Az ember nélküli japán Hayabusa2 űrhajó február 21-én sikeresen landolt a közel egy kilométer széles, a Nap körül keringő és a Földhöz időszakosan közelebb került Ryugu aszteroidán.

A küldetés eddig sikeres: az űrjármű apró kőzetmintákat gyűjtött össze, amelyeket vizsgálatra a Földre küld. Landolás közben közvetlen közelről 5 grammos tantál „golyókat” lőtt egy sziklába, és a fedélzeti mintavevő „fogantyúval” néhány darabot összegyűjtöttek a kőzetből.

A kapcsolat landolás közbeni megszakadása miatt a földi személyzetnek néhány órát várnia kellett a kommunikációra. A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) később bejelentette, hogy a Hayabusa2 a tervek szerint el is hagyta az aszteroidát.

Az űrhajó 2014 decemberében indult missziójára, és tavaly júniusban érkezett meg az aszteroidára, felszínén többször járt már, de a mérföldkőnek számító sikerre február 22-ig kellett várni.

2018 szeptemberében az űrhajó két kicsi terepjárót küldött az aszteroidára, néhány héttel később pedig a mikrohullám-méretű MASCOT leszállóegység ért célba. Eleme a művelet tervezett idejénél tovább, 17 óra hosszat működött. A két Bagoly (az egyik angolul Owl, a másik franciául Hibou) még mindig járja a kisbolygót.

Hayabusa2 rendeltetése, hogy a naprendszer korai történelmének és fejlődésének, illetve a Ryugu és hasonló szénben gazdag aszteroidák a földi élet kialakulásában játszott szerepének jobb megértésében segítsen kutatóközösségeknek.

Az összegyűjtött minták kulcsszerepet játszhatnak a tudományos munkában. Speciális űrszonda szállítja őket a Földre, érkezése 2020 decemberében várható. Az anyabolygón jóval aprólékosabban és összehasonlíthatatlanul masszívabb high-tech arzenállal lesznek tanulmányozhatók, mint a Hayabusa2 fedélzetén.

Az űrhajó két alkalommal próbál még mintákat gyűjteni. A mostanihoz hasonló elsőtől ugyanazt az eredményt várják. A második bonyolultabbnak ígérkezik – rézlövedéket használva igyekeznek talaj alatti anyagmintákat összeszedni.

A Hayabusa2 nem az egyetlen aszteroidákat járó és kőzeteket stb. gyűjtögető űrhajó. A NASA OSIRIS-REx-e december 31-én landolt a szénben szintén gazdag Benuu-n, ahol júliusig tevékenykedik, majd 2023 szeptemberében tér vissza a Földre.

Mindkét űrhajó a köves Itokawa aszteroidára 2005-ben landolt, az anyabolygóra pedig 2010-ben kőzetekkel visszatért első Hayabusa misszióját folytatja.

Az Európai Bizottság és magáncégek, például a Google és mások anyagi támogatásával pár év alatt megsokszorozódott a nagy magasságban (500 méter felett) energiát generáló technológiákkal kapcsolatos kutatások és az ezzel foglalkozó új vállalatok száma. A vizsgálódások alanyai ember nélküli légi járművek, drónok és óriási sárkányrepülők.

A Madridi III. Károly Egyetem (UC3M) kutatói drónokon és papírsárkányokon alapuló energiageneráló rendszereket elemző szoftvert fejlesztettek. A programmal ilyen rendszereket tanulmányoztak, miközben a szél kinetikus, azaz mozgásenergiáját használható elektromos energiává alakították át.

A légi szélenergia-rendszerek (airborne wind energy systems, AWES) a hagyományos drága és nehéz szélturbinák tornyait és forgórészét könnyű kötélfélével, járművekkel helyettesítő új technológiacsalád.

Az AWES rendszerek a kötél húzóerejével mozgatják a földi energiagenerátort, míg a légi energiageneráláshoz a járműn lévő mini szélturbinákat használják, az energiát pedig áramvezető kötélen továbbítják a földre. A telepítési és anyagköltségek mindkét esetben alacsonyak.

500 méter felett a szél sokkal intenzívebb és szinte állandó. Mivel könnyű a szállítás, ez a fajta energiatermelés távoli és nehezen megközelíthető területeken lehet kifejezetten hasznos.

„Az AWES magasban működő, elektromos áramot termelő diszruptív technológiacsalád. A jól ismert villamosmérnöki és repüléstan diszciplínákat, például elektromos gépek tervezését és a vezérléselméletet kombinálja össze drónokhoz stb. kapcsolódó nem-hagyományos szakterületekkel” – nyilatkozta Gonzalo Sánchez Arriaga, az egyik kutató.

Az UC3M e kereteken belül mutatta be az AWES-re kitalált új repülésszimulátorát. A szimulátorral a rendszerek jól megismerhetők, tervrajzuk optimalizálható és kideríthető, hogy az energia-előállítás melyik útvonalon maximalizálható. Maga a szoftver ingyen letölthető, más csoportok kutatásaira szintén felhasználható.

A szimulátorral párhuzamosan új tesztmódszert is kidolgoztak. Két kiteszörföt (sárkányszörf) különféle műszerekkel szereltek fel, és a legfontosabb fizikai paramétereket is rögzítették, majd mindent felvettek. A kísérleti adatokkal különféle szoftvereszközöket, például a szimulátort és a papírsárkány mindenkori paramétereit hitelesítették.

Az egészségügy évek óta az infokommunikációs, mesterséges intelligencia és robotikai alkalmazások egyik kitüntetett terepe. Az új megoldások gyorsan terjednek kórházakban, klinikákon.

A washingtoni Gyerekek Nemzeti Egészségi Rendszere nem akármilyen kórház, hanem az Egyesült Államok távirányított robotot használó első gyerekgyógyászati intézménye.

Az 1, 67 méter magas MedveBot Doktor (Dr. Bear Bot) az intézményt behálózó csúcstechnológia rendszer fontos eleme. Alejandro Lopez-Magallon kardiológus rajta keresztül figyeli egy monitorokkal megpakolt kontrollszobából a páciensek életjeleit, a szobáikban felvett videókat.

Az anyagokat ugyanis az orvos által távirányított MedveBot továbbítja a szobába. Nevét február 14-én találták ki, a dolgozók és a páciensek, összesen 185 személy szavazata alapján döntöttek róla. Mivel a névadás Valentin-napra esett, a gép robotika-tematikájú üdvözlőkártyákkal lepte meg a gyerekeket, rajtuk kedves vagy szórakoztató feliratokkal (például a magyarra a hangulati elemek miatt lefordíthatatlan „Beep mine, Valentine”).

A rendszer egyedi perspektívában láttatja az összes beteget, és lehetővé teszi, hogy a kardiológus hosszútávú tendenciákat figyeljen meg páciensei egészségi állapotát illetően. Hagyományos módszerekkel ugyanez a tevékenység lényegesen nehezebb, vagy egyszerűen kivitelezhetetlen lenne.

Lopez-Magallon a roboton keresztül létesít interakciókat, kommunikál pácienseivel. A kontrollteremben könnyen hozzáfér orvosi képekhez, amelyeket aztán MedveBot képernyőjén megmutat az ápolóknak és a személyzetnek.

„Nem vagyok benne a robotban, de mégis majdnem olyan, mintha igen, mintha a betegszobában tartózkodnék. A rendszer úgy teszi emberibbé ember és gép kommunikációját, ahogy egy kicsi képernyő önmagában képtelen rá” – magyarázza az orvos.

A távirányított rendszer legnagyobb előnye, hogy mivel a kardiológus folyamatosan figyeli a betegeket, legalábbis a monitorokon tartja a szemét, idejében észleli és kezeli a problémákat. Előfordulhat az is, hogy még nem jelentkeztek, a jelek viszont egyértelműsítik a közelgő bajt, ami így megelőzéssel elkerülhető.

„Egyes esetekben az ápolócsapat érkezése előtt megkezdhetjük a kezelést” – nyilatkozta az orvos.

A sokezer tudós által adatelemzésre használt gépi tanulás gyakran félrevezető vagy teljesen rossz eredményeket generál – állítja Genevera Allen, a houstoni Rice Egyetem statisztikusa, és egyben figyelmeztet: ha nem javítanak a technikán, tudományos válság következhet.

A biomedikális kutatásoktól a csillagászatig, számos tudományterületen alkalmazzák a gépi tanulást. A felhasznált adatsorok nagyon nagyok és drágák, ráadásul a szoftver sokszor csak az adatsorban megbúvó, de a valóságban nem létező mintázatokat azonosít.

Ezekről a kutatási eredményekről gyakran csak akkor derülnek ki, hogy pontatlanok, amikor valaki más egy szintén óriási adatsorral keresi ugyanarra a problémára a választ, aztán kiderül: nincs átