Bill Gates egyik legújabb befektetése, a nap- és hőenergiával foglalkozó Heliogen startup többszáz darabból álló masszív tükörcsoportokkal igyekszik megdolgozni a napenergiát. Működésüket mesterséges intelligencia támogatja, az MI próbálja biztosítani, hogy a tükrök tartsák a fókuszt.

Egyszerre irányítja az összest.

A munkát a cég saját fejlesztésű gépilátás-rendszere (az MI) végzi. Detektálja a rossz állapotban lévő, pontatlanul működő visszaverő szerkezeteket, javít rajtuk, pontosítja beállításukat, hogy teljesen a napfényre „összpontosítsanak.”

A rendszer nemrég egy kazánt melegített fel 1000 Celsius-fokra, és ez a hőmérséklet már bőven elegendő ipari folyamatok kivitelezéséhez.

A nap-hőerőmű központi eleme egy torony, tetején a kazánnal, körülötte többszáz, alkalmanként többezer tükörrel. A meleget a kazánra irányítva, gőzt termelnek, a gőz mozgásba hoz egy turbinát, és elektromosság generálódik.

Egyes tényezők, mint például a szél, a talaj süppedése, természetes meggörbülése viszont negatív hatással lehetnek a tükrökre, amelyek ilyenkor már nem a megfelelő pontra fókuszálnak, csökkentve az erőmű hatékonyságát.

A Heliogen (mesterségesen intelligens) rendszere szerencsére automatikusan kalibrálja őket.

A torony az ipari célokra (acélolvasztás, betonkészítés stb.) használandó hőt vezető lapot tartalmaz. A lap körül található négy kamera folyamatosan figyeli minden egyes tükör sarkait. Ha a visszavert fény egy sarkon világosabb, mint a középpontban, a rendszer üzenetet küld egy szervokontrollernek, hogy igazítsa helyre az adott tükröt.

Az 1000 Celsius-fok mérföldkő, a legtöbb nap-hőerőmű nagyjából ennek a felét éri el. A Heliogen számára viszont csak a kezdet, mert 1500 fok a cél. Ezen a hőmérsékleten ugyanis a légkörben lévő széndioxid és víz alkotómolekuláira, hidrogénre és szénre bontható.

A Heliogen hidrogént akar gyártani, hogy üzemanyagcellák közvetítésével termeljen áramot. Végsősoron pedig szénhidrogén üzemanyagban egyesítenék újra a hidrogént és a szenet, amelyhez semmiféle fosszilis anyag nem kellene.

A kezdeményezés izgalmas, de nem problémamentes: a megtermelt hő azonnal nem hasznosítható, és szállítani is nehéz. Másrészt, a feldolgozó ipari létesítményeket a tőszomszédságba kell telepíteni, így viszont beárnyalhatják a tükröket. Ugyanakkor ígéretes, hogy az MI olcsóbb, tisztább alternatív energiaforrások előállításában segít, erősen szennyező ipari folyamatokat tesz „zöldebbé.”

A testünk idegsejtjeinek elektromosjel-továbbítását utánzó mesterséges neuronok előbb-utóbb segíthetnek az idegsorvadásban, bénulásban és más betegségekben szenvedő személyeken.

A kicsi szilíciumchipekre szerelt neuronok az élő idegsejtek közti jelátadásban játszhatnak fontos szerepet. Egészségeseknek is segítséget jelenthetnek, de elsődlegesen a betegségek vagy sérülések következtében megsérült sejtek regenerálásában vehetnek részt.

Kulcsfontosságú, hogy a chipeknek (úgynevezett „neuromorfikus mikroáramköröknek”) sok-sok nagyságrenddel kevesebb áramra van szükségük, mint egy szabvány mikroprocesszornak – felfoghatatlanul kevesebbről, egymilliárdnyi részről van szó. Ez a szám pedig azt jelenti, hogy elvileg krónikus megbetegedések, például súlyos szívproblémákat vagy az Alzheimer-kórt gyógyítani hivatott implantátumokba integrálhatók.

