Az Illinois állambeli Északnyugati Egyetem mérnökei apró mikrochipeket építettek szárnyakkal. Az ember által valaha létrehozott legkisebb repülő szerkezetek parányibbak a homokszemnél, és úgy siklanak, mint a juharfából kihulló „szárnyas” magok.

A mikrorepülők a légszennyeződést, fertőző betegségek légi terjedését és környezeti változásokat figyelhetnek rendszeresen, miután repülőről vagy nagyon magas épületről ledobták őket.

Rajba szerveződve masszív vezeték nélküli hálózatot képezve, fontos környezeti adatokat gyűjthetnek be, elkerülve a nagyméretű gépeknél felmerülő problémákat.

A tervezőket az élővilág ihlette meg, magjaikat szétszóró fák jelentették a mintát. Ezek a magok képesek lelassítani a földre hullásukat, és így lehetővé válik, hogy nagyobb területeket lefedjenek.

A mikrochipeknek nincs meghajtórendszere, motorja, viszont kis méretük ellenére sikerült szenzorokat, sőt, antennákat integrálni beléjük. Ezek az eszközök biztosítják az egymás közötti kommunikációt.

A természet évmilliárdok alatt tervezett nagyon kifinomult aerodinamikával rendelkező magokat, a kutatók pedig átvették, és elektronikus áramkörplatformokra alkalmazták a tervezői koncepciót. Mivel a gépek hosszabb ideig siklanak a légben, leszállás közben képesek adatgyűjtésre.

A kutatókat a kinyitáskor háromdimenziós szerkezetekké alakítható kétdimenziós könyvek is inspirálték, a gépecskékhez pedig új gyártási folyamatot találtak ki.

A fogyasztói elektronikában használt legfejlettebb anyagokat és gyártómódszereket kihasználva, nyomtatták ki a gépeket. A teszteknél a környezetből energiákat gyűjtő eszközöket is építettek a gépekbe, amelyekkel megoldották az adatokat okostelefonra juttató antenna elektromos ellátását.

A prototípusok részecskéket detektáltak a levegőbe, a pH-olvasással is elboldogultak, ami például a vízminőség monitorozásánál különösen hasznos lehet majd. Most a vízben nyom nélkül feloldódó, biológiailag felszívódó változaton dolgoznak, ugyanakkor elismerik, hogy nagy mikrorepülő-csapatok fejlesztése problémás lehet.  

Az oltásellenes koronavírus-járványtagadók és a lapos Föld hívei mellett összeesküvéselmélet-gyártók a tömény butaság helyett időnként érdekes, provokatív ötletekkel is előállnak. Az egyik legjobb példa az egészen friss „Halott internet elmélete.”

Az elmélet alapján az általunk ismert internet valójában valamikor 2016 és 2017 között meghalt. Ez persze nem jelenti azt, hogy feltétlenül és szükségszerűen el is tűnt volna.

Az történik helyette, hogy az online látott legtöbb „személy” – akik tartalmakat publikálnak, közösségimédia-frissítéseket posztolnak, kommentelnek – nem emberek, hanem botok.

Az Agora Road Macintosh Café online fóruma posztolta az egyik legnépszerűbb anyagot, amely az elméletet elmagyarázza. 2021 januárjában az IlluminatiPirate felhasználói nevet használó személy „A halott internet elmélete: az internet zöme kamu” címmel tett közzé tanulmányt. Elmagyarázza benne, hogy a mostani internetes tartalmak túlnyomó többségét mesterséges intelligenciák alkotják és kezelik, a világháló pedig tele van botokkal.

A szerző arról írt, hogy ugyanazokat a szövegfolyamokat, témákat, képeket, válaszokat, újbóli posztolásokat látja évek óta. Ez annyira monotonná vált, hogy semmi érdekeset nem jelent már számára.

A halott internet mögött kormányokkal együttműködő mamutcégek, cégcsoportok, korporációk állnak. Céljuk a propaganda belénk sulykolása, a tényleges, húsvér felhasználók befolyásolása, meggyőzése termékek megvásárlására.

