Egyes képekre sokkal tovább emlékszünk, mint másokra. De vajon miért? Ha megkérdezünk egy művészt, általánosan elfogadott elvekkel fogja megmagyarázni. Manapság azonban nemcsak húsvér művészektől, hanem mesterséges intelligenciáktól is érdeklődhetünk a miértek után. Az MIT (Massachusetts Institute…

Időnként több évig kell madarakat figyelnünk ahhoz, hogy az egyik fajt megkülönböztessük a másiktól. A Duke Egyetem kutatói lerövidítették a folyamatot, mélytanulás-alapú mesterséges intelligenciájuk sokkal rövidebb idő alatt akár 200 fajt azonosít. Úgy megtanították, hogy egy fajhoz egy kép elég…

Orosz kutatók (a Neurobotics és a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet, MIPT, szakemberei) rájöttek, hogyan vizualizálható valósidőben egy ember agytevékenysége, hogyan jeleníthető meg, hogy éppen mit figyel. A kutatás stroke utáni felépülésben segítő, agyjelzésekkel irányított eszközök…

Victor Ribeiro szoftvermérnök „Célozz és lőj” (Aim and Shoot) lövöldözős játéka célját és kivitelezését illetően egyáltalán nem forradalmi, viszont jól szemlélteti napjaink mesterségesintelligencia-forradalmát. Tanuló és szintről szintre haladva egyre veszedelmesebbé váló ideghálókkal viaskodunk,…

A hardver és az idegháló-tanítás módszertanának utóbbi évekbeli fejlődése óriáshálózatok új generációjához vezetett. Ezek a hálózatok hihetetlen adatmennyiségen gyakorolnak, és a bőséges adatok lehetővé teszik például számos természetesnyelv-feldolgozási probléma megoldását. Csakhogy a…

Ha valaha részt vettünk konferenciahíváson, nagyon jól tudjuk, mennyire fontos, hogy hang alapján felismerjünk személyeket. Ha nem menne, akkor még azzal sem lennénk tisztában, hogy kinek válaszoljuk meg a kérdést, kinek számoljunk be legújabb munkánkról. Egy mesterséges…

Az idegtechnológia fejlődésének eredményeként az agy-komputer interfészek (brain-computer interfaces, BCI) eljutottak arra a szintre, hogy számítógépes rendszerek közvetlen interakciókat képesek folytatni állatok és az ember agyával. BCI-k használata különösen ígéretes…

Ha videók, képek, hanganyagok, szövegek stb. digitális vízjelekkel védhetők, miért ne lehetne ugyanezt megtenni mesterségesintelligencia-modellekkel? A vízjelek szinte észrevétlenül jelzik a tulajdonost, elvileg megakadályozzák szellemi jogok eltulajdonítását, és azt is, hogy…

A Homo sapiens magától értetődőnek veszi agya masszív gondolkodási kapacitását, számítástudományi szakembereknek viszont egyelőre megoldhatatlan probléma nem ugyanezt, da akár hasonló szintet komputerekkel elérni. E próbálkozások egyik eredménye az emberi idegsejtekről…

Először fordult elő, hogy egy – mélytanulásos (deep learning) ideghálón alapuló – mesterséges intelligencia rutinos dermatológusoknál is pontosabban detektálta a bőrrákot. A konvolúciós ideghálókat (CNN) az idegsejtek egymáshoz kapcsolódásakor és a szem által látottakra…