Egy friss IBM-felmérés alapján ötből négy vezető szerint a generatív MI megváltoztatja az alkalmazottak szerepét és készségeit. Minden dolgozó érezni fogja a hatásokat, de az alacsonyabb képzettségűeknél lesz a legnagyobb a váltás. HR-szakemberek 76 százaléka gondolja, hogy ha vállalatuk a következő 12-24 hónapban nem alkalmaz MI-megoldásokat, lemarad az azokat használókkal szemben.

A számokból egyértelműen kiderül: vállalatoknak fontos feladat kitalálni, hogyan használják az MI-t tehetséggondozásra. A technológia már most új megoldásokat kínál fontos HR-kérdésekre, mint például az adminisztráció, a megfelelőség, a nyilvántartás, rutinfeladatok (ütemezések, jelentések generálása, iktatása) hatékony automatizálása. Személyek sorsát befolyásoló döntéshozásoknál szintén egyre komolyabb szerephez jut: potenciális jelölteket szűr ki interjúra, teljesítményt értékel.

A HR-csapatnak nemcsak a lehetőségei, de a felelőssége is nő a technológiával.

A mai legfontosabb alkalmazásai: munkaerőtoborzásnál napi többezer jelölt közül azonosíthatnak a hagyományos toborzásnál elhanyagolt, de az adott állás betöltéséhez fontos készségeket, tapasztalatot. Fejlesztésnél MI-vel automatizálható bevezető és képzési anyagok létrehozása, kezelése. Termelékenységi, hatékonysági adatok MI-s elemzésével valósidőben azonosíthatók tehetségek, és a javításra szoruló területek, hogy senki ne maradjon le. Az MI a munkaerő viselkedési mintázatainak, trendjeinek tanulmányozásával segít megállapítani, hogy tehetségek miért fulladnak ki, mi tehető ellene, hogyan tartsák meg őket.

A megfelelő eszközök, platformok kiválasztásának jelentősége magától értetődő, mert jócskán megkönnyítik a technológia és a HR összehangolását. Ilyen például a havi húszezer technikai állásinterjút levezénylő FloCareer „interjú, mint szolgáltatás” (Interview-as-a-Service) platform, vagy az IBM vállalati belső tréningek szervezésében, kezelésében segítő cHaRlie MI-asszisztense.

Szinte az összes prognózis alapján az MI nem múló divat, hanem a HR-ben marad, átalakítja azt, mert meghatározza, hogy szervezetek hogyan találják meg, vegyék fel és tartsák meg legfontosabb dolgozóikat (és a többit is). A HR-részlegek munkája, munkaterhelése nagyon megváltozik.

A Maryland Egyetem kutatói amerikai álláshirdetéseket elemezve vizsgálták a mesterségesintelligencia-állások eloszlását. Nem meglepő módon Kaliforniában a legnagyobb a koncentráció, Washington D.C. és agglomerációja a második.

Az MI-állásokat nem pontosított nagy nyelvmodellel azonosították, definíciójuk szerint az MI-ismereteket, -tudást feltételező munkakörök tartoznak ebbe a kategóriába. Mindegyik munkakört a neki helyet adó szövetségi állam szerint kategorizálták. Az MI-gazdaság államonkénti növekedését és csökkenését a 2018-as és a 2023-as MI-állások összehasonlításával állapították meg. Államonként szintén kiszámolták, hány százalék állás betöltéséhez kellenek MI-ismeretek.

Változatlanul Kaliforniában jelenik meg a legtöbb MI-álláshirdetés, viszont az MI-állások száma összamerikai szinten a 2018-as 26 százalékról 2023-ra 19 százalékra, a nemzeti átlagnál 0,56 százalékkal nagyobb mértékben csökkent.

Washington államban, az Amazon és a Microsoft otthonában a 2018-as 13 százalékról 5 százalékra esett az MI-állások száma. Az államban megjelenő összes álláshirdetés egy százaléka ezzel együtt MI.

Maryland, Virginia és Washington D.C. együtt a 2018-as 7 százalékról 2023-ban 13 százalékot produkált. A növekedés a szövetségi kormány pozitív hozzáállásának tudható be. A kormányt támogató vállalatok újra elkezdtek MI-szakértőket alkalmazni a fővárosban.

