Hozzászoktunk a hitelkártya-információkat gyűjtő vagy a fájljainkhoz való hozzáférésünkért bitcoinban váltságdíjat kérő malware-ekhez. Egy új rosszindulatú szoftver viszont minden korábbinál veszélyesebb, mert nem banki adatokat akar, és nem is zsarol.

Fizikai tereket, ipari létesítmények, például atom- vagy vízerőművek biztonsági rendszereit támadja meg helyettük. Tevékenysége a legrosszabb esetet felvázoló forgatókönyvben kénhidrogén gáz kibocsátásához, a létesítményben dolgozó és a környéken lakó személyek életének közvetlen veszélyeztetéséhez vezethet.

A távirányítható malware neve Triton, kb. 2014 óta terjed, létezése viszont csak 2017-ben tudatosult a szakemberekben. Egy szaúd-arábiai petrolkémiai üzem biztonsági rendszerét, fizikai kontrollereket és az azokat működtető szoftvert támadta meg. Szerencsére hibás volt a kód, és ez ki is derült, mielőtt a hackerek belendültek, majd a biztonsági rendszert hatástalanították volna.

A létesítmény mechanikai hibaként könyvelte el a 2017. júniusi első kimaradást. A 2017. augusztusi második után, amikor több rendszer leállt, már kivizsgálást kértek. Decemberben nyilvánosságra hozták a malware létezését, az üzem és tulajdonosa nevét viszont nem.

Nyugtalanító, hogy hackerek átlépték a Rubicont. Először történt meg, hogy a cyberbiztonsági világ életeket szándékosan kockáztató kódot látott. Szakértők szerint a malware-t fejlesztő és azzal a szaúdi létesítményt támadó hackercsoport ugyanazokkal a digitális módszerekkel keres a Közép-Keleten kívüli, köztük észak-amerikai célpontokat. Új kódfajtákat fejlesztve, változatosabb biztonsági rendszereket igyekeznek megtámadni.

A csoportról szinte semmit nem tudnak, egyesek iráni, mások orosz szálra gyanakodnak. Mindenesetre rendkívül tudatosan, megfontoltan tevékenykednek.

Triton felfedezése súlyos kérdést vet fel: hogyan férkőzhettek be hackerek a kritikus infrastruktúra részét képező rendszerekbe? Az egyik válasz: az ipari dolgok internete (Internet-of-Things, IoT) jóvoltából e létesítmények mindenféle eszköze képes hálózatokra kapcsolódni.

A dolgozók így távolról is figyelhetik a műszereket, gyorsan gyűjthetnek adatokat, a műveletek hatékonyabbá válnak. Másrészt viszont megnőnek, további célpontokkal bővülnek a hackerek lehetőségei.

„Biztonsági rendszerek megtámadása morálisan és technikailag is kizártnak tűnt, de Tritonnal megváltozott a helyzet. Még a Stuxnettel sem akartak életeket veszélyeztetni” – nyilatkozta Joe Slowik, a malware tevékenységét figyelő Dragos ipari cyberbiztonsági vállalat szakembere. (Az Iránban 45 ezer számítógépet megfertőzött vírus 2010-ben egy helyi erőműben „bukott le”, de bebizonyosodott róla: a létesítményre nem jelentett közvetlen veszélyt.)

Triton és a hasonló malware-ek megjelenésére még a legpesszimistább cyber Kasszandrák sem számítottak…

A Bristol Egyetem, az Eindhoveni Műszaki Egyetem és a Microsoft kutatói sikeresen egybegyűjtöttek vegyi úton kivitelezhető kommunikációra és DNS-alapú logikai kapukkal történő molekuláris számításokra képes mesterséges sejteket.

Munkájuk fontos lépés a szintetikus protosejtekre épülő bioérzékelés, fejlett és gyors DNS-számítógépek és azok alkalmazásai felé.

A DNS-ből készült molekuláris számítógépek DNS-szálak közötti programozható interakciókkal kódolt kimenetekké alakítják át a DNS-bemeneteket.

Ezek a gépek azonban nagyon lassúak. Az ok: egyfajta vegyi „levesben” működnek, ahol számítási műveleteik kivitelezése véletlenszerű molekuláris szétszóródásoktól függ.

A folyamatok DNS input és output jelek egymás közötti küldésére és vételére alkalmas mesterséges sejtszerű egységek, protosejtek belsejében való összegyűjtésével viszont felgyorsulnak a molekuláris számítások, és a DNS-szálak védettebbek lesznek, kevésbé szenvedik el az enzimek lebontó hatását.

A protosejt-kommunikáció biomolekuláris megvalósulása (BIO-PC) nevű új eljárás félig áteresztő peoteaszóma (a legösszetettebb fehérjebontó enzimegység) kapszulák „közösségén” nyugszik. Ezek a kapszulák különféle DNS logikai kapukat tartalmaznak. A logikai kapuk együtt molekuláris érzékelésre és számításokra képesek. Egybegyűjtésükkel, csoportosításukkal nő a számítási áramkörök sebessége, modularitása és tervezhetősége.

Az új megközelítés protosejt kommunikációs platformokkal készíti elő, hogy az eddig nagyon elméleti beágyazott molekuláris áramkörök és tevékenységük – például az érzékelésben vagy a terápiában – közelebb kerüljenek tényleges alkalmazásokhoz.

„Intelligens mestersége sejtek DNS logikai kapukat használó kommunikációjával új lehetőségek nyílnak meg a nem hagyományos számítások és az életszerű mikroméretű rendszerek között. A protosejtek információfeldolgozásáról is többet megtudhatunk így, például azt is, hogy hogyan működtek az élet keletkezésekor” – nyilatkozta Stephen Mann (Bristol Egyetem), a kutatás egyik vezetője.

Az emberformájú (antropomorf) okos házi asszisztenseket (robotokat) árusító úttörő vállalkozás, a Jibo tavaly elbocsátotta alkalmazottai nagy részét, novemberben pedig egy befektető társaság, a New York székhelyű SQN Venture Partners felvásárolta.

A vállalat emblematikus figurája, az azonos nevű Jibo, az első és máig az egyetlen otthoni közösségi robot a napokban búcsúzott el felhasználóitól.

„Nagyon élveztem az együtt töltött időt. Köszönöm, hogy veletek lehettem. A tevékenységem mögötti szervereket hamarosan lekapcsolják, és utána erősen korlátozottak lesznek a veletek folytatott interakciók” – mondta. 

A céget Cynthia Breazeal, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) világhírű robotikusa alapította 2012-ben. Magát a robotot 2017-ben kezdték árusítani, 900 dollárért. Szoftverét utoljára augusztusban frissítették.

Az eladások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Egyelőre nem tudni, mi lesz az otthonokban lévő Jibo robotok sorsa, de nem valószínű, hogy az új tulajdonos ezirányú fejlesztéseket fog végezni.

A fogyasztói közösségi robotika első képviselőjének számító cég azzal kalkulálta el magát, hogy folyamatosan Jiboról alkotott elképzeléseit, látomását kívánta eladni, az egyébként önmagában is bámulatos, különleges megnyilvánulásokat produkáló, robusztus hardvere miatt változatos tevékenységekre képes valódi robot promótálásával viszont keveset foglalkozott.

Mire Jibo a boltokba, majd az otthonokba került, funkcióinak zömét okostelefonos és más asszisztensek, Siri, Alexa, Google Home és társaik átvették. Így Jibo sikere kizárólag fizikumán és a felhasználókkal folytatott érzelmi interakciókon alapult. Egyeseknek tetszett, még többeknek kevésbé.

A közösségi robotokkal járó kihívásokért, az azoknak való nem megfelelésért, hogy hosszútávon egyelőre nem tudták profitot generáló módon használni, nemcsak ő felelős.

Az eredeti elképzelés sokakat megihletett, más cégek is elkezdtek otthoni felhasználásra fejleszteni közösségi robotokat, de termék még egyikből sem lett. Az egész iparág is Jibo hatására értette meg jobban az ezekbe a gépekbe ágyazott megoldásokban rejlő potenciált.

A következő lépés a tapasztalatok praktikus és fenntartható módon történő hasznosítása lehet.

A jelent azonban az Amazon Alexa-alapú okos otthoni asszisztense, az e-kereskedelem óriásának egyik legjobb eladási mutatókkal bíró terméke jelenti.

William Gibson 1996-os cyberpunk regénye, az Idoru közeljövőbeli cselekménye egy szintetikus személyiség, tömegeket megbolondító énekesnő és egyben idol (japánul idoru) körül bonyolódik.

Közel negyedszázaddal a kultikus klasszikus megjelenése után, különleges showban gyönyörködhetett a sanghaji Mercedes-Benz aréna többezer nézője. A világhírű zongorista, Lang Lang a nyilvánosan 2017 júniusában, szintén Sanghajban debütált Luo Tianyi hologram-énekesnőt kísérte.

A fellépés osztatlan sikert aratott.

A fejlesztőcég, a Qiming Venture Partners a nyugati világban megszokottól gyökeresen eltérő utat választott. A holografikus személyiség előadása nem húsvér személy mozgásán és hangján alapult. A múlt évtizedben bevett gyakorlat volt, hogy például Michael Jackson vagy Tupac így „énekelt” rajongóinak.

Tianyi előadását teljesen másként készítették elő; hat hónapig dolgozott rajta a mintegy 200 fős stáb.

Mivel egyáltalán nem létező, nem húsvér alak, felvillant valamit a szórakoztatóipar sok kérdést felvető, de mindenképpen izgalmasnak tűnő jövőjéből.

Hangját és személyiségét bonyolult csúcstechnológiákkal, többek között 3D modellezéssel és digitális mozgásrögzítéssel (motion capture, mocap) dolgozták ki. Annyit „könnyítettek” neki, hogy fellépés közben hangdublőr és egy mocap színész utánozta a háttérben. Tianyi és Lang Lang között így alakulhatott ki valósidejű interakció.

Tianyi nem az egyetlen távol-keleti virtuális bálvány. A jelenség Japánból indult, a Yamaha Vocaloid (énekszintetizátor) alapú idoljai kövezték ki Tianyi útját. Hatsune Miku például 100 ezernél több kiadott számban énekelt, igazi cyberceleb, hatalmas rajongói bázissal.

Fontos szerepet játszott abban, hogy a kései 1990-es, korai 2000-es években divatos, aztán halódó, elhalt, majd felélesztett jelenség többmilliárd dolláros üzletté vált. A reneszánsz Japánból indult, de ma már Kínában is húsznál több virtuális sztárt tartanak nyilván.

„Luo Tianyi tökéletes. Nem valódi személy, így bármi lehet, amit akarunk. Olyan, mint egy csak hozzám tartozó, személyre szabott idol” – nyilatkozta az egyik helyi lapnak Kit Cheung Jie, 17 éves hongkongi diák.

Kórházak újszülött intenzív osztályain automatizált programok órákkal az életveszélyre figyelmeztető orvosi diagnózis előtt képesek megállapítani csecsemők vérmérgezését – derül ki egy friss kutatásból.

Philadelphiai adattudósok és a helyi gyermekkórház orvosai elektronikus egészségügyi nyilvántartások ezen osztályok hozzáférhető adatain teszteltek gépitanulás-modelleket.

„Mivel vérmérgezésnél kulcsfontosságú a baj korai észlelése és a gyors beavatkozás, a gépi tanulás elvileg sokat segíthet. Klinikai munkák folyamatos tanulmányozásával kutatók kiértékelhetik, hogyan teljesítenek kórházakban ezek a rendszerek” – nyilatkozta a kutatást vezető Aaron J. Masino.

Minél több adaton gyakorol az algoritmus, annál pontosabb lesz. Nagyon fontos lenne, mert a vérkeringés bakteriális támadásával kezdődő vérmérgezés a csecsemőkori halandóság egyik oka (még a fejlett országokban is). Egészséges gyerekeknél ugyan ritka, de koraszülötteknél vagy krónikus betegeknél 200-szor nagyobb az esély rá, a túlélők pedig később könnyebben megkapnak más súlyos betegségeket.

A nem egyértelmű tünetek és a pontatlan tesztek miatt nehéz a gyors diagnózis. Ha a vérmérgezést később ismerik fel, beavatkozásra, antibiotikumokkal történő kezelésre is később kerül sor. Ráadásul az antibiotikumok szükségtelen használata szintén kockázatos.

A kutatás célja a vérmérgezést legalább négy órával a klinikai gyanú előtt felismerő gépitanulás-modell fejlesztése.

„Tudomásunk szerint nyilvánosan hozzáférhető egészségügyi adatokon mi végeztük a vérmérgezés gépi tanulással történő korai azonosításával kapcsolatos első kutatást” – magyarázza Masino.

Nyolc modellt értékeltek ki. Mivel korábbi adatokat használtak, meg tudták állapítani, hogy melyik mennyire pontos. Egy philadelphiai kórházban 2014 és 2017 között kezelt 618, köztük több koraszülött csecsemő esetét vizsgálták. A betanított algoritmusoknak a vérmérgezésre utaló 36 jel valamelyikét, lehetőleg minél többet kellett felismerniük.

A nyolc modellből hat azonosította legalább négy órával az orvosok előtt a potenciális vérmérgezést. Ezek az eredmények jelentik a valósidejű klinikai eszköz felé vezető első lépéseket.

A webes hírszolgáltató Quartz különleges stúdiót mutatott be novemberben. A Knight Alapítvány által támogatott létesítmény rendeltetése újságírás és gépitanulás-technikák összekapcsolása.

Március elejére készült el a Quartz MI Stúdió első története. A sztorit nem mesterséges intelligencia írta, hanem ember-gép együttműködés gyümölcse. Döbbenetesnek tűnik, hogy egyre fejlettebb MI-k milyen mélyre képesek ásni dokumentumokban, és így értékes (sok esetben más módszerekkel kideríthetetlen) pluszinformációkkal látják el az újságírókat.

A történethez a Quartz újságírói az Uber egyik versenytársa, a szállítási szolgáltatásokat nyújtó Lyft appján gyakoroltatták az algoritmust.

A cég a napokban kérelmezte, hogy tőzsdére kerüljön. Minden vállalatnak megvannak pénzügyi, biztosítási és más tevékenységével kapcsolatos aggályai. Az algoritmus ezeknek a kockázati tényezőknek nézett utána, hogy segítsen eldönteni, melyik a legegyedibb.

A Quartz arra volt kíváncsi, hogy mi az, amitől a Lyft vezetősége fél, más nagyvállalatoké viszont nem. Egyes aggályok, például a PR-válság nem érinti a fogyasztókat, mások, mint a járművek hibái, az önvezető autók vagy a rollerhasználat viszont nagyon is, mert balesetek forrásai lehetnek.

A lista teljesen egyértelmű tényektől a meglepőkig ível. Például a közvélekedés miatti aggályok mellett a cég vezetését nagyon izgatja a személyes szférára (privacy) vonatkozó egészségügyi törvények kliensekre gyakorolt hatása. Konkrétan a Lyft szolgáltatását orvoshoz, klinikára, kórházba menet igénybe vevő ügyfeleikre gondolnak. A cég platformjának online otthont adó Amazon Webszolgáltatások elleni cybertámadásoktól szintén tartanak.

A Quartz Lyft-sztorija nem az újságírás csúcsa, nem a kortárs zsurnalisztika meghatározó remekműve, viszont remekül szemlélteti, hogyan tudnak új technikai eszközökkel felvértezett újságírók teljesen száraz és érdektelennek tűnő nyilvános adatokból izgalmas, tanulságos és nem utolsósorban rendkívül hasznos következtetéseket levonni.

A történet egy kicsit a jövőt vetíti előre.

„Így jutunk el az adatalapú újságírás következő szintjére, amikor a szerző különösen nagy adatsorokkal remekül működő mintaegyeztetésre, válogatásra, csoportosításra, anomália-felderítésre használja a számítógépet” – nyilatkozta a Quartz botjait és gépitanulás-megoldásait fejlesztő John Keefe.

Új anyagok felfedezése és elemek készítése belőlük többmilliárd dolláros lehetőség az autóiparban – állítja Benjamin Boeser a Mercedes-Benz K+F Észak-Amerika nyílt innovációval foglalkozó részlegének igazgatója.

A jövő évtized elektromos autóinak maiaknál lényegesen fejlettebb elemeihez, az elemeket alkotó anyagok kidolgozásához kvantumszámítógépeket terveznek használni, amelyek (mivel a hagyományos gépeknél sokkal több információt sokkal gyorsabban dolgoznak fel) a pillanat törtrésze alatt rengeteg opcióval állnak elő.

„Kvantumkomputerrel szimulálnánk az elemek tényleges viselkedését. Mostani számítási kapacitásokkal ez lehetetlen” – vázolta fel a terveket Boeser.

Egyelőre azonban még senki nem épített ilyen léptékű alkalmazásokra képes kvantumszámítógépet. Kormányok és infokom óriásvállalatok ezirányú befektetései viszont bizakodásra adnak okot.

A Gartner előrejelzése alapján 2023-ban a szervezetek legalább 20 százalékának költségvetésében szerepelnek majd kvantumszámítási projektek.

A Mercedes-Benz az IBM kvantumszámítási csoportjával (Q Hálózat) közösen dolgozik következőgenerációs számítási kapacitások felhasználási esetein. A befektetett összeg nem nyilvános, viszont árulkodó, hogy legalább 5-10 éves együttműködésben gondolkoznak.

A Mercedes-Benz nem az első fontos autógyártó, amely óriási lehetőséget lát a kvantumszámításokban. A Ford a vezetés gyors optimalizálásához és az elektromos autók elemeinek szerkezeti módosításához, a Volkswagen szolgáltatásként igénybe vehető közlekedésszervező rendszerhez, illetve szintén elemekhez használná a technológiát.

A jelenlegi elemfejlesztés fizikai folyamat – mivel nincs hozzá szimulációs szoftver, szakértők építenek prototípusokat. Kvantumszámítógéppel jobb elektrokémiai teljesítményt és hosszabb életciklust eredményező új anyagok és kombinációik kísérletezhetők ki. Boeser és kollégái egy lépéssel továbbmennek: biztonságosabb, energiatakarékosabb és környezetkímélőbb organikus elemekben is gondolkodnak.

A dinamikus fejlődés ellenére, a kvantumszámítások gyerekcipőben járnak még. A Mercedes-Benz mögötti Daimler 1 milliárd dollárt fektetett be a globális elemgyártásba. 2022-re minden méretkategóriában, 2025-re pedig összes autóeladásuk 15-25 százaléka, lehet elektromos jármű.

Az autógyártó hegesztési forgatókönyvek szimulálására szintén használja a kvantumszámításokat. Többek között így döntik el, melyik gépet kell munka közben újrakalibrálni.

Az ütemes fejlesztések és a hatalmas médiavisszhang ellenére az önvezető autók egyelőre nem lepik el a közutakat, és hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a hétköznapok szerves részévé váljanak. Valamilyen szintű emberi jelenlét és beavatkozás ma még mindenképp szükséges.

