A Google által pár éve felvásárolt londoni DeepMind mesterséges intelligenciája sakkban, goban és videojátékokban, például a StarCraft II-ben és a Dota 2-ben is diadalmaskodott már humán ellenfelek felett. Most a klasszikus Quake III – Arenán gyakorolva, tanulta meg, hogyan érhet el sikereket együttműködés-alapú több-résztvevős (multiplayer) módban.

A labirintusszerű arénában kooperálni kell a lebegő zászlók megszerzéséért. Ez az első alkalom, amikor egy MI az 1999-es klasszikus elsőszemélyű lövöldözős játékban képes volt cselekedeteit ember és gép csapattársaival összehangolni, és folyamatosan megverni az ellenfeleket.

Pedig a mesterséges intelligenciák csapatjátékokban eddig rosszul teljesítettek. Mások cselekedeteinek megérzése, előrejelzése számunkra intuitívnek tűnik, egy MI-nek viszont a kezelendő komplexitás és bizonytalanság újabb szintje.

A csapatok 3D térképen navigálnak a random generált környezetben, az ellenség táborából el kell hozniuk egy zászlót, és vissza kell térniük a saját állásaikhoz.

A kutatók 30 különféle botot fejlesztettek, amelyek több meccsen küzdöttek meg egymással, és 3D térképeket generáltak. Ideghálóiknak csak karakterük vizuális perspektíváját és a játékpontokat kellett megtanulniuk; zászlók megfogásáért, ellenfelek felcímkézéséért stb. jutalmat kaptak.

Kezdetben teljesen véletlenszerűen jártak el, de miután pontokat kaptak, tevékenységük vagy hatékonyabbá vált, vagy, ha nem, a gyakorlóprogram a jobbak mutált másolatával helyettesítette a gyengébbeket. Az állatvilág evolúcióját, genetikai változatosságát és a természetes kiválasztódást utánozva, 450 ezer játékmenet után eljutottak a legeredményesebb botig (A győzelemért – For The Win, FTW).

A győztest tükörmásával párosították, és sok meccsen tesztelték. Minden más csapatot legyőztek, míg ha FTW-ember vegyescsapattal játszottak, az esetek kb. 5 százalékában az utóbbiak diadalmaskodtak. Az FTW botok megtanulták, hogyan játsszanak gépekkel, emberrel, klasszikus együttműködés-stratégiákat dolgoztak ki, de kitaláltak teljesen újat is.

„Döbbenetes volt látni magasszintű viselkedésformák kialakulását. Ezeket a jelenségeket, humán játékosokhoz társítjuk” – nyilatkozta Max Jaderberg, a DeepMind egyik kutatója.

A fejlesztők bizakodnak, hogy miután sikeresen treníroztak MI-ket több-résztvevős játékra, tapasztalataikat hasonló valódi közegekben, például elosztó-központokban, önvezető autóknál vagy a sebészetben is hasznosíthatják.

Mennyire vagyunk képesek beszéde alapján következtetni egy személy kinézetére?

A beszédgenerálás módjának közvetlen következménye, hogy a kettő, a beszéd és az arc között erős kapcsolat áll fenn. Hallgatás közben mentális modellt építünk az illetőről – kora, neme, szájformája, arccsont-szerkezete, ajakmérete stb. mind hatással van a beszédmódjára. A nyelv, az akcentus, a gyorsaság, a kiejtés szintén fontos tényezők.

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) Számítástudomány és Mesterséges Intelligencia Labor (CSAIL) kutatói erre a kérdésre keresték a választ, és rövid hangfelvételeket használva igyekeztek arcképet készíttetni beszélő személyekről.

Mély ideghálót terveztek és többmilliós internetes, YouTube-anyagon megerősítéses tanulással gyakoroltattak. Gyakorlás közben megismerte a hang és az arc közötti kapcsolatokat, így az MI az illetők több fizikai tulajdonságát (korát, nemét, színét stb.) megjelenítő képeket tudott generálni.

A Speech2Face algoritmus meglepő eredményeket ért el. Egyik sem tökéletes, viszont találunk nagyon jókat is köztük, és a valódi arcokat csak rövid audioklipek alapján rekonstruálta… Lényegében a semmiből állított elő az adott személyekre nagyjából hasonlító képeket.

Az algoritmus jól szemlélteti, hogy egy „kifinomult” MI minimális adatból, adatmorzsákból mire képes következtetni.