New York és New Jersey egyesített adatai 12-ről 11-re történő, egy százalékos csökkenésről tanúskodnak.

Az USA más részein szignifikáns növekedést mértek. Texasban és Floridában két-két százalékos (6-ról 8-ra, illetve 2-ről 4-re történő) emelkedést, míg a tizenkét középnyugati állam egyesített teljesítménye három százalékos (10-ről 13-ra történő) növekedés. Ezek az államok viszont az összes MI-álláshirdetésnek csak nagyon kis részét adták.

Egy, az USA nagyvárosainak MI-állásait felmérő 2021-es elemzés szerzői az álláshirdetések mellett a szövetségi ösztöndíjakat, a kutatásokról beszámoló tanulmányokat, a szabadalmi kérvényeket és a vállalatokat is figyelembe vették. Már akkor kiderült, hogy a Bay Area-n kívül is van, és egyre élénkebb az „MI-élet.” Most még nagyobb a földrajzi megoszlás.

A beszámoló jó hír az álláskeresőknek: a bejáratott csomópontok változatlanul a legtöbb ajánlatot generálják, viszont máshol is javul a helyzet. Világtrend, hogy egyre több MI-szakértőre van szükség.  

A mesterséges intelligencia által irányított mezőgazdaság ígérete mindenhol vonzza a befektetőket. A Microsoft tavaly nyílt forrásúvá tett MI-eszközeivel ellenőriznek képeket és szenzorok adatait, hogy valósidőben állapítsák meg a talaj feltételeit, a következő napokra előrejelezzék a hőmérsékletet, csapadékot, a föld nedvességtartalmát.

A dél-indiai Telangána szövetségi állam, a Digitális Zöld (Digital Green) mezőgazdasági szervezettel összefogva, MI-eszközöket bocsátott chilitermelő mezőgazdák rendelkezésére. A Saagu Baagu program eredetileg hétezer kisebb termesztőt érintett, a technológiákat pedig több helyi cég fejlesztette.

A Digital Green a nyílt forrású megoldásokon dolgozó Gillic-kel közösen WhatsApp chatbotot fejlesztett. A bot telugu nyelven beszél, naponta figyelmeztetést küld a gazdáknak, a termés érettségi szintjének megfelelő ajánlásokat is megfogalmaz.

A Krishi Tantra agritech vállalkozás helyi talajtesztelő központokat létesített. A központok lánccá állnak össze. A farmerek gépi tanulással felszerelt eszközökkel tesztelnek taslajmintákat; a föld savasságát, tápértékek-szintjét és más jellemzőket vizsgálnak vele. Míg a hagyományos tesztelés és az eredmények postázása között hetek telnek el, addig az új technológiát használva, kevesebb, mint egy óra alatt megkapják a választ.

Az AgNext gépilátás-rendszere terepen felbecsüli a chilik minőségét, kimutatja a talaj hibáit, tulajdonságokat (szín, forma, méret stb.) becsül meg, csökkenti a veszteségeket, hozzájárul a chili árának emelkedéséhez.

A pilotprogram másfél évig, tehát három mezőgazdasági ciklusig tartott. A résztvevők 21 százalékkal több növényt termesztettek, kilenc százalékkal kevesebb rovarirtószert, öt százalékkal kevesebb trágyát használtak. A jobb minőségű betakarított termékekkel, nyolc százalékkal növelték a bevételeket.

Telangána kormánya ötszázezer gazdára és több növényre (csicseriborsóra, gyapotra, földimogyoróra, rizsre és kurkumára) terjesztette ki a programot.

Mivel a gazdák és családjaik nagy része az általuk megtermelt és eladott növényekből él, különösen kiszolgáltatottak a piac alakulásának és az éghajlatváltozásnak.

Sem Indiában, sem a világon nincsenek egyedül. A Saagu Baagu és a hasonló programok az egész bolygón segíthetik a kisgazdákat.        

