A mesterséges intelligenciát egyre gyakrabban használják mentális problémák kezelésére, a mentális egészség megőrzésére.

Az amerikai háborús veteránokkal foglalkozó ReachVet katonai nyilvántartásokat fürkészve, készít havi listát az öngyilkosságra leginkább hajlamosnak tűnő személyekről. Egyes csevegő botok, például a Flow, a Lyssn és a Woebot rendeltetése az olyan hangulati rendellenességek, mint a szorongás vagy a depresszió enyhítése.

Különböző felmérések szerint LGBTQ tinédzserek között kétszer-hétszer nagyobb az öngyilkosságok száma, mint másoknál. Egyértelműen veszélyeztetettebbek – hangsúlyozza az eredményeket ismertető amerikai kormány.

Az évente százezernél többször hívott Trevor Projekt nonprofit szervezet huszonnégy órás forró vonalat tart fenn a lelki problémákkal küszködő érintett fiatalok számára. Válság-kapcsolat szimulátort használva, gyakoroltatják a tinédzserekkel kommunikáló önkénteseiket. Megmutatják nekik, hogyan beszélgessenek velük, mire vigyázzanak közben.

Az önkéntesek munkáját, az öngyilkosságok megelőzését nyelvi modell is segíti. A fecsegő virtuális robot (chatbot) játssza el a depressziós tizenéves szerepét, míg egy gyakorlott tanácsadó igyekszik meghatározni a probléma okait.

A rendszert a szervezet mérnökei fejlesztették, a Google segítségével. Több modellt teszteltek, mielőtt a GPT-2 mellett döntöttek. 45 millió honlapon trenírozták, gyakornokok és a Trevor Projekt munkatársai közötti szerepjáték átiratán finomhangolták.

Egy másik, szintén a Google közreműködésével fejlesztett modell a bejövő hívások csoportosításában segít. Amikor valaki bejelentkezik a csevegő-rendszerre, hangüzenet kéri meg, hogy írja le az érzelmi állapotát.

A rendszer önkárosításra utaló jelek alapján elemzi a válaszokat, felcímkézi a nagy kockázatot jelentő személyeket, akik elsőbbséget kapnak, hogy minél előbb szaktanácsadóval beszélgethessenek. Minél gyorsabb, annál több életet ment meg.