Brit, svájci és új-zélandi kutatók szimuláció segítségével modellezték patkányok kétfajta idegsejtjének stimulációra adott reakcióját (tüzelését). Az egyik típusba a légzésért felelős, a másikba a hippokampuszban (az előagy egy részében) működő neuronok tartoztak.

A modelleket szilícium chipekké „konvertálták”, amelyekben megalkották az élőlények testében jeleket továbbító ioncsatornák másolatát.

A mesterséges neuronok alkotta áramkörök elvileg képesek utánozni beteg idegsejtekben az egészséges működést, és az elektromos jeleket a test különböző részei között továbbítják.

Például súlyos szívprobléma esetén az agyban lévő idegsejtek rosszul/helytelenül reagálnak az idegrendszer visszacsatolásaira, és így a szív nem olyan erővel dobog, mint amilyennel kellene, mint ahogy egészséges állapotban működik. A mesterséges neuronokat tartalmazó chip viszont a helyes jelet küldené tovább, és így normalizálódna a szívműködés.

A kutatócsoport több tagja ilyen beágyazott chipekkel fejleszt intelligens pacemakereket. Patkányokon végzett tesztekből kiderült, hogy az új megoldás hatékonyabb a szabvány pacemakereknél.

Egyelőre azonban még nem tartunk ott, hogy bármely hasonló implantátumot emberekbe ültessenek.

Az ünnepekre való felkészülés jelentős részét vásárlással, azon belül pedig mindinkább online vásárlással töltjük. Nincsenek meglepetések – kereskedők ősrégi és új, jól és kevésbé ismert trükkök egész arzenálját vetik be, hogy minél többet költekezzünk.

Egyes ajánlatok csak korlátozott ideig érvényesek, amire (ha nem tudnánk az időpontot) egyik-másik oldal visszaszámlálóval emlékeztet. Közben gondosan figyelmeztetnek, hogy ebből és abból a termékből már alig van raktáron, esetleg környékünkön már 65-en megvették. Máskor plusztermékeket tesznek bevásárló kosarunkba, mindent az „ingyen próba” jegyében, aztán valahogy mégis megérkeznek az első fizetési értesítések.

A Princeton és a Chicago Egyetem közös felmérést végzett online boltok „sötét mintázatairól” (dark patterns). E mintázatok alkalmazása eléggé elterjedt, tízből több mint egy online shop, köztük a legnépszerűbbek közül is páran (vissza)élnek velük.

A sötét mintázatok alapvetően a felhasználói felület adta taktikák, a usert úgy vezetik keresztül egy meghatározott úton, hogy a szolgáltató profitáljon belőle. Gyakran olyan döntések meghozatalára ösztönzik, amelyeket nem tenne meg, ha rendelkezne a témával kapcsolatos összes infóval. Az interneten többmillióan tehetnek így, és a mintázatok döntéshozatalban játszott szerepének mértékét még szakértők sem látják át teljesen.

A web előtti (rejtett költségek stb.) és kifejezetten internetes trükkökre egyaránt vonatkozó kifejezést a felhasználói élményekkel foglalkozó Harry Brignull találta ki, 2010-ben. Utóbbiak közé tartozik például a pop-upok manipulatív nyelvhasználata, illetve a látszatbizonyítékok („köszönöm nem, nem akarom élvezni ennek a szenzációs ajánlatnak az előnyeit”, vagy „önnel egyidőben 197 másik felhasználó nézi ezt a terméket”). A megtévesztő praktika eredményeként végül gyakran beadjuk a derekunkat.

A tanulmány szerzői 11 ezer eladó oldal 50 ezer termékét vizsgálták, és 1254 oldal 1800-szor használt valamilyen megtévesztő praktikát. A tanulmány alapján a valóságban jóval többen élhetnek a sötét mintázatok adta lehetőségekkel. Visszaszámlálót szinte mind az 1254 használt, és sok (termékeket természetesen agyondicsőítő) kamubeszámolót is találtak.