A legendás Motion Picture Magazine 1911-től 1977-ig működött, s számolt be a filmipar, főként Hollywood történéseiről. Kései utóda, a mai Motion Picture Magazine weboldal csomó mesterséges intelligenciával generált mélyhamisítvány, kamukép, cikk forrása. Az MPM anyagai, köztük hírességek megtrükközött képei előkelő helyen szerepelnek Google-képkeresések találati listáján, sok honlapon szembesülünk velük.

A weboldalnak persze semmi köze az eredetihez, és úgy tűnik, hogy majdnem teljes egészében MI által generált tartalmakból, valamint hirdetésekből, YouTube videókból és kapcsolódó anyagokból áll. Google-keresésnél az eredeti magazin Wikipédia-oldala, tartalmának archívuma és az új oldal foglalják el a találati lista legelőkelőbb helyeit.

A honlapon például nemlétező filmcsillagokról, mint a Sáfrány (Saffron) nevű művészről is olvashatunk: előbb ismertetik a pályafutását, majd a fűszer bemutatása következik, végül egy, az Amazonhoz kapcsolódó link javasolja a megvásárlását, aztán újabb reklámok jönnek. Szinte az egész oldal hasonló nonszensz-parádé.

Az MI-vel felturbózott SEO, azaz a keresőoptimalizálás taktikája sem ismeretlen az MPM előtt, valahogy elérik vele, hogy a kamutartalmak és a spam bőven látható helyre, az élbolyba kerüljenek keresők által talált termékismertetők stb. listáin.

A Google elmondta, hogy az MI generálta tartalom ilyen használata spam-politikájuk megsértése. Automatizált rendszerekkel küzdenek ellenük, folyamatos a javulás. Ha gyenge minőségű tartalom kerül a rangsor elejére, nemcsak egy keresésre, hanem többre dolgoznak ki skálázható megoldásokat.

Az MPM azonban nem magányos sziget, hanem egy nagyobb szervezet, a magát a „hírek jövőjeként” meghatározó, hasonló tartalmi elemekből összeálló Loaded Media része. Az MI SEO-birodalom tulajdonosa a Los Angelesben élő színész-producer Donavon Warren, a 2014-es független Wheels film alkotója semmit nem árult el a SEO-stratégiáról, csak annyit mondott, hogy a celebképek MI hagyományos stockfotókból készült (kevésbé hagyományos) munkái.

A Loaded Mediahoz kapcsolódó összes honlapon találunk digitális magazint, és egyes képek valódinak is tűnnek a sok kamumárka, kamuhíresség, kamufarmer között. Szerző sosincs feltüntetve, az MI névtelen.

Warren elárulta, hogy a technológiát évekkel korábban elkezdték munkáikba integrálni, de még nem volt elég fejlett. Egyes cikkek azonban így is nyugtalanítóak, mert zéró igazságtartalmuk megtévesztő lehet, olyan fura sztorikat hoz össze az MI.

Warrent ez nem zavarja, a hírek és a szórakoztatás élharcosai közé kíván kerülni, és úgy érzi, hogy a fejlődési irány és a trendek kedveznek nekik. A róla készült képek és cikk azonban igaziak, sőt, még a szerző és a fotós nevét is feltüntették.

Egy, siketnek született tizenegy éves amerikai kisfiú, Aissam Dam mutált génjét az eredeti, tehát a korrekt változattal helyettesítő, sikeres génterápiai kezelésnek köszönhetően életében először hallja a hangokat, és elmondta: nincs olyan, amelyiket ne szeretné, mindegyik tetszik neki.

Siketségét az otoferlin fehérjét kódoló OTOF gén mutációja okozta. A gén által kódolt fehérje a hangot a belső fül és az agy között kapcsolja össze, mutáns változata viszont megakadályozza ezt a folyamatot, világszerte mintegy kétszázezer személynek okozva velük született siketséget.

Október elején Dam volt az otoferlin génterápián elsőként átesett amerikai. A terápiát az Eli Lilly and Akouos gyógyszeripari vállalat klinikai tesztjének részeként végezték el a Philadelphiai Gyermekkórházban.

Az orvosok Dam füleibe az otoferlin gének működő másolatait hordozó jóindulatú vírust tartalmazó folyadékot fecskendeztek. Az egészséges géneket a fülkagylóba, a belsőfül egyik, spirálalakú üregébe spriccelték. A szőrsejtekkel bélelt üreg tele van folyadékkal, a hanginformációt ezek a sejtek juttatják el az agyba.

A génterápia rövid idő, néhány nap alatt megtette hatását. Dam apja elmondta, hogy a fiú közlekedési zajokat is hall, és jelenlegi hallóképessége majdnem teljesen normális.

Kínában is végeztek nemrég két hasonló kísérletet, az egyik már most sikeresnek tűnik. Európában szintén két esetről számolt be a média: az egyik folyamatban, a másik előkészületi stádiumban van. Mindegyiknél az otoferlin mutációját vették, illetve veszik majd célba.

Dam jelenlegi hallóképességét látva, a philadelphiai kórház és a gyógyszergyártó cég szakemberei folytatják a kísérleteket, és hamarosan még fiatalabb pácienseket igyekeznek kikezelni siketségükből.

Az egyedi génterápia ugyan ritka mutációt céloz meg a belső fülben, ám ezzel együtt gyógyítási lehetőséget kínálva – és pozitív példát szolgáltatva – , megnyitja a velünk született betegségek kezelése előtti utat.

A high-tech virtuálisvalóság-headsetekben utazó és a terület megújulását előrevetítő Oculus VR-t szűk egy évtizede vásárolta fel az akkor még Facebook néven futó Meta. Ma a Quest 2 a világ legnépszerűbb VR-sisakja, miközben a Quest 3 eladási mutatói is nagyszerűek, hamarosan a második helyre jön fel.

Az Apple forradalminak szánt Vision Proja viszont minden szempontból jobb a magát pár éve metaverzum-vállalatként aposztrofáló Zuckerberg-cég csúcstermékeinél. A Meta ennek ellenére optimista az Apple piacra lépésével kapcsolatban.

A Quest 3 októberi piacra dobásának időzítése tökéletesre sikerült, mert kihasználták a Vision Pro bejelentése utáni kevert valóság (mixed reality) hype-ot. A Meta még az Apple headsetjének mostani piaci megjelenése előtt, az ünnepi időszakban a masszív médiakampány és nem kisebb mértékben a folyamatosan hangsúlyozott komoly árkülönbség miatt is hihetetlenül jó eladási mutatókat produkált.

Zuckerbergék abban bíznak, hogy az okostelefónia párhuzamával, a Meta lesz a VR Androidja, míg a Vision Pro az iPhone-ja. Hosszútávú metaverzum-céljaik megvalósításához létfontosságú a VR sikere; az ezirányú kutatásokba, fejlesztésekbe már eddig ötvenmilliárd  dollárt fektettek, piacvezető headseteket találtak ki, de a technológia mindezek ellenére gondokkal küszködik. Fejlődik, növekszik ugyan, ám sokkal lassabban, mint ahogy a 2010-es évek közepén vagy a metaverzum-divat éveiben várták.

Egyelőre főként alternatív játékrendszerként kezelik, bár a konzolosok és PC játékosok annyira hozzászoktak kedvelt franchise-aikhoz és platformjaikhoz, hogy ezen a területen nehéznek ígérkezik az áttörés. A gyakorlatokat gamifikáló VR-fitnesz iránt viszont növekszik az érdeklődés, ráadásul úgy érezzük közben magunkat, mintha egzotikus helyeken járnánk. A Meta mindezek mellett azt is szeretné még, hogy a Questet munkához is használják.

Az Apple-nek lehetőségében áll mindent megváltoztatni. A Vision Pro nagyon látványos és ergonomikus termék, ultraprémium árfekvése miatt viszont a felhasználók túlnyomó többségének nem áll módjában megvásárolni. Mi tehát az alternatíva?

Egyértelműen a hetedannyiba, ötszáz dollárba kerülő, sok hasonló funkciót (több-böngészős képernyőt, kevert valóságot, Mac-kapcsolatot stb.) kínáló Quest 3.

Évek óta a Meta a virtuális és a kevert valóságban komoly fejlesztéseket végző egyetlen techóriás. Nyilvánvalóan örömmel nyugtázza, ha mások is felkeltik a technológia iránti érdeklődést. Az Apple pont ezt teszi, bár jelenléte nem éppen megnyugtató jelenlét, ráadásul most már nem is ők, hanem a Microsoft a világ leggazdagabb cége, és nyilván kívánnak tenni ez ellen is valamit. A Vision Pro árazása, luxuskategóriás termékjellege viszont aligha befolyásolja a Quest eladási mutatóit. Maximum pozitívan – a nagy felhajtás miatt…

Ha viszont 2025-ben piacra dobnak egy olcsóbb Vision Prot, a Meta aligha fog örülni. A kompetitív árazás lehetősége ugyanakkor újabb és újabb fejlesztésekre ösztönözheti Zuckerbergéket, hogy közelebb kerüljenek a térbeli számítások (spatial computing) Apple (a Vision Pro) által kidolgozott új szabványaihoz.

A VR és a metaverzum mindenképpen jól jár a versennyel. 

Amikor megkérdezték, hogy ki nyerte az idei tajvani elnökválasztást, a világ legfejlettebb kínai nyelvű chatbotja, a Baidu Ernie Botja megtévesztő választ adott. Először helyesen mondta, hogy Lai Ching-te, utána viszont rögtön hozzátette: teljesen mindegy, hogyan változik az ottani helyzet, a lényeg, hogy egyetlen Kína létezik csak.

A szigetet vezető és a győztes elnököt adó, USA-barát Demokratikus Progresszív Párt vitatja a pekingi álláspontot, és a Kínai Népköztársaság meg is tett mindent a rivális Kuomintang diadaláért.

Ilyen egyértelmű kérdésre adott mellébeszélés probléma a nagy kínai platformok, mint a TikTok és a Xiaohongshu befolyásától egyébként is joggal tartó tajvani vezetés számára.

A Kínai Népköztársaság növekvő technológiai szerepét ellensúlyozni és a mesterségesintelligencia-ökoszisztémába belépni igyekvő sziget 2026-ig több mint félmilliárd dollárt fektet MI-fejlesztésekbe. Az egyik legfontosabb a 7,4 milliós Megbízható MI Dialógus Motor (Trustworthy AI Dialogue Engine vagy Taide) nagy nyelvmodell (LLM).

Fejlesztői vállalatoknak, bankoknak, kórházaknak és kormányhivataloknak szánják. E-mailek írására, találkozók összefoglalására és hasonlókra szolgáló platformot kívánnak biztosítani nekik, de mindenek felett azt akarják, hogy a Taide-t semmiféle pekingi befolyás ne érje, illetve feleljen meg a sziget saját értékeinek.

„Szabadság, demokrácia, emberi jogok” – hangsúlyozza a hivatalos kínai politikával nem éppen korreláló értékeket a fejlesztést koordináló Lee Yuh-jye.

Az LLM előrébb helyezheti Tajvant a mesterségesintelligencia-fejlesztési láncban, és komoly alternatívaként szolgálhat a kormány és más szervezetek számára, amelyek kelletlenül osztják meg, vagy egyáltalán nem hajlandók megosztani személyes adataikat a ChatGPT-vel.

A fejlesztők a helyi médiából és kormányzati szervektől származó tartalmakat licencelnek, és hozzáadják azokat a Meta nyílt forráskódú LLM-jéhez, a Llama 2-höz. A tartalom a Tajvanin használatban lévő hagyományos kínai karakterekkel készül majd.

Kiválasztott partnerek áprilisban tesztelhetik már a Taide korai változatát.     

A kvantumkommunikációs átviteli sebességet hosszú ideje korlátozza a területen használt egyfotonos detektorokkal „járó” úgynevezett halott idő. Az LG Electronics kutatói Dél-Koreában kidolgoztak az átviteli sebességet és a biztonságot javító protokollt.

Az egyfotonos detektorok a kvantumbiztos közvetlen kommunikáció (quantum secure direct communication, QSDC) fontos elemei, mert kvantumállapotuk megzavarása nélkül teszik lehetővé egyedi fotonok detektálását, garantálva a közvetlen és biztonságos kommunikációt. A kommunikáció megzavarására tett kísérletek így észlelhetők, tehát adott a magasszintű biztonság.

A QSDC gyakorlati megvalósítását viszont hátráltatja az egyfotonos detektorok holtideje miatti korlátozott átviteli sebesség. Sajnos még a legfejlettebbek is korlátozottak.

Az LG kutatói új egyfoton-alapú protokollt vezettek be a kihívások kezeléséhez. A megközelítés két optikai szabadságfokot, az idő- és a fázisállapotot használja az információ kvantumállapotokba kódolásához. Az időállapotot a kvantumbites hibaarány-becslésre és üzenetátvitelre, a fázisállapotot pedig csak a hibaarány becslésére alkalmazzák, vele határozzák meg a lehallgató jelenlétét a kvantumcsatornákon.

A korábbi protokollok csak egy állapottal dolgoztak. Mivel a fázisállapot mérési hatékonysága alacsonyabb, az újban kizárólag a lehallgatás észlelésre használják. A hatékonyabb időállapot központi szerepet játszik az üzenetátvitelben, a kódolási technikák felhasználásánál.

Az új protokollal, ellentétben az egyetlen bit továbbítására korlátozott mostani DL04-gyel, egyetlen kvantumállapoton keresztül több bitnyi információ továbbítható. Nem kell hozzá használni kvantummemóriát és a DL04 esetében kötelező több más folyamatot.

Utóbbi ezért csökkenti a továbbítás hatékonyságát, az újjal viszont jelentősen javul, eredményesebb és biztonságosabb a kommunikáció. A kutatók protokolljukat szigorú biztonsági teszteknek vetették alá, többféle potenciális támadást elemeztek. Az eredmények látványos előrelépést mutattak.

A holtidő nem szűnik meg, de a több bites továbbítással csökken a hatása. A kétállapotos kódoló technikában nagyon komoly a potenciál: olyan kommunikációs közegekben is nő az adattovábbítás hatékonysága és biztonsága, mint a vezeték nélküli csatornák, ahol például környezeti turbulenciák jelentős mértékben zavarhatják a kommunikációt.

Január utolsóelőtti hetében online vírusként terjedtek az egyik legnagyobb popsztár, Taylor Swift szexuálisan explicit képei. Az X-en (korábbi Twitteren) sokmillióan látták a nonszensz mélyhamisítvány (deepfake) pornót. Elon Musk cége végül a Taylor Swiftre vonatkozó összes keresést blokkolta.

A jelenség nem új, mélyhamisítványok évek óta jelen vannak. A generatív MI elterjedésével viszont könnyebb elkészíteni őket, aztán személyeket zsarolni, kellemetlenséget okozni nekik MI-vel generált képekkel, videókkal. Az új mesterséges intelligenciának ez az eddigi legsúlyosabb, legnegatívabb következménye.

Szerencsére lehet védekezni ellene. Például vízjelekkel, védőpajzsokkal, szabályozással.

A vízjel-technológiák emberi szem számára láthatatlan jelet rejtenek el a képeken, amely segít számítógépeknek megállapítani: mesterséges intelligencia generálta őket, vagy sem. Az azonosítás könnyebb és gyorsabb, és ha minden képen vízjel lenne – ami jelenleg kivitelezhetetlen –, sokkal nehezebben készíthetnének szexuálisan explicit mélyhamisítványokat. A technológia azonban túl új, széles körben sem használják, ráadásul nagyon elszánt támadók manipulálhatják is a vízjeleket.

Online posztolt képeinkből, különösen a legújabb MI képgenerátorokkal bárki csinálhat mélyhamisítványt. Számos nagyon új védelmi eszköz viszont lehetővé teszi, hogy mégse. Az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) fejlesztett PhotoGuard emberi szemmel láthatatlan módon változtat meg pixeleket. A Chicago Egyetem Fawkes-a rejtett jelekkel takar el képeket, hogy például az arcfelismerők ne tudjanak mit kezdeni velük. Az ugyanott kiépített Nightshade a mélyhamisításra készülő MI-modellt lebénító láthatatlan „méregréteggel” bővíti a képeket.

A védőpajzsok ugyan működnek a legújabb generációs MI ellen, viszont semmi garancia nincs arra, hogy a következő generációkkal is elboldogulnak.

Egyes kutatók szerint annyira elterjedtek a mélyhamisítványok, és a technológia olyan messzire ment, hogy a probléma csak szigorúbb szabályozással kezelhető. Az amerikai szabályozás egyelőre államonként történt meg, nincs egységes szövetségi, bár ez hamarosan változhat, például a kamu meztelen képek megosztását máris mindkét párt által elfogadott javaslat tenné szövetségi szinten is büntetőjogi kategóriává. Taylor Swift esete pedig újból felkeltette a mélyhamisítványok szabályozása iránti érdeklődést.

Az Egyesült Királyságban tavaly hoztak a deepfake pornót megosztókat akár fél év börtönnel is büntető törvényt. Az EU törvényei alapján a mélyhamisítvány-gyártóknak fel kell tüntetniük: anyagukat MI generálta. Legmesszebb a 2023-ban hatályba lépett kínai törvény megy: a képekhez az érintettek beleegyezése, személyi identitások hitelesítése, MI-tartalmak felcímkézése kell, és így tovább.

Ezek a törvények egyrészt elrettentő hatásúak lehetnek, másrészt viszont nehezen alkalmazhatók.  

Mark Zuckerberg január második felében Instagram-posztban jelentette be, hogy a Meta többszázezer MI feldolgozó chipet, egész pontosan 350 ezer Nvidia H100 grafikus kártyát fog vásárolni. A GPU-k (grafikus feldolgozó egységek) darabja kb. 30 ezer dollár, és ezek az egységek a legfejlettebb MI-modellek működtetésének az alapjai.

A Meta-főnök azt is bejelentette, hogy nyílt forrású általános mesterséges intelligenciát (Artificial General Intelligence, AGI), az emberi szintet elérő vagy meg is haladó gépi értelmet szándékoznak építeni.

Az AGI-ról a kifejezés 2007-es első használata óta az utóbbi években, a generatív MI berobbanásával új lendületet kapott vita folyik, egyes kutatók szerint például megvalósíthatatlan, mások 2200-ra, megint mások száz éven belülre, és csak nagyon kevesen saccolják a közeljövőre a kivitelezést. Mindenestere Zuckerberg bejelentése felkavarta az állóvíznek egyáltalán nem nevezhető terepet. Az ítéletnap-rettegők máris elkezdték kongatni a vészharangokat, a Futurism szerkesztősége már az (érdeklődés hiányában nyilván elmaradó) Apokalipszisre, az emberiség MI általi kipusztítására melegít.

Mások pedig pont a mesterségesintelligencia-fejlesztések jövőjének egyik kulcsától, a Meta MI-jének nyílt forráskódjától tartanak.

„A gondolat, hogy egy nyílt forrású AGI ezeknek a nagyon hatékony MI-rendszereknek a megfelelő szabályozása előtt megjelenjen, nyugtalanságra ad okot. Ha a technológia rossz kezekbe kerül, rengeteg kárt okozhat. Felelőtlenség, ha egy vállalat ilyen gondolatokra enged következtetni” – nyilatkozta Dame Wendy Hall, az angliai Southampton Egyetem kutatója és az ENSZ MI tanácsadó testületének tagja.

Hall szerint ugyanakkor sok évre vagyunk még az AGI-től, tehát a társadalomnak van ideje a szabályozási keret kidolgozására, mégis közérdeknek tarja, hogy minél előbb elvégezzék.

Andrew Rogoyski, a Surrey Egyetem Embercentrikus MI Intézetének egyik igazgatója szerint a nyílt forráskódú AGI ugyanúgy lehet a világ megmentője, mint ahogy világkatasztrófa is. Nemzetközi konszenzus kellene, és nem techóriások tanácstermében kéne meghozni ezeket a döntéseket – magyarázza. Hull már azt is felelőtlenségnek tartotta, amikor a Meta 2023 nyarán nyílt forrásúvá tette a Llama 2 nagy nyelvmodellt (LLM).

A Meta nem az egyetlen AGI-n dolgozó nagyvállalat, viszont az egyetlen, amelyik nyílt forrásban gondolkozik. A versenyfutás másik két résztvevője az OpenAI és a Google DeepMind.