IlluminatiPirate szerint mindez teljesen egyértelmű. Az Egyesült Államok kormánya például mesterséges intelligencia által manipulálja a földkerekség lakosságát.

Mint minden érdekes összeesküvéselméletben, ebben is találunk valóságelemeket. Elég egyértelmű, hogy a mai internet tényleg teljesen más, mint az akárcsak néhány évvel ezelőtti. Az egyre kifinomultabb algoritmusokkal, az online világ jobban kézben tartható, nagyvállalatok komoly befolyásra tettek szert.

Sokszor csak MI-k, algoritmusok tevékenységének eredményeit látjuk online, és a felhasználót mindinkább eltávolítják az organikus élményektől. Ez pedig valóban aggasztó. Viszont az általunk fogyasztott tartalmak zömét még mindig igazi emberek hozzák létre.

Életünk nagymértékben függ az időjárástól. Egy friss tanulmány arról számolt be, hogy egy óra leforgása alatt az Egyesült Királyság harmada beszélgetett erről a témáról.

Időjárás-előrejelzéssel az ókortól kezdve foglalkoznak, csak míg a régebbi korokban a csillagok állásából indultak ki, addig a modern világban fizikai jelenségekre támaszkodunk, a mai prognózisokat komoly számítási kapacitással rendelkező numerikus rendszerek végzik.

Az időjárási jelenségek közül az eső azért különösen fontos, mert mindennapos döntéseinket befolyásolja – vigyünk-e magunkkal esernyőt, merre menjünk az autóval szakadó esőben, milyen biztonsági intézkedések szükségesek szabadtéri rendezvényeken?

A mesterségesintelligencia-fejlesztéseiről ismert, a Google-hoz tartozó londoni DeepMind az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézetével végzett közös kutatásának eredményeként, előrejelző modellt alkottak. A modell megmondja, hogy a következő egy-két órában fog-e esni, illetve számíthatunk-e másfajta csapadékra.

A környezettudomány és a mesterséges intelligencia ilyen típusú találkozásai komoly segítség lehetnek a munkájukban az időjárásnak különösen kitett döntéshozók számára.

Az új modell ugyanis sokkal pontosabb munkát végez az elődjeinél, a jelenleg használatban lévő összes többinél. Nagyon rövid időre (a forecastból képzett shortcast) ő jelzi előre a legakkurátusabban a várható csapadékot.

A kutatók 2016 és 2018 közötti időjárási radaradatokon gyakoroltattak, majd 2019-es adatokon teszteltek egy ideghálót. A hálón alapuló modell 1536x1280 kilométeres területeken prognosztizál, ezen belül, 1x1 kilométeres részeken öt és kilencven perc közötti intervallumokra végez számításokat.

A DeepMind elmondása alapján, mesterséges intelligenciájuk a kísérleteken 89 százalékos pontossággal teljesített. A teszteken a Meteorológiai Intézet ötven szakembere vett részt.

Kórházak elleni hackertámadások különösen veszélyesek lehetnek, jelentős mértékben ronthatnak a betegellátás minőségén. A Covid-19 alatt az egészségügyi intézmények elsődleges célpontokká váltak.

Az Alabama állambeli Springhill Orvosi Központ ellen egy 2019-es zsarolóvírusos (ransomware) támadás következtében elhunyt csecsemő miatt indítottak pert a szülők. Ha a bíróságon bebizonyosodik, az első zsarolóvírusos miatti halálesetről beszélhetünk. A kórház mindenesetre cáfolja a vádakat, amelyek szerint a zsarolóvírus lehetetlenítette el a csecsemő állapotának folyamatos megfigyelését, a dolgozók miatta nem tudták meg időben, hogy az újszülött egyre rosszabbul érezte magát.

Halálát meg lehetett volna akadályozni. Amikor az anya, Teiranni Kidd 2019. július 16-án bement a kórházba, fogalma sem volt arról, hogy az egészségügyi intézmény zsarolóvírusos támadás kellős közepén igyekezett megtalálni a „menekülő útvonalakat.”

A számítógépek közel nyolc napon keresztül egyik szinten sem működtek. Az orvosi személyzetet a helyszínen lokalizáló valósidejű vezeték nélküli követő szintén nem funkcionált. A betegekre vonatkozó sokévnyi orvosi adathoz sem lehetett hozzáférni.

A csecsemőkkel foglalkozó orvosok és ápolók sem tudták figyelni a kicsik szívműködését, életjeleit. Teiranni Kidd gyermeke, Nicko Silar a nyaka köré csavarodott köldökzsinórral jött világra, és mivel a műszerek, számítógépek nem működtek, a csecsemő olyan súlyos agykárosodást szenvedett, hogy nyolc hónappal később belehalt.

A szülész szakorvos elmondta, hogy csodálkozott, miért nem értesítették a köldökzsinór okozta problémákról. Meg tudta volna oldani, és akkor Nico életben marad. Csak a szívműködést figyelő monitort kellett volna látnia hozzá, de sajnos nem láthatta.

A kórház nem volt hajlandó fizetni a valószínűleg az Oroszország által támogatott Ryuk bandának. A hálózati problémák összesen három hétig álltak fenn.

Görögország határállomásai tavaly csak az országba látogatók 17 százalékára elegendő Covid-teszttel rendelkeztek. A hiányt a nagy kockázatot jelentő személyeket kiszűrő mesterséges intelligencia orvosolta.

2020 júliusa és novembere között a dél-európai ország határőr-szerveit az ország mind a negyven határpontján alkalmazott, megerősítéses tanuláson alapuló rendszer segítette. A görög és amerikai egyetemek által fejlesztett Eva nevű MI javaslatot tett, hogy kit kell belépés előtt tesztelni. Mint utólag kiderült, ez a módszer hatékonyabb volt a többinél.

Eva közreműködésével minden határállomásra csak a szükséges mennyiségű tesztet juttatták el. A bevándorlási szervezetektől kapott adatok (a beutazók életkora, neme, mely ország, mely régiójából jöttek) alapján felmérte bizonyos csoportok fertőzési kockázatát, amit a kockázatbecslés törvényszerű bizonytalanságaival igyekezett közös nevezőre hozni, megtalálni a kettő közötti egyensúlyt. Így tudott a legnagyobb kockázatot jelentő utazókra fókuszálni, majd ennek megfelelően osztották szét a teszteket.

A rendszer elkészítette a tesztelendő turisták listáját, a teszteredmények pedig 48 órával később meg is voltak, és azoknak megfelelő intézkedéseket hoztak.

Az algoritmus a kockázatbecslést és a bizonytalanságkezelést mindig a legfrissebb teszteredményeket is figyelembe véve finomhangolta.

Összességében jóval több fertőzött utazót azonosított, mint az azok hazájában végzett rutintesztek. Az augusztusi-szeptemberi csúcsszezonban négyszer, azon kívül 1,85 százalékkal többet.

Az oltás elterjedésével és a nagyobb számban rendelkezésre álló teszttel, a görög hatóságok „félreállították” Evát. Most már csak oltási igazolást, vagy negatív tesztet kérnek a beutazóktól.

Sok ország a turistákat országuk mutatói alapján csoportosítja, vagy mint például a járványt a világon Trump és Biden alatt egyaránt leglátványosabban félrekezelő USA, teljesen irracionálisan döntik el, hogy honnan szabad belépni, honnan nem. Több tanulmány viszont kimutatta, hogy ez a – járvány kezdeti szakaszában tapasztaltakon alapuló – megközelítés nem eredményes, más módszerek, például Eva viszont igen.

Nem különböztet meg hátrányosan csoportokat, nem általánosít, lehetővé teszi, hogy a határok nyitottak maradjanak, és ezzel sokat tesz a járvány nemzetközi terjedése ellen.

Egyre többen foglalkoznak a mesterséges intelligenciák szabályozásával, tesznek javaslatokat a technológiák szigorú ellenőrzés melletti használatára.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberjogi főbiztosa egyes mesterségesintelligencia-rendszerek felfüggesztésére szólította fel a tagállamokat. A felfüggesztés a hatékony biztonsági protokollok érvénybe lépéséig tartana. Más, az emberi jogokat sértő rendszereket a biztos egyenesen betiltana.

Beszámolója összhangban van az ENSZ Emberjogi Bizottság egyik tanulmányával, amelyben az automatizált rendszerek rendőrségi, egészségügyi és tartalomajánló alkalmazásaira figyelmeztetnek. Ezek az alkalmazások ugyanis sérthetik a magánélethez (privacy), a szabad véleménynyilvánításhoz és a szabad mozgáshoz való jogot, ugyanakkor korlátozhatják az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést.

A tanulmány szerzői kiemelik az elfogult, részrehajló algoritmusok, a személyiségi jogokba belemászó megfigyelés és a mesterséges intelligenciák átláthatatlanságának veszélyeit. Kormányok és vállalatok gyakran úgy telepítenek valahova MI-termékeket, hogy előtte nem pontosítják a rendszerek emberjogi veszélyeit.

Száműznék az emberi jogokra folyamatos veszélyt jelentő technikákat, mint például a valósidejű biometrikus azonosítást. A megnyugtató szabályozás érvénybe lépéséig moratóriumot vezetnének be azoknak az algoritmusoknak a használatára, amelyek meghatározzák, hogy valaki jogosult egészségügyi ellátásra, vagy sem.

Mindezek mellett az adatok privát jellegét védő iránymutatókat, független felügyeletet és törvényeket vezetnének be. Megmagyarázható mesterégesintelligencia-mechanizmusok mutatnának rá az MI-k által lehetővé tett jogsértésekre, visszaélésekre. Természetesen az MI-rendszereket folyamatos megfigyelés alatt tartanák, hogy tudjuk, mikor jelenthetnek potenciális veszélyt az emberi jogokra.

Az ENSZ senkit nem kötelezhet az ajánlások elfogadására, viszont az olyan erős állítások, mint Bacheleté minden eddiginél látványosabban irányítják az MI és az emberi jogok „találkozási pontjaira” a közfigyelmet.     

A világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége, az amerikai Walmart három városban teszteli az autonóm házhozszállítást. A Ford által létrehozott és az Argo MI-vel működtetett járművek közvetlenül a vásárló otthonába viszik az árut.

A szolgáltatást eleinte korlátozva, a három városnak (Austin, Miami és Washington D.C.) csak egyes részein használják.

A pittsburghi Argo startup járművek útválasztását támogató felhőalapú rendszerét a Walmart online rendelőplatformjába integrálta. Ha megrendelünk valamit, megtervezi a szállítást. A technológia radaron, kamerákon és saját lidar érzékelőn alapul.

A Walmart egy ideje próbálkozik már az automatizált házhozszállítással, eddig a Cruise, a Gatik, a Waymo technológiáit használta. Egyik partnere, a Nuro szintén az automatizált földi szállítással foglalkozik. A cég a lassabb, tehát a biztonságosabb vezetést támogató technikát dolgozott ki.

Az önvezető autók ugyan még nem készek a szélesebb körű alkalmazásokra, a világ egyik legnagyobb kiskereskedőjének és a szintén egyik legnagyobb autógyártónak a partnersége a közeljövő esetleges kereskedelmi alkalmazásait vetíti előre.

Az együttműködés másrészt azt is jelzi, hogy nem mindentudó, minden alkalmazásban működő, hanem speciális felhasználásokra kitalált járművek lehetnek az első teljesen önműködő autók.

Egyesek teherautókra összpontosítanak, mások speciális helyi szállításra, ahol korlátozottak a lehetőségek (például kampuszokon vagy kikötőkben). A technológia terjedése lassabb, mint jósolták kb. egy évtizede, viszont most úgy tűnik, hogy hamarosan tényleg beérik.

A Walmart és a Ford sokat tehet azért, hogy valóban így legyen. 

Az automata fegyverek története hosszú, jó ideje kísérleteznek velük. A mesterséges intelligencia azonban teljesen átírhatja ezeket a fejlesztéseket, megváltoztathatja a fejlesztések irányát.

Ha az MI céloz, és határozza meg a golyó útját, csökkennek a kockázatok, titkosügynökségek könnyebben megölhetnek ellenséges személyeket, szervezhetnek merényleteket.

Minden országnak tényleg meg kell védenie magát, de a mesterséges intelligencia által lehetővé vált politikai gyilkosságoktól feláll a hátunkon a szőr, és jelzik, hogy a gépi értelem a béke és a demokrácia terjesztése mellett kevésbé nemes célokra is felhasználható.

Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad mesterséges intelligenciával segített – távirányított – mesterlövésze tavaly novemberben agyonlőtte Irán vezető atomtudósát, a középkeleti állam atomprogramjában állítólag kulcsszerepet játszó Mohsen Fakhrizadehet. A kutató Teherán közelében vezette az autóját, a lövések annyira pontosak voltak, hogy a mellette, az anyósülésen ücsörgő feleségének a haja szála sem görbült.

Mesterséges intelligencia nélkül nem, de legalábbis így biztos nem valósulhatott volna meg a gyilkosság.

Az izraeliek darabonként csempészték be Iránba a géppuskát és a robotikus vezérlőrendszert. Iránban tartózkodó ügynökeik titokban összeszerelték a fegyvert, és egy, a tudós otthonához közel parkoló kamerás pickup teherautóra rögzítették. Kamerával szintén felszerelt másik teherautó figyelmeztette a mesterlövészt, amikor Fakhrizadeh autója a közelben járt. A fegyvert működtető személy egy másik országban, meg nem nevezett helyen tartózkodott.

Az ügynökség a fegyveres teherautóból a mesterlövészhez műholdon keresztül küldött videóknál 1,6 másodperc késéssel számolt. Ezt is figyelembe vették ahhoz, hogy mikor kell tüzelnie. A rendszert eleve úgy programozták, hogy kalkulálja be a késést, és hozza szinkronba a kocsi sebességével.

A mesterlövész végül a célpontot automatikusan megtaláló tizenöt lövedékkel ölte meg a tudóst.

A Moszad mesterséges intelligenciával vezérelt fegyverrendszere nem egyedi eset. Máshol is MI segédkezik a célzásnál és egyéb funkcióknál. Líbiai alakulatok tavaly például a levegőből támadtak autonóm fegyveres járművekkel az ellenségre.

A dél-koreai DoDeam vállalat automatikus őrtornyai kamerákkal, hőkamerákkal és lézeres távolságméréssel személyek hő- és mozgásmintáit azonosítják. Az észt Milrem Robotics földi robotja változatos távirányított fegyverekkel, köztük golyószóróval, rakétákkal és drónokkal szerelhető fel.

Ha valahol, akkor ezen a területen tényleg szükség lenne komoly szabályozásra. Csakhogy, pont a terület jellegéből fakadóan, itt folyhatnak a legtitkosabb kutatásfejlesztések.

Ha valaki gyorsan akar pénzhez jutni, és nincsenek különösebb skrupulusai a mesterséges intelligencia kétes felhasználásaival szemben, akkor forduljon a tel-avivi Hour One startuphoz: a cég fizet azért, hogy arcunkról kereskedelmi céllal, magyarán reklámra kamuképet (deepfake) készíthessen.

Az Hour One valódi személyek hasonmásaival dolgozik, belőlük hoz létre mesterségesintelligencia-technikával marketing és oktatóvideókban szereplő „karaktereket.”

Jelenleg nagyjából száz „karakterből” álló könyvtáruk van, amit folyamatosan akarnak bővíteni. Ezért várják a jelentkezőket.

„Sorokban állnak az emberek előttünk, meghalnak azért, hogy ilyen karakterré váljanak” – magyarázza kicsit félreérthetően Natalie Monbiot, az Hour One stratégiai igazgatója.

De mi is kell hozzá?

Először a cég honlapján kell névvel, email-címmel, Instagram-profillal jelentkezni. Nem szükséges a szupermodell külső, a lapos has, és a divatvilág más előírásaival sem törődnek. A startup a lehető legnagyobb életkor, nem, bőrszín szerinti változatosságra törekszik.

Ha kiválasztanak, az Hour One beszéd és különböző arckifejezések közben filmezi a fejünket. Zöld háttérrel, nagyfelbontású kamerával dolgoznak.

A felvételt mesterségesintelligencia-szoftver dolgozza fel, és máris kész a karakter, mesterségesen intelligens digitális alteregónkat vállalatok vásárolhatják meg és adhatják el olcsón. Azt csinálnak vele, amit épp akarnak.

A startup mesterséges intelligencia által generált hangokat használ a mozgóképekhez. Az MI a szöveget beszéddé (text-to-speech) alakító szoftverekhez hasonlóan működik: feltöltünk egy szkriptet, és a mesterséges intelligencia elmondja. Van egy drágább opció is: a szkriptet nem MI, hanem profi szinkronszínész olvassa fel.

A startup ugyan dolgozott ki etikai stratégiát, a nyelv- és a karaktervédelem mégis döbbenetesen gyenge lábakon áll. Három pontban, homályosan írják le, hogy az „Ön adatait a legnagyobb biztonságban védjük.” A hasonmásunk videóit vízjellel látják el, jelezve, hogy mesterséges intelligencia generálta őket.

De mi történik akkor, ha egy cég erkölcsileg megkérdőjelezhető termékek, szolgáltatások reklámozására használja a digitális alteregónkkal készített videókat?

Egy izraeli kutatócsoport kitalálta, hogyan változtassanak meg mesterséges intelligenciával fotorealisztikusan fényképeket. A gépi tanulásból, mélytanulásból (deep learning) jól ismert generatív ellenséges hálózatok (generative adversarial networks, GAN) tűntek a legkézenfekvőbb megoldásnak: az egyik háló az eredeti alapján generálja a még hitelesebb változatot, a másik pedig addig bírálja, amíg tényleg jó és abszolút élethű nem lesz a hamisítvány.

A felhasználókat mindössze arra kérték, hogy adjanak leírást arról, amit akarnak, szeretnének látni.

Eredményként egy cica képét például „aranyos cicává” alakították. Az „aranyos cica” szavakra az MI csak az állat szemeit nagyította fel.

A kutatók azonban nem álltak meg a házikedvenceknél. Ugyanazzal a technológiával a Tesla-főnök Elon Muskot is többféleképen átalakították, egyik szórakoztatóbb lett a másiknál.

A kultikus cégvezér az egyiken úgy néz ki, mintha a Starship Troopersből lépett volna közvetlenül ki, de hullámos, göndör, vagy egyenes hajjal egyaránt megmosolyogtató, és egy kicsit talán el is gondolkoztató látvány. A milliárdos egyes képeken viszont kifejezetten ijesztő, félelmet keltő.

Ha eleget nézzük ezeket a képeket, a végén elfelejtjük, hogyan néz ki Elon Musk a valóságban.

Ha viszont félretesszük a viccet, el kell ismernünk, hogy a fényképek döbbenetes könnyedséggel manipulálhatók. Szinte hihetetlen, mit ki lehet hozni belőlük.

A gépi tanulás, az ideghálók fejlődése szintén hihetetlen tempójú. Döbbenetes, hogy honnan indultak, és hova jutottak el mára. Nem véletlen, hogy a dezinformációban és kamuképek, kamuvideók (deepfakes) előállításában is mekkora szerepet játszanak.

Felhasználásuk erősen demokratizálódott az utóbbi években, lényegében bárki – akinek van számítógépe – dolgozhat, szórakozhat velük. Időnként egész izgalmas eredményeket érnek el, például Mark Zuckerbergről is készült már kopasz, szemüveges stb. változat is.