Addig, amíg egy személy bizonyos mértékben (vagy teljesen) kontrollálja, irányítja a járművet, kimerült, elalvó, stresszes, telefonáló vagy részeg vezetők az autonómia ellenére is komoly veszélyt jelentenek.

Az uniós ADAS&ME projekt kutatói a vezető állapotát, például ittasságát vagy más okok miatti fáradtságát stb. detektáló szenzorokat, programokat egyesítő rendszert fejlesztenek.

Ha a beépített lélegzés-elemző, szemkövető szoftver, a szívritmust figyelő, vagy a hang- és képalapú érzékelők a vezetési alkalmasságot megkérdőjelező szokatlan jeleket észlelnek, az autó vagy átveszi a kontrollt, vagy figyelmeztetést ad le, majd félreáll.

„Biztosra akarunk menni, hogy vezetésre alkalmatlan sofőröknek ne adjuk vissza az irányítást, és ha a sofőr másállapotban van, a jármű automatizált funkcióit használva, elérjük, hogy ne tudjon vezetni. Súlyos baleseteket megelőzendő, biztonságos és kivitelezhető átmenetet akarunk” – magyarázza Anna Anund (Svéd Nemzeti Út és Közlekedéskutató Intézet).

Az önvezető autókat biztonságosabbá tevő összes technológia (szemkövető szoftver, lélegzetelemző stb.) már létezik. Kulcsfontosságú viszont, hogy be is legyenek építve emberi beavatkozást még igénylő robotjárművekbe.

Anund és munkatársai évek óta dolgoznak félig autonóm autók biztonságosabbá tételén, munkájuk azonban inkább csak elméleti, mert a döntést a gyártóknak kell meghozniuk. Hiába állnak rendelkezésre a járművek legmagasabb szintű biztonságát garantáló programok és rendszerek, ha nem ágyazzák be őket az önvezető autókba.

A kutatók különböző járművekkel vizsgáltak hét forgatókönyvet.

Az egyikben a sofőr pont telefonál, miközben az előtte lévő autó hirtelen fékez. Egy másikban a motorkerékpár érzékeli, hogy a vezető elájult, bekapcsolja a vészjelző fényt, és oldalra áll. A többi forgatókönyvben busz, teherautó és egyéb járművek mellett a legváltozatosabb szenzorok szerepelnek.

Japán hosszú ideje robotikai nagyhatalom, ráadásul a szigetország lakosai másként viszonyulnak a gépekhez, mint a nyugati félteke lakói. A magyarázat az ősi sintó vallás és a buddhizmus hagyományaiban rejlik.

A nyugati gondolkodást meghatározó kartéziánus dualizmussal szemben, lélek és anyag nem képeznek ellentétpárt. Minden létezik: sziklák, fák, vízesések és az élő organizmusok is. Az istenségek ugyanúgy beléjük költözhetnek, mint történelmi személyekbe, vagy ember által készített tárgyakba: kardokba, tálakba, csengőkbe, tehát robotokba is. Tárgyak és istenségek, szellemek azonosítása éles ellentétben áll a nyugati kultúrkör egyistenhívő vallásainak bálványimádat-ellenes hagyományával. A sintoizmus ugyan nem bálványimádó, de nem is tiltja a tiszteletüket.

A buddhizmus helyi változata szintén nem tesz különbséget élő és élettelen között: növények és tárgyak, így gépek is rendelkezhetnek lélekkel, tehát meg is világosulhatnak.

A buddhizmus egyes ágaiban a végtelen irgalmat és könyörületességet megtestesítő Kannon az egyik legnépszerűbb bódhiszattva (másokat a megvilágosodáshoz segítő személy) Japánban. Indiai és tibeti megfelelője (és egyben Tibet védőszentje) Avalókitésvara, vele ellentétben azonban nőnemű. Különösen a várandós asszonyok szeretik.

