, hogy a zaklatott robottal a zaklatás lélektanára akarta felhívni a figyelmet, hogy mennyire sajnáljuk a zaklatott lényeket. Közben az emberi pszichológiával is kísérletezett.

„Úgy érzem, figyelembe kell venni azoknak a lélektanát, akik a bántalmazás, a szánalmas, a gusztustalan szavakkal reagáltak az ízléstelen kiállításra. Abban a pillanatban ugyanis élőlényként fogtuk fel ezt az ember által készített tárgyat” – magyarázza Todo.

Az installációban a kínai Unitree gyártó két robotkutya modellje szerepelt, mindkettőt falhoz láncolták, és képesek voltak lekövetni az emberi mozgásokat. Az egyik mozdulatlanul feküdt, a másik a biztonságos távolból, egy sárga szalag mögül figyelő nézők felé rohant, persze csak addig, ameddig a láncai engedték. A szalag a betartandó távolságra figyelmeztetett.

A lánc időnként a kutya teste köré tekeredett, a művész így próbálta változatossá tenni a gép mozgását, amivel a közönség szemében megerősítette a „bajba jutott állat” képzetet.

Egyes kommentek szerint a robotbemutató kíméletlenül emlékeztetett arra a világra, amelyben élünk, a gépek az emberi szenvedést tükrözték vissza. Szinte mindenki együtt érzett a kutyákkal.

Todo elmondta, hogy megijedt, amikor először olvasott a Boston Dynamics 2004-ben bemutatott Big Dogjáról, mert elképzelte róla, hogy embereket válogatás nélkül megölő fegyver. A Black Mirror tévésorozat 2017-es Metalhead epizódja tette széles körben ismertté az ötletet. Ma viszont már kevesen kételkednek abban, hogy robotok ember nélküli fegyverrendszerként is használhatók. Todo ezért igyekszik az ember-gép kapcsolat kevésbé vizsgált részeire fókuszálni műveiben.

Előző munkájában (SEER) egy humanoid robottal, tekintetet és arckifejezés kiváltotta érzelmi kapcsolatok lehetőségét tanulmányozta. 

Egy másik művész, a lengyel-amerikai Agnieszka Pilat három Boston Dynamics robotja fél-autonóm módban négy hónapig festett a tavalyi Melbourne-i Triennálén.

A korábbi futurisztikus álom, a mesterséges intelligencia, ha nem is feltétlenül úgy, ahogy elképzeltük, de valósággá vált. Az MI-nek azonban, ugyanúgy, mint más technológiának, megvannak a maga kockázatai, például sérülékeny a cybertámadásokkal szemben.

A MyCena információbiztonsági vállalat nyugtalanító trendre hívja fel a figyelmet: az utóbbi két évben az MI-t használó szervezetek közel nyolcvan százalékánál előfordultak biztonsági rések. A klasszikus módszerek, a jelszavak és a többlépcsős autentikáció nem elegendők, mert a hackerek új módszereket dolgoznak ki rendszerek MI-specifikus sebezhetőségeinek kihasználására.

Az egyik ilyen az adatmérgezés, amikor az irdatlan adatmennyiségből tanuló mesterséges intelligencia megtanul hazudni. Ez azért történhet meg, mert az adatok manipuláltak.

Képzeljük el, hogy önvezető autó mérgezett adatokon tanul, és félreértelmezi a közlekedési jeleket, vagy orvosi MI-t pontatlan információkkal gyakoroltattak be, és félrediagnosztizálja a pácienst.

Az API, az alkalmazásprogramozói felület kihasználása a mesterséges intelligenciánkhoz vezető hátsó kapu. Ezek a felületek az MI világ hírvivői, különféle rendszerek általuk kommunikálnak egymással. Ha viszont nem elég biztonságosak, a hackerek gyorsan lecsapnak, érzékeny adatokhoz férnek hozzá, kritikus rendszereket tarthatnak ellenőrzés alatt.

Például API-n keresztül irányíthatják az intelligens otthont: kikapcsolják a világítást, kinyitják az ajtókat, leállítják a biztonsági megoldásokat. Vagy egy üzem MI-vel vezérelt gyártósorára beszivárogva idéznek elő leállásokat.

Az MI-vel működő pszichológiai manipuláció, social engineering a megtévesztés új korszaka, amikor a hacker fegyverként használja a technológiát, mesterséges intelligenciával feljavítja és automatizálja módszerét, így pedig nehezebb lefülelni, megállapítani, ki is áll a problémák mögött.

Annyira személyre szabott adathalász e-mailt kapunk, hogy simán elhisszük: tényleg a legjobb barátunk küldte. Valódi és sürgős, és persze SOS-ben kéri banki adatainkat. Mit teszünk ilyenkor? Vagy kamuvideón a vállalatigazgató fontos döntést jelent be, amelynek a hatására a részvények repülőzuhanásba kezdenek.

Teljesen egyértelmű, hogy első körben robusztus új biztonsági megoldásokra, az alkalmazottak MI-képzésére, a cyberbiztonsági kultúra széleskörű elterjesztésére lenne szükség.

Az OpenAI csökkenteni szeretné függőségét az Nvidia chipjeitől. A cél érdekében saját tervezésű chipeket szeretnének, és dolgoznak is már az első generáción.

A következő hónapokban fejezik be az első terveket, majd a kész anyagot elküldik a világvezető Taiwan Semiconductor Manufacturing Co-nak (TSMC). A két vállalat egyelőre nem kommentálta a sajtóhírt.

A tömeges gyártást elvileg 2026-ban kezdhetik meg. Egy chip tipikus első változatának elkészítése több tízmillió dollárba kerül, a végtermék nagyjából hat hónappal később készül el. Ez a normális gyártási menet, és így is lesz, hacsak az OpenAI nem fizet szignifikánsan nagyobb összeget a tajvani gyártónak. Semmi garancia nincs arra, hogy rögtön az első változat működjön, és hiba esetén tovább tarthat a gyártás.

Az OpenAI-nál mindenesetre úgy látják, hogy egy ilyen, gyakorlás-központú chip erősíti a cég beszállítókkal szembeni pozícióját. Az első chip után, a vállalat egyre fejlettebb processzorokat kíván előállítani, amelyek aztán minden egyes iteráció után jobban teljesítenek.

Ha minden rendben megy, az OpenAI tömegesen gyárthatja a TSMC-vel közösen első házon belüli mesterségesintelligencia-chipjét, és még 2025-ben tesztelheti az Nvidia-technológia alternatíváját. Az a tény, hogy ebben az évben elküldik a tajvani gyártónak a tervet, egyértelműen jelzi: gyorsan haladnak.

Más technológiai nagyágyúk, például a Microsoft és a Meta évek óta próbálkoznak hasonlóval, de házon belül nem jutottak el az igényeiket kielégítő megoldásig. A DeepSeek sikere pedig felvetette a kérdést, hogy a jövőben esetleg kevesebb chippel is megvalósítható csúcskategóriás MI-modell. 

A Meta hatvan-, a Microsoft nyolcvanmilliárd dollárt tervez 2025-ben mesterségesintelligencia-infrastruktúrára költeni, míg az OpenAI részt vesz a Donald Trump által januárban bejelentett ötszázmilliárdos Stargate infrastruktúra-programban. Az emelkedő árak és az egyetlen beszállítótól (Nvidia) való függés házon belüli kísérletekhez vagy külső alternatívák kereséséhez vezet.

Ha sikerül megvalósítani, az OpenAI korlátozottan fogja használni a chipjét. Ha nagyobb lélegzetű fejlesztés a terv, akkor sok mérnököt kell még felvenniük hozzá.

A kvantumvilágból félelmetes következtetések vonhatók le, bizonytalanságok sokasága szivároghat be a valóságról alkotott rendszerezett világképünkbe. Például, hogy a teljes univerzum hamis vákuumban vagy hamis stabilitás állapotában van, és stabilabb állapotba „omolhat össze.”

Egy, a kvantummechanikát, relativitáselméletet, szinte bármit a fizikából egyesítő kvantumelmélettel foglalkozó nemzetközi tudóscsoport szerint ez megtörténhet, és a Nature-ben publikáltak is egy tanulmányt róla. Szimulációt futtattak le, felvillantva, hogyan érhet drámai módon véget az általunk ismert világ.

Az univerzum szerkezetét teljesen megváltoztató folyamatról beszélünk. Az alapvető állandók rövid idő alatt módosulhatnak, és a világ kártyavárként omolhat össze – magyarázza a tanulmányt Zlatko Papic, a Leeds Egyetem elméleti fizikusa.

A hamis vákuum-elmélet nem új, a kutatók szerint munkájuk viszont a jelenség mögötti mechanizmusok első nagyléptékű szimulációja. A hamis vákuumban lenni a kozmosz legalacsonyabb energiaállapotát jelenti. Ez a csak átmeneti, a jövőben még alacsonyabb vagy az alapra csökkenő vákuumenergia.

A jelenség több völggyel, de csak egy igazi legalsóbb állapottal rendelkező hullámvasúthoz hasonló. Ha ez igaz, akkor jelenleg az egyik völgyben, a metastabilitás állapotában vagyunk. Ez átmeneti állapot, bár kozmikus léptékben évmilliókig, sőt évmilliárdokig is eltarthat. A kvantummechanika lehetővé teszi, hogy az univerzum a legalacsonyabb energiájú állapotba vagy az „igazi” vákuumba jusson. A folyamat kataklizma-szerű globális eseményhez vezethet.

Az elmélet középpontjában buborékok, az „igazi” vákuum hamis vákuumban képződött régiói állnak. A tudósok feltételezése, hogy a buborékok kialakulása kozmikus vákuumbomlást vált ki. A buborékok kifinomult fizikáját nehéz volt feltárni. 5564 qubites, speciális kvantumgéppel szimulálták a kialakulásukat, a hamisból az igaz vákuumba átmenő rendszert, hogy milyen komplexek a buborékok interakciói. 

Legfontosabb felfedezésük az volt, hogy – összhangban az elmélettel –méretüket a térfogati energianövekedés és a felszíni energiaveszteség határozza meg. Papic szerint izgalmas, hogy az új eszközök asztali laboratóriumként használhatók az univerzum alapvető dinamikus folyamatainak megértéséhez.

A tanulmány eredményei ugyan túlságosan ezoterikusnak tűnhetnek, a kutatók szerint a buborék-interakciók megértése viszont sokat segíthet kvantumszámítógépes hibák kijavításában. mert az alapokat jelentő qubitek ugyanis közismerten instabilak.

San Francisco és a Szilícium-völgy a technológiai elit földje, ezért a legfurább ottani projekteken sem lepődünk meg. Például azon sem, hogy a Temple éjszakai klubban mesterséges intelligenciával működő robot játszik lemezlovasként.

A DJ-ket nem szokták említeni az automatizáció által fenyegetett állások között. Munkájuk változatos, ismerniük kell a zenéket, de gépi szempontból még fontosabb, hogy kapcsolatot kell teremteniük a közönséggel, a szó szoros értelmében meg kell mozgatniuk őket. Azaz rendelkezniük kell az empátia kifejezetten emberi, gépileg nehezen (egyelőre nagyjából sehogy sem) utánozható készségével.

A fekete Phantom robot a Foundation (Alapítvány) Robotic Lab startup fejlesztése. Katonai célokra tervezték, ő a cég első nyilvánosan szereplő robotja, a későbbiekben autókat gyártó, raktárakban ténykedő – és persze harci zónákban aktív – humanoidok követhetik.

Mike LeBlanc a nevével Isaac Asimov előtt tisztelgő startup társalapítója tizenhárom évet szolgált a haditengerészetnél, és elmondta, hogy ügyfeleik között autógyártók, raktári és logisztikai cégek szerepelnek, de az amerikai Védelmi Minisztérium is a listán van. Gépeiket egyelőre békés célokra, repülőgép-karbantartásra és távoli régiókban üzemanyag-feltöltésre használja a hadsereg.

A Boston Dynamics és öt másik vezető robotikai cég megállapodott, hogy robotjaikat soha nem használhatják fegyverként. LeBlanc pont fordítva látja, szerinte a humanoid robotok kulcsszerepet játszanak a jövő hadviselésében. Ezért fejlesztenek nagyobb, gyorsabb és erősebb gépeket.   

Phantom január 31-én, egy péntek éjszaka debütált lemezlovasként. A Tech GigaParty rendezvény a 21. század első huszonöt évét volt hivatott ünnepelni, illetve a rendezők igyekeztek a hátralévő hetvenötből is felvillantani valamit a Burning Man fesztiválra emlékeztető publikumnak. LeBlanc szerint a robot kulturális-diplomáciai küldetést teljesített a bulin. Technót és house-t játszott harminc percben, humán DJ-t követett. Hetekig tanították a mozdulatokra, a számok kiválasztásában emberek segítették előzetesen.

Sankaet Pathak a másik társalapító elmondta, hogy a DJ-szett a távoli múlttól a messzi jövőig mesélte el az ember történetét. A kísérő vizuális anyagot MI generálta.