A kutatók óvatosságra intenek, mert a technológia nem megfelelő használatával, visszaélésekkel nagyon komoly személyiségi jogi (privacy) problémák merülhetnek fel.

„Ugyan csak színtiszta tudományos vizsgálatról van szó, fontosnak tartjuk, hogy az arcra vonatkozó információk érzékeny jellegéről és az etikai következményekről is írjunk. Minden lehetséges gyakorlati alkalmazásnál nagyon alaposan le kell tesztelni, hogy a gyakorlóanyag valóban az adott személyekre vonatkozik” – írják.

Mesterséges intelligenciájukkal nincsenek egyedül, mert a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen szintén fejlesztettek a beszélő fizikai jegyeit hangfelvételből „kitaláló” algoritmust.

A texasi Austin székhelyű Hypergiant Industries új sisakot és kijelzőt készített űrhajósruhákhoz. A 2018-ban alapított, Austin mellett Dallasban, Houstonban és Seattle-ben ma már összesen 140-nél több személyt alkalmazó vállalat négy részlegből áll: az egyik „űrkori megoldásokkal”, egy másik „galaktikus rendszerekkel”, a harmadik érzékeléstechnológiával, a negyedik kockázati befektetésekkel foglalkozik.

Az űriparnak MI-alapú szoftver- és hardverterméket fejlesztő Hypergiant Galactic Systems nemrég vásárolta fel a CubeSat és MicroSat műholdakat építő és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat kidolgozó houstoni SEOP (Satellite & Extraterrestrial Operations & Procedures) vállalatot.

A tervek szerint jövőre a cég MI vezérelte műholdas operációs rendszerén alapuló miniatűr műhold-szériát dolgoznak ki. Speciális kameráik és szenzoraik űrkörnyezetben gyűjtenek adatokat, amelyeket a szoftver megpróbál értelmezni, információvá alakítani.      

Elmondásuk alapján a legendás Marvel Comics szuperhős Vasember (Iron Man) által inspirált sisak HyperVSR kijelzője segítségével az asztronauták hatékonyabban kezelnek majd bonyolult küldetéseket.

A rendszer az űrhajós életjeleiről, a misszió feladatairól stb. jelenít meg adatokat a kijelzőn. Ben Lamm társalapító-vezérigazgató szerint, ha a csapat tagjai több információval rendelkeznek egymásról, nő a biztonságuk, és kevesebbet kell manőverezniük űrhajósruhában.

„Az űrkörnyezetet nem lehet előrejelezni, a kihívások néhány perc leforgása alatt drámaian megváltozhatnak. Ezekben a szituációkban az asztronauták biztonsága megkérdőjelezhetetlen, mindenek-feletti szempont. A sisakot úgy terveztük, hogy viselője gyorsan tudjon adatokat gyűjteni az aktuális helyzetről, felmérje saját egészségügyi állapotát, és az adatok birtokában még sürgősségi esetekben is képes legyen információkon alapuló, jó döntéseket hozni” – magyarázza Lamm.

Az űrhajósok kesztyűjét eleve sok kapcsolódó adattal (küldetés egyes részletei, egészségügyi infók stb.) címkézik fel. Ha a sisak érzékeli, hogy viselője az egyik címkét keresi, a rendszer a kijelzőn megjeleníti a szükséges információkat.

Az űrügynökségeket és katonai beszállítókat kereső cég jelenleg a szoftveren dolgozik. A mostani prototípust már többen látták, a következő változatot kormányhivatalnokoknak mutatják be valamikor a nyár folyamán.

Gyakran felmerülő (jogos) kritika az ember által alkotott mesterséges intelligenciákkal kapcsolatban, hogy előítéletesek, elfogultak. Az UNESCO szerint viszont fordítva is igaz, pontosabban az MI-k előítéletessé, elfogulttá tehetnek embereket.

Sokmillióan beszélnek mesterségesintelligencia-alapú hangasszisztensekhez, például az Apple Sirijéhez, vagy az Amazon Alexájához. Rajtuk kívül, a többek között háztartási gépekről és szolgáltatásokról tanácsot adó asszisztensek általában nőinek tűnő hangon válaszolnak (a vezetést segítő alkalmazások az egyik kivétel), és egy új UNESCO anyag szerint ezek a hangok és az előre programozott szövegek felerősítik a nemi előítéleteket, szexistává tehetik a férfi felhasználót.

