A Cornell Egyetem kutatói a manhattani Greenwich Village-ben, az Astor Place körül két robottal szedették össze a szemetet, a kísérlettel azonban nem elsősorban a gépeket akarták tesztelni, hanem az emberek reakcióira voltak kíváncsiak. Kellemesen meglepődtek, mert csak néhányan reagáltak durván, és csak egy személy támadta meg a robotokat.

A kutatási eredményeket nemzetközi ember-robot interakció konferencián mutatták be, a köztéri humán reakciókból azzal kapcsolatban igyekeztek következtetéseket leszűrni, hogy a robotoknak milyen viselkedésre és normákra van szükségük hosszabb ideig tartó kihelyezésük jobb kezeléséhez.

Mindkét gépre videokamerát szereltek, és az általuk készített mozgóképanyagon változatos megnyilvánulásokat figyeltek meg: néhányan nem meglepő módon a középső ujjukat mutatták fel, valaki meg is támadta az egyiket, de összességében odavitték hozzájuk a szemetet, szívesen fogadták, segítették őket, buzgón kommunikáltak velük.

Egy kislány pedig odament az egyikhez, megpuszilta, és búcsúzóul integetett neki.

A kutatók több járókelőt meg is kérdeztek, mit gondolnak az autonóm szemetes gépekről, és nagyon különböző válaszokat kaptak. Egyesek közjószágokként kezelték őket, és hálásak voltak nekik. Mások úgy érezték, hogy a robotok több szemetet akarnak, és miután odadobták nekik a hulladékot, hálára számítottak tőlük, mert hozzájárultak a munkájukhoz.

A kutatók meglepődtek, hogy amikor a gépek göröngyös terepen megakadtak, többen a segítségükre siettek, mások meg proaktív módon székeket és más akadályokat távolítottak el előlük, hogy a gépeket tényleg semmi ne akadályozza a mozgásban, munkájuk elvégzésében.