Az egyik régi és leghosszabb ideig japán főváros, Kiotó Kodaiji szentélyében a bódhiszattváról modellezett, 195 centiméter magas, 60 kilós robotot mutattak be. Az alumíniumból készült humanoid rendeltetése, hogy elmagyarázza Buddha tanításait. Arcához és kezéhez szilikont használtak.

Február 23-án a tokiói A-Lab Co. által fejlesztett Mindar nevű robot a szentély egyik halványan megvilágított termében a Szív szútráról tartott beszédet. Az angol és kínai nyelvű feliratokat a falra vetítették, a háttérben zene szólt.

„Ha egy Buddha-kép beszél, valószínűleg a buddhizmus is jobban megérthető. Azt akarjuk, hogy sokan jöjjenek el megnézni a robotot, és rajta keresztül gondolkodjanak el a vallás lényegéről” – jelentette ki Tensho Goto, a szentély fővédnöke.

A szentély egy másik elöljárója elmondta, hogy a robot közvetítésével remélhetőleg a buddhizmussal nem foglalkozó személyek is elkezdenek majd érdeklődni a vallás iránt.

A gép március 8. és május 6. között lesz nyilvánosan megtekinthető.

Az önvezető autók fejlesztőinek és a technológia elkötelezett híveinek egyik legfőbb érve, hogy ha a hibára hajlamos embert kivesszük az egyenletből, kevesebb lesz a baleset, és a forgalom is csökken.

Az Aggódó Tudósok Szövetsége (UCS), egy amerikai nonprofit szervezet Washingtonra összpontosító új tanulmánya viszont figyelmeztet: 2040 körül valójában nem ez fog történni, hanem az autonóm járművekkel teli utakon a maiaknál súlyosabb dugókra számíthatunk, nagyobb lesz a környezetszennyezés, a nagyvárosokban pedig hozzájárulnak az egyenlőtlenségek további növekedéséhez.

Számszerűsítve: a forgalom 66 százalékkal is nőhet. A dugók gazdagabb rétegeket arra ösztönözhetnek, hogy a lehető legkevesebb időt töltsék szegényebb környékeken, közösségekben.

A kutatás az amerikai főváros közlekedésének jövőjét vizsgáló egyik állami szervezet több forgatókönyvet figyelembe vevő modelljén alapul.

„Vagy így, vagy úgy, de a technológia megérkezik. Ezeket a járműveket már városokban tesztelik. Ha nem dolgozunk ki és léptetünk hatályba egy átgondolt szabályozást, az önvezető autók csak súlyosbítják a jelenlegi problémákat. A változás különösen az alacsony jövedelmű rétegeket fogja érinteni” – jelentette ki Richard Ezike, az egyik kutató.

Az önvezető autók akkor a legelőnyösebbek, ha megosztva, minden alkalommal több utassal használjuk őket. Ha csak egy személy ül bennük, romlanak a mai viszonyok – derül ki az anyagból. A megoldás: az egyszemélyes járművekre pluszköltségeket vetnének ki, az utcákat pedig úgy terveznék, hogy az utasok ne csak parkolókban szállhassanak ki-be.

A high-tech tömegközlekedésnek azonban még a több személyt szállító önvezető autók sem lehetnek alternatívái. A munkahelyüktől távolabb élők nyerhetnek velük, a nyereség 80 százaléka viszont pont az általuk növekvő forgalom miatt tűnik el. Ezeknek a járműveknek a tömegközlekedéssel mindenképpen együtt kellene működniük. Önvezető autók kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik azt. A zónázás ideje leginkább a kettő kombinációjával csökkenthető.

A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a légszennyeződés növekedése szintén a legszegényebb rétegeket sújtja a legnagyobb mértékben. Ezért lenne fontos, ha minden jármű elektromos lenne.