Az asszisztensek programozása jól szemlélteti a velük kapcsolatban felmerülő problémákat.

„Siri verbális visszaélésekkel szembeni engedelmes attitűdje, valamint a fiatal nőként megjelenített, elképzelt sok más digitális asszisztens által kifejezett szolgalelkűség hatásosan illusztrálja a technológiai termékekbe kódolt nemi elfogultságot” – áll az anyagban.

Miután az UNESCO a beszámoló vázlatát áprilisban elküldte az Apple-nek, a cég megváltoztatta Siri egyes kérdésekre adott válaszát, például, ha bitchnek nevezik, a korábbi „ha tudnék, elpirulnék” helyett „nem tudom, hogyan válaszoljak erre” szavakkal reagál.

Az Apple reakciója bíztató, viszont egyelőre csak egy asszisztens egy-két szóra/mondatra adott válaszát érinti. Az UNESCO szerint az infokom iparnak sokkal több, átfogóbb hasonló változtatást kellene eszközölnie.

Jó kiindulási pont lehet, ha a cégek több női programozó alkalmazása mellett, a hangasszisztenseket nem nőnek képzelnék el „alapbeállításként”, hanem nemileg semlegesebb hangon szólalnának meg, illetve a sértő kérdésekre nem, vagy visszautasítóan reagálnának.

„Ügyelnünk kell, hogy az általunk fejlesztett és használt MI megfeleljen a nemek közötti egyenlőség elvének” – jelentette ki az UNESCO Nemi Egyenlőség részlegét vezető Saniye Gülser Corat, az anyag elsőszámú szerzője.

Robotok egészségügyi használata nem újkeletű, a diagnosztikától a sebészetig, idős személyek folyamatos megfigyelésétől a gyógyszeradagolásig, ma már több területen fogják munkára őket.

Tevékenységük jelentős része adatgyűjtésből és -továbbításból áll, mint ahogy a legújabb kínai példa is szemlélteti.

A Walklake nevű robot reggelente a hatalmas ország több mint 2 ezer óvodájában vizsgálja meg a gyerekeket. Szemben kell állniuk vele, szerencséjükre a szkennelést röpke 3 másodperc alatt elvégzi.

Betegségekre, például torokgyulladásra, megfázásra, kéz-, láb- és fejbajokra utaló jeleket keres rajtuk. Ha valami rendelleneset észlel, értesíti az óvoda illetékes személyeit, ők döntik el, hogy hazaküldik vagy ott tartják az érintett gyerekeket.

A robot kamerákkal és szenzorokkal vizsgálja őket. Alkalmazása azon az ötleten alapul, hogy óvodai járványok elterjedése így könnyebben megelőzhető, ráadásul minimális időt vesz el a gyerekek napjából.

„Lehetővé teszi az egészségi állapot jobb megfigyelését. Különösen azokon a helyeken hasznos, ahova sokan járnak, viszont nincs elég képzett egészségügyi szakember” – nyilatkozta Karen Panetta, a Tufts Egyetem kutatója.

A színesre festett, dobozszerű Walklake ártatlan és szórakoztató kinézetű gép, kicsit úgy néz ki, mintha képregény lapjairól vagy rajzfilmből került volna a kínai óvodákba.

Alkalmazása viszont megosztja a szakembereket.

Egyesek szerint kifejezetten jót tesz az óvodáknak és a jövőben esetleg egyéb oktatási intézményeknek is, mások viszont a személyiségi jogok (privacy) megsértését, az azokkal való visszaélés lehetőségét látják benne, és az utóbbi esetben a gyerekes küllemű robot akár rémálom-forgatókönyvek főszereplője is lehet.

Hackerek bármikor megtámadhatják, kényes adatokhoz férhetnek hozzá rajta keresztül. Ugyanakkor nagyon tetszhet a gyerekeknek, és azt akarhatják, hogy minden nap érintkezzenek vele, azaz önkéntesen rendszeres egészségi vizsgálatnak vetik alá magukat – véli Joanna Bryson, az angliai Bath Egyetem számítástudományi szakembere.

A Haemimont Games érdekes irányba bővítette tovább 2018-as Surviving Mars (Túlélni a Marsot) játékát. A második nagyobb kiegészítés, a Surviving Mars: Green Planet (Túlélni a Marsot: zöld bolygó) címe árulkodó – a játékosok változatos eszközökkel gyorsan fejlődő, lenyűgöző, a Földhöz hasonló környezetté alakíthatják (terraformálják) a vörös bolygót, állat- és növényvilággal, belélegezhető levegővel.

„Nemcsak arról van szó, hogy eljussunk oda, hanem arról is, hogy képesek legyünk ott maradni, fényes civilizációt kiépíteni. Ehhez viszont sokkal barátságosabb környezetté kell tennünk a Marsot” – nyilatkozta Gabriel Dobrev, a fejlesztőcég vezérigazgatója.

A bolygó felszínén a telepesek erőforrásokat gyűjthetnek, dómszerű lakótereket és más szerkezeteket építhetnek, szállítmányokat küldhetnek a Földre, és onnan is a Marsra.

A letölthető tartalmat az állatokat (például lámákat, szarvasmarhákat) és növényeket a bolygóra vivő pluszkiegészítővel (Project Laika) is frissítették.

Játékban persze sokkal könnyebb, mint a valóságban.

A homokviharok minden épületet ledönthetnek, a sugárzás az emberi DNS-ben okoz károkat, a légköri nyomás hiánya szerveinket teszi tönkre. Ha túl sok üvegházhatású gázt juttatunk az atmoszférába, a savas esők tönkreteszik a talajt.

Mindezek ellenére a játék valódi kihívásokat feszeget, és komoly erőfeszítéseket kell tennünk a sikerért. Terraformáláshoz viszont meg kell találnunk az elemek (légkör, hőmérséklet, víz, vegetáció) kényes egyensúlyát, lakható környezet kivitelezéséhez az összes tényező aprólékos megfigyelése szükséges.

A Surviving Mars: Green Planet logikája, hogy ha a talajt zuzmókkal, bokrokkal és fákkal barátságosabbá tesszük, a légkör és a levegő talán eléri a „belélegezhető” szintet, és az üvegdóm épületeket sem kell állandóan zárva tartani.

A hangyaszerűen dolgozó telepesek építkezése, a marsi hegyek és a csillagos ég a klasszikus városépítő játékok, például a legendás SimCity rajongóit is megihlető élmény. A valóságban viszont rengeteg időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a Mars tényleg zöld bolygóvá váljon – már, ha valaha is azzá válik (mert egyelőre inkább úgy tűnik, hogy nem)…

Nagyon sok információ kinyerhető az érzelmeket szinte mindig kifejező emberi hangból, és ezek az ismeretek rengeteg technológiai alkalmazásban használhatók: egészségügyi állapot vizsgálatára (például az öregkori demencia vagy szívroham bekövetkeztét előrevetítő jelek korai észlelésére), hatékonyabbá és empatikusabbá alakíthatók a beszélgető mesterségesintelligencia-rendszerek stb.

A technikák idővel a hangasszisztenseket (Google Assistant, Siri, Alexa) hibáik kijavításában segítő közvetlen visszacsatolásokkal szolgálhatnak.

Érzelmeket osztályozó MI-k eddig is voltak, viszont a hagyományos megközelítés a felügyelet melletti tanuláson alapul, a rendszer a beszélő emocionális állapota szerint címkézett gyakorlóadatokkal dolgozik.

Az Amazon kutatói más módszert választottak. Generatív ellenséges hálózatuk (generative adversarial network, GAN) kimerítően felcímkézett érzelem-korpusz helyett tíz beszélőtől összegyűjtött (nyilvánosan elérhető forrásból származó) 10 ezer kifejezésből álló gyűjteményből tanul.

A modell két részből, egy kódolóból és egy dekódolóból áll. Az előbbi a gyakorlópélda összes tulajdonságának kódolásával megtanulja, hogyan jelenítse meg kompakt formában a bemenő (input) beszédet, amelyből az utóbbi újraalkotja a bemenetet.

Az érzelemmegjelenítés három érzelemmértéknek (hangszín, aktivitás, dominancia) megfelelő három hálózati csomópontból áll. A gyakorlás első szakaszában a kódoló és a dekódoló külön-külön tanul a címkézetlen adatokkal. A másodikban a dekódoló eldönti a kódoló által megjelenített anyagokról, hogy valósak vagy mesterségesek, és közben, egymással „versengve”, folyamatosan javul a minőség. A harmadikban a finomhangolt kódoló a beszédbe rejtett emóciók megjelenítésével jelzi előre a gyakorlóadat érzelmi címkéjét.

Mondat-szintű beszédanyagokon végzett kísérletekből kiderült: az új rendszer 3 százalékkal jobban teljesített, mint a hagyományos algoritmusok. Amikor a mondatokat 20 milliszekundumnyi részekre bontották, 4 százalékkal bizonyult eredményesebbnek.

3-4 százalék nem nagy különbség, viszont ezek csak az első teszteredmények, azaz az új hálózat azonnal jobban működött. Hosszabb távon Alexa nyilvánvalóan sokkal hatékonyabbá válik.

A fejlesztés azt sugallja, hogy az intelligens asszisztensek jobban meg fogják érteni az embert, empatikusabbá válnak, és valószínűleg még eredményesebben értékesítenek termékeket.

Elon Musk és (a Hold után) a NASA is űrhajósokat akar küldeni a Marsra, sőt a Tesla-főnök az első expedícióval meg is kezdené a vörös bolygó gyarmatosítását, űrjárműjén telepesek érkeznének az égitestre.

Az utazás technológiai feltételeiről, kivitelezhetőségéről rengeteg elemzést írtak, sokat vitáztak, az ottani életről, a lakosok evolúciójával, a bolygó Homo sapiens genetikájára kifejtett hatásával viszont kevesen foglalkoznak.

Ha sikeresek lesznek a Mars-utak, milyenné válnak generációk múlva az ottani emberek? – teszi fel a kérdést Scott Solomon, a Rice Egyetem evolúciós biológusa.

A kutató szerint két generáció alatt a marslakók csontjai megerősödnek, a közellátás miatt szemüvegre lesz szükségük, immunrendszerük kvázi megszűnik, a terhesség és a szülés lényegesen kockázatosabbá, veszélyesebbé válik, mint az anyabolygón. A Földnél több mint 5000-szer erősebb sugárzás miatt rengeteg lehet a rákos megbetegedés.

Solomon konklúziója: a marsiak jobban teszik, ha felhagynak földi Homo sapiensek reprodukálásával.

„Az evolúció annak függvényében gyorsul fel, vagy lassul le, hogy egy bizonyos mutáció mennyire előnyös. Ha a marsi emberek túlélési esélyei nőnek vele, az adott géneket az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben fogják átörökíteni” – magyarázza.

A földiekkel való kapcsolat mindkét fél számára halálos lehet. Mivel a Marson nincsenek betegségeket, járványokat (is) hordozó mikroorganizmusok, és a két bolygó közötti kereszt-fertőzéseket kontrollálják, (a marsiak nem létező immunrendszere miatt) szexuális kapcsolat sem alakulhat ki a két embertípus között.

Egy földi csecsemő kb. 60 új mutációval születik, egy marsi több ezerrel fog, amelyek közül sok alkalmasabbá teheti a bolygó brutális viszonyai melletti túlélésre – a bőre úgy változik meg, hogy jobban ellenáll a sugárzásnak; kevésbé függ az oxigéntől, így a kisebb atmoszférát is könnyebben elviseli, a tömörebb csontok pedig eredményesen ellensúlyozhatják a terhesség közbeni kalciumveszteséget.

Solomon a CRISPR génszerkesztő technológia használatát javasolja működő mutációk kidolgozásához.

Tragikusan ironikus, hogy ha a Föld lakhatatlanná válik, és a Homo sapiens más bolygókon akar letelepedni, a hosszútávú túlélés egyetlen esélye, ha a mai formánktól teljesen mássá alakulunk át.

„Nagyon sokféle új emberi faj fejlődhet ki” – összegez Solomon.

Az ausztrál Queensland Egyetem fizikusai a Mona Lisát, Van Gogh Csillagos éjét és tucatnyi más remekművet emberi haj vastagságú kvantumvásznakon alkották újra.

A képeket foltnyi gázállapotú kvantumanyagra, az úgynevezett Bose-Einstein kondenzátumra vetítették ki, és fényképezték le.

A projekt különlegessége, hogy teljesen más céllal indult, ugyanis folyadékok áramlásának megoldatlan titkaira szerettek volna fényt deríteni. A mikroszkopikus kvantumvilágot vizsgálva igyekeztek új technológiákat kidolgozni, aztán a kutatások hirtelen más irányt vettek.

„Nem gondoltunk rá, és csak úgy jött, majd hirtelen létrehoztunk néhányat a világ legkisebb remekművei közül” – magyarázza a kutatást vezető Tyler Neely.

A rubídium-atomokból készült gázt az abszolút nulla fok (-273,15 Celsius-fok) körüli hőmérsékletre, a lehető leghidegebbre hűtötték. Mivel túl híg volt, gáz halmazállapotú kvantumanyag foltjaként, pöttyként működött.

Az adott képet lézerrel megvilágított kivetítőre tették, de a túl nagy méretet eredményező kivetítés helyett, mikroszkópon keresztül lekicsinyítették. A fény kb. 100 mikron széles területen, a kvantumanyagon jelenítette meg a festményt. (100 mikron többé-kevésbé azonos a 17 és 181 mikron szélesség közé eső emberi hajjal.)

Az eredeti kép fekete-fehér volt, amelyhez vörös, kék és zöld fényképeket készítettek, majd a színeket számítógépen dolgozták ki. Az emberi szemmel alig látható képek egy-egy pixele csak kb. 50 atomot jelenít meg.

„Van Gogh Csillagos éje volt az egyik első kép, de hamarosan újabb világhírű festményeket és fotókat, sőt, saját magunkról készült fényképeket is újraalkottunk” – nyilatkozta Neely.

A kutatók megdöbbentek a végeredménytől, véleményük szerint képeik meggyőzően szemléltetik a kvantumanyagokban rejlő lehetőségeket, elsősorban azt, hogy alkalmasak műtárgyak alkotására.

„Ezek a képek ugyan elragadóak, de a következő lépésben a médium kreatív használatának bővítésével fogunk foglalkozni. Egy művésszel akarunk együttműködni, hogy a technológia segítségével innovatív látomást valósítsunk meg” – összegez Neely.

A New Yorki, egész pontosan brooklyni Blokklánc Hét egyik központi rendezvényén, a Fluidity 2019-en a szakemberek a technológia jelen állását és közeljövőjét vitatták meg.

Öt meghatározó trendre hívták fel a figyelmet: az intézmények egyre inkább befogadják a blokkláncot, a decentralizált pénzügy növekvő értékeket teremt, sok vita folyik a magán és a nyilvános blokklánc szerepéről, erősödik és áttekinthetőbb a szabályozás, szaporodnak a technológia nem-pénzügyi alkalmazásai.

A Wall Street több vezető intézményének képviselői elmondták, hogy üzleti modelljük áramvonalasítása céljából cégeik hogyan építik, tesztelik és vezetik be a blokklánc-alapú alkalmazásokat és infrastruktúrát. Más friss technológiákkal, például a felhőszámításokkal összehasonlítva, a bankszektorban szépen és viszonylag gyorsan halad a blokklánc befogadása. Rövid- és középtávon folytatódik a trend, ráadásul a technológiát össze is kell kapcsolni a régebbi rendszerekkel (legacy systems).

A decentralizált pénzügy (Decentralized Finance, DeFi) lényege a jelenlegieknél nyitottabb és elérhetőbb pénzügyi rendszerek építése, létjogosultságát több új termék és esettanulmány igazolja. A decentralizált kereskedés, bankrendszerek, a külső tényezőktől, például központi bankoktól vagy pénzügyi politikától kevésbé függő és így csábítóbb árfekvésű „okos jelzálog” stb. tartoznak ebbe a kategóriába.

Blokklánc-szakemberek között élénk viták folynak arról, hogy egyes kereskedéseket, például biztosítások kötését nyilvános vagy magánláncokon kell-e kivitelezni. Joseph Lubin, az Ethereum társalapítója szerint a nyílt hálózatok lesznek a nyertesek. Véleményét az innováció, a szabványosítás és az interoperabilitás magánhálózatokon megvalósíthatatlan mértékével/szintjével támasztotta alá. Mások a személyes adatok, a tranzakciók titkosságát féltik a nyilvános hálózatoktól, de Lubin igyekezett megnyugtatni őket: a nyilvános blokkláncokba már beépítették az ezeket védő megoldásokat.

Technológia és szabályozás viszonyát általában az jellemzi, hogy az utóbbi jócskán lemaradt az előbbitől. A blokklánc esetében sincs másként, bár egyes törvényhozói lépések az innovációt erősítő, áttekinthetőbb és rugalmasabb megoldásokat vetítenek előre.

A blokklánc térhódítását szépen szemlélteti, hogy a pénzügyi szektoron kívül más területeken, például a szórakoztatóiparban is alkalmazzák.