A kutatók létrehoztak egy, a fogyasztókat a trükkökről informáló honlapot, illetve a tanulmányt megmutatták az illetékes szövetségi hatóságnak. A tervek szerint a közeljövőben az állás- és a gyerekjátékoldalakat vizsgálják hasonló módszerrel.

A Helsinki székhelyű F-Secure internetbiztonsági cég legújabb, Blackfin projektjét a természet, rajintelligenciaként (swarm intelligence) működő állatközösségek inspirálták.

A megoldás központi irányítás nélküli autonóm ágensek közös célok kivitelezését segítő együttműködésén alapul.

Matti Aksela, az F-Secure MI részlegének alelnöke szerint a mesterséges intelligencia körül általános félreértés alakult ki, mert szinte mindenki azon az állásponton van, hogy egy fejlett MI-nek az emberi intelligenciát kel másolnia.

„Ezek az elvárások korlátozzák, hogy megértsük: az MI mit tehet, mit kellene tennie. Emberként működő MI helyett a gépi intelligencia egyedi lehetőségeit feltáró módszereket kellene kikísérletezni, és felismerni, hogy hogyan tud hozzátenni valamit az emberi tevékenységhez” – nyilatkozta Aksela.

Az F-Secure autonóm ágensei kifejezetten ezt a célt szolgálják. Teljes potenciáljukat csak évek múlva érhetik el, a cég biztonsági réseket detektáló technikáját, eszközökbe integrált intelligens mechanizmusait viszont már ma is használják.

A halcsoportokról, méhtelepekről mintázott ágensek együttes (összeadott) képességei elég komoly fejlettségi szintet érnek el, tevékenységük csoportban dolgozó emberekéhez, állatokéhoz hasonlítható. Központi utasítások automatikus végrehajtása helyett elég intelligensek és hatékonyak ahhoz, hogy kommunikáljanak egymással, közös munkát végezzenek.

„Gyors lokális MI-k csoportja a környezethez alkalmazkodva kooperál, és nem egy nagy gépi intelligencia hoz döntéseket mindenki számára” – magyarázza Aksela.

Az F-Secure esetében az ágensek egymást, helyi hosztokat és hálózatokat figyelve tanulnak. Minél szélesebb a hálózat, minél változatosabb iparágakban és szervezeteknél dolgoznak, annál több és szerteágazóbb információhoz jutnak.

A technika előnye lehet még, hogy szervezeteknek nem kell a számítási felhőben megosztaniuk bizalmas, általában potenciálisan érzékeny információkat.

„Ha a rések és támadások detektálásánál messzibbre tekintünk, könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben az egészségügyi szektort, a számítógépes hálózatok hatékonyságát, sőt, az elektromos hálózatokat és az önvezető autókat is ilyen ágensrendszerek fogják monitorozni” – prognosztizál Mikko Hypponen, az F-Secure kutatásvezetője.     

Az utóbbi hónapok, néhány év kvantumszámítását a Google, a Microsoft, az IBM és még pár másik vállalat uralta, az infokommunikációs óriás Amazon viszont ezen a területen nem tartozott a főszereplők közé. Olyannyira nem, hogy kvantumkutatási részleggel sem rendelkezik.

Mindezek ellenére, a cég december elején bejelentette (a kvantumállapotok jelölésére használt) Braket nevű szolgáltatását, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy saját kvantumszámítógépet fejlesztett, hanem a saját számítási felhőjén keresztül teszi elérhetővé mások (D-Wave, IonQ, Rigetti) rendszereit.

A szolgáltatással egyidőben elindította az AWS (Amazon Web Services) Kvantumszámítási Központot és az AWS Kvantummegoldások Labort is. A Brakettel fejlesztők elkezdhetnek kvantumalgoritmusokkal és alapalkalmazásokkal dolgozni, amelyeket aztán az AWS szimulációiban tesztelhetnek.

Az Amazon okos (és kvázi kockázatmentes) stratégiát választott: saját kvantumkomputer építését nem kockáztatta meg, de ennek ellenére bekapcsolódott napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő szakterületébe.

Partnereinek máskülönben elképzelhetetlen elérhetőséget biztosít, fejlesztők és kutatók pedig egyetlen interfészen keresztül férnek hozzá szinte mindenhez, a szolgáltatás jelentősen megkönnyíti a munkájukat, gyorsabban el tudják dönteni, hogy elképzeléseikből mi működik, és mi nem.

„Az AWS-szel való együttműködés eredményeként szélesebb piac fér hozzá a rendszereinkhez, amely komoly segítség a dinamikusan fejlődő szakterület még hatékonyabb felpörgetésében” – magyarázza a Rigetti Computingot vezető Chad Rigetti.

A D-Wave vezetősége hasonló nyilatkozatot adott ki, felgyorsuló fejlesztéseket, iparágak átalakulását vázolták fel benne.

Az AWS nem telepíti adatközpontjaiba az érintett kvantumszámítógépeket, helyette egységesíti a hozzáférést. A komputerek a cégek laborjaiban és adatközpontjaiban ugyan már elérhetők egy ideje, csak az eddigi megoldás lényegesen bonyolultabb volt, és sokkal szűkebb körre korlátozódott.

Algoritmusok tanulmányozásához a Braket szabványosított Jupyter notebook környezetet biztosít, számos előretelepített fejlesztőeszközzel, algoritmusmintákkal, használati utasításokkal. Mindezekkel az új felhasználókra is gondolnak, hogy hibrid és klasszikus kvantumalgoritmusokkal egyaránt elkezdhessenek dolgozni.

A Kvantummegoldások Labor a szakterületi együttműködést hivatott előrelendíteni, de egyelőre inkább a szélesebb körű hozzáférés biztosítására, és nem az alapkutatásokra fektetik a hangsúlyt. Meggyőződésük, hogy a kvantumszámítások elsődlegesen a számítási felhőben fognak működni.

Elsőként a világon, az ausztráliai Új-Dél Wales szövetségi állam november végén mobiltelefonokat detektáló kamerákat állított működésbe az országutakon. A mesterséges intelligenciával működtetett rendszerekkel a hatóságok két év alatt egyharmadával akarják csökkenteni a halálos közúti balesetek számát.

A kamerák éjjel és nappal, 24/7 dolgoznak, mindenféle időjárási körülmény mellett működőképesek, egyedüli rendeltetésük, hogy megállapítsák: a vezető tart-e a kezében mobiltelefont, vagy sem.

„A rendszer megváltoztatja a kultúrát” – nyilatkozta Michael Corboy, az Új-Dél Walesi rendőrség egyik vezetője.

Vezetés közbeni hanghívások kezdeményezése és fogadása legális a szövetségi államban, de csak abban az esetben, ha a készülék használatához nem kell a kezünk, például, ha kihangosítjuk előtte. Ezzel szemben minden más funkciót, tehát a vezetés közbeni videohívást, a közösségi média használatát, a fényképezést tiltja a törvény.

2018-ban 354-en, idén eddig 329-en haltak meg Új-Dél Wales útjain, ezt a számot akarják 2021-ig legalább 30 százalékkal csökkenteni.

A hatóságok külön kiemelték a képeket átnéző és az illegális mobilhasználatot detektáló mesterséges intelligenciát. Az automatizált rendszer által azonosított, valószínűsíthetően mobiltelefont kézben tartó vezetőt ábrázoló képeket a megfelelő jogosítványokkal rendelkező személyek hitelesítik.

Problémás lehet, hogy ha bíróságig jut az ügy, a bizonyításnál megváltoznak a szerepek, ezentúl a vezetőknek kell valahogy cáfolniuk az egyértelműnek tűnőt. Szintén gondot okozhat, hogy valószínűleg elszaporodnak az ezirányú pereskedések, a bíróságok tele lesznek a pénzbüntetés csökkentését kérvényező személyekkel.

Számszerűsítve, a kormány elképzelései alapján a következő 4-5 évben, évi 135 millió járművet figyelnek meg, és ha a vezetők 1,8 százaléka mobiltelefonál közben, máris 2,4 millió személyről van szó. Ha csak a 3 százalékuk jut el a bíróságig, akkor is 72900 esetről lesz szó.

A rendszer felállítását követő első három hónapban a „vétkes” vezetők figyelmeztető levelet kapnak. Ezt követően már jön a büntetés, ami átlagos esetben 344, iskolai környezetben történt mobilozásért viszont 457 ausztrál dollár, plusz – mindkét esetben – büntetőpontok.

A csecsemők lassan, látszatra hasznavehetetlen tevékenységek sokaságán pallérozódva nőnek fel. Első éveink mégis kritikusak, hiszen ekkor felfedezzük a világot, a játékon keresztül alkalmazkodunk a minket körülvevő káoszhoz.

A legfejlettebb robotok sem képesek erre, mert egyelőre szigorúan kontrollált közegben, általában gyárakban végeznek el pontosan definiált feladatokat. A technológia fejlődésével, hétköznapjainkban betöltött szerepük növekedésével azonban többre lenne szükségük.

Nekik is fel kéne nőniük valahogy; kellene, hogy legyen gyerekkoruk – állítja Alison Gopnik, a Berkeley Kaliforniai Egyetem pszichológusa.

„Lenne egy pici robot, sok mindent összetörne, valaki a gondját viselné, majd idővel a világban működő, különféle cselekvéseket elvégző rendszerré válna” – magyarázza a kutató.

Manapság a robotok kétféleképpen tanulnak. Vagy emberi segítséggel, lépésről lépésre sajátítanak el készségeket, például megfognak egy játékot, vagy random mozdulatokat végeznek, és a sikeresekért jutalmat kapnak.

Egyiktől sem válnak kimondottan rugalmassá, mert ellentétben az új környezetekhez és kihívásokhoz könnyen alkalmazkodó gyerekekkel, nem várhatjuk el, hogy a játék megfogása után simán kitalálja, hogyan ragadjon kézbe valami mást.

Mivel komplex világmodellel rendelkezünk, már kisgyerek-korban is egyszerűen általánosítjuk a megtanultakat. A robotokat viszont szigorúan célorientáltan programozzák, ami nem bátorítja őket „komfortzónájuk” elhagyására, hogy a megszokottól másként cselekedjenek.

Nincs bennük kíváncsiság, így védtelenebbek az ismeretlennel szemben.

Gopnik és kollégái igyekeznek kitalálni gondolataikat a gyakorlatba ültetni. Valamilyen szinten számszerűsíteniük kellene a gyerekek problémamegoldását, majd a robotok első lépésben speciálisan kialakított játékkal létesítenének interakciókat. A kutatók tudják, hogy a gyerekek milyen problémákat, milyen adatokkal oldanak meg, és ezeket az ismereteket felhasználják a gépeknél.

Gopnik különös következtetést vont le: ha egy játék bizarrul működik, gyerekek hamarabb rájönnek a megoldásra, mint a felnőttek. Ha a robotok ugyanazokkal a képességekkel rendelkeznek, pszichológusok jobban fogják érteni a gyerekek tanulási folyamatait, és ha a gyerekeket jobban értjük, intelligensebb robotokat fogunk fejleszteni.

A PlayStationt és rengeteg más fogyasztói elektronikai terméket jegyző Sony bejelentette három mesterséges intelligenciára összpontosító kutatásfejlesztési/tervezési központ megnyitását. Ezzel a lépéssel úgy tűnik, a japán cég is beszáll az eddig főként a Google, a Facebook és a Microsoft által dominált MI-versenyfutásba.

Mindhárom központ decemberben indul, az egyik Tokióban, a másik a texasi Austinban, a harmadik egy meg nem nevezett európai városban. A cég közölte, hogy helyi gépitanulás-szakértőket, mérnököket fog alkalmazni.

A terv mögött a Sony Számítástudományi Laboratóriumának elnöke, Hiroaki Kitano áll. Az új központokkal kapcsolatos elképzelések három területet fednek le: játékokat, hardvert és (némi meglepetésre) a gasztronómiát.

A Sony kevés részletet árult el, de más hírekből kicsit összeáll a kép.

A japán nagyvállalat szeptemberben terjesztett be szabadalmi oltalomra egy mesterségesintelligencia-asszisztenst. Az MI elvileg játékosokat segít veszélyek, csapdának tűnő helyszínek kezelésében. Szakértők szerint a mesterséges intelligencia hozzájárulhat élethűbb ellenségek fejlesztéséhez, hitelesebb interakciók kialakulásához.

A hardver elsősorban szenzorokra vonatkozik. A cég közismerten az egyik vezető chipgyártó, chipjei különféle eszközökben, például digitális kamerákban fénnyé alakítják az elektronokat. 2019 második negyedévében a képérzékeléshez használt CMOS (Kiegészítő fém-oxid félvezető) szenzorok 1,8 milliárd dolláros piacot jelentettek. A mesterséges intelligenciától a chip mélységérzékelésének jelentős javulását várják.

A gasztronómia újabb trendi csúcstechnológiát, a 3D nyomtatás mellett a mesterségesintelligencia-kutatást is meghódította. A Sony ételek szenzorikus elemeit kívánja elemezni, és a megszerzett tapasztalatokat hasznosítva, újakat kitalálni. A nagyvállalat elképzeléseiben szerepelhet az élelmiszer-szolgáltatás automatizálása is. Ide kapcsolódó tény, hogy Kitano tavaly a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem (CMU) étel-előkészítő, főző és kiszolgáló robotjainak fejlesztését irányította.

A függetlenségéről, titokzatosságáról és merész projektjeiről ismert Labor legismertebb terméke Aibo, a mesterségesen intelligens robotkutya volt, de a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) kutatásában szintén úttörő szerepet játszottak, továbbá videokonferencia-protokollokat is dolgoztak ki. Az 1990-es és a korai 2000-es években komoly összegeket fektettek MI-kutatásokba, a mélytanulás-forradalomról viszont lemaradtak. A három kontinensen nyíló központokkal ezt a lemaradást akarhatják részben bepótolni.

Főként fogyasztói elektronikai termékekre számíthatunk.

2050-ig technikailag kivitelezhető az emberi fül, szem, agy és izomzat feljavítása – áll az amerikai hadsereg egyéves kutatást összegző friss tanulmányában (Cyborg Soldier 2050).

A Honvédelmi Minisztérium kutatói szerint a polgári egészségügyi piacon folyamatosan nő az új etikai, jogi és társadalmi kihívásokkal járó cyborg készségek iránti igény. (A tanulmány szerzői a katonai biotechnológia hatásait is behatóan vizsgálták.)

Négy kivitelezhető megoldást azonosítottak.

A szem képalkotást, látást, célzást és helyzettudatosságot növelő módosítása az első. Az izomvezérlés testre illeszthető szenzorhálózattal történő „újjáépítése és programozása” a második, a hallás kommunikációt és védelmet célzó javítása a harmadik, míg a negyedik az emberi agy kétirányú adattovábbítással történő közvetlen idegi felturbózása a negyedik.

Mind a négy, de főként az utolsó forradalmasíthatja a hadviselést. Az ember-gép és az ember-ember (agy-agy) kommunikációt egyaránt megkönnyíti, harcosok közvetlenül érintkezhetnek ember nélküli és autonóm rendszerekkel, illetve más személyekkel, a technológia optimalizálja a vezérlést.

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a következő három évtizedben a civil társadalomban is elterjedhetnek a cyborg technológiák, hatásaik viszont csak 2050 után válhatnak nyugtalanítóvá.

„Feljavított” emberek akkor tűnnek fel a civil lakosságban és a hadseregben. A jelenség további egyenlőtlenségekhez vezethet, megkérdőjelezheti a társadalom jogi, biztonsági és etikai alapjait.

A kutatók hét ajánlást is megfogalmaztak a Pentagon vezetői felé.

A hadseregnek oda kell figyelnie az ember-gép szimbiózisok globális társadalmi megítélésére. Amerikaik az ezirányú orosz és kínai fejlesztéseket tipikusan úgy képzelik el, hogy minden erkölcsi megfontolást nélkülöznek, a feltételezés igazságtartamáról viszont soha nem győződtek meg.

Az amerikai politikai vezetők feladata lenne a NATO és más fórumok keretében megvitatni a partnerekkel a cyborg technológiák katonai műveletek közbeni interoperábilis potenciálját.

A jelenlegi jogi, biztonsági és etikai keretek alapos felülvizsgálata szintén megkerülhetetlen, akárcsak a „turbósító” technológiák részben a sci-fi filmek és regények miatt kialakult negatív társadalmi megítélésének felvilágosító tevékenységgel történő megváltoztatása. Országos és nemcsak kormányzati szintű megközelítésre lenne szükség, amelyben például Kína jelenleg az USA előtt jár. A hosszútávú biztonsági kockázatokat és az új technológiák emberekre gyakorolt hatásait folyamatosan kellene monitorozni.

A hatások egyértelműen pozitívak lesznek, a technológiák javítani fogják az életminőséget, sérült személyek visszanyerhetik elveszített érzékszerveiket, ugyanakkor vigyáznunk kell, hogy a lehetőségek maximalizálása mellett a biztonságra is odafigyeljünk – összegeznek a kutatók.

A mezőgazdaság az infokommunikációs technológiák egyik legdinamikusabban fejlődő alkalmazási területe, a növények növekedését folyamatosan figyelő vagy a permetezést végző drónoktól kezdve az automatizált traktorokig, mesterséges intelligenciákkal felvértezett appokig, szarvasmarhákat és juhokat őrző virtuális kerítésekig, az IT a terület szinte minden fontos szegmensében jelen van.

A gyors technológiai fejlődés ellenére a virtuális valóság (virtual reality, VR) mezőgazdasági alkalmazása azonban még gyerekcipőben jár, eddig inkább csak kísérletekről, semmint bevált megoldásokról beszélhetünk.

Európában a robotikus rendszerek a lehető legszabadabb mozgást igyekeznek biztosítani a tenyészállatoknak, miközben mindent megtesznek a napi tejhozam optimalizálásáért.

Moszkva környéki orosz gazdák, a RusMoloko farm alkalmazottai egy lépéssel tovább mentek, a tejhozam minőségét és mennyiségét ugyanis virtuális valósággal próbálják növelni. Eredetileg emberre kitalált, majd speciálisan módosított VR headsetet helyeztek tehenek fejére, hogy javítsák az állatok hangulatát, amely törvényszerűen a tejelésre is kihat. Az eszközt a tehenek fejszerkezetéhez, annak meghatározó jellegzetességeihez igazították, hogy semmiféle gondot ne okozzon nekik, a legkisebb mértékben se akadályozza a látásukat.

A sisak jóvoltából nyári mezőn találják magukat, a szarvasmarhák szeméhez hangolt színvilág és az egész környezet kifejezetten nyugtató hatással van rájuk, pozitív érzeteket vált ki belőlük. Nyilvánvalóan jobban érzik a hihetetlenül zöld és friss fűben, felhőtlen, azúrkék ég alatt magukat, mint egy lapos, kerítésekkel körbevett legelőn, vagy az istállóban.

Az első teszteken kiderült, hogy a tehenek kevésbé voltak idegesek, nyugtalanságuk eltűnt, hangulatuk javult, a korábban megszokottnál sokkal jobb állapotba kerültek.

A tej minőségére és mennyiségére vonatkozó adatokat viszont még nem közölt a gazdaság, ugyanakkor bejelentették: hamarosan átfogó vizsgálatba kezdenek, hogy pontosan meg tudják válaszolni ezeket a kérdéseket.

Kérdések a kísérlettel kapcsolatban is felvetődnek. Miért nem legelnek többet az állatok? A VR-élmény nem zavarja annyira össze őket, hogy a valóságot még szürkébbnek látják utána? És meddig tartanak ki az elemek?

A kételyek ellenére a technológia komoly lehetőség a nyári legelőkkel nem vagy alig rendelkező gazdáknak, és azoknak a gazdaságoknak, ahol a jelenlegi technológiák nem elég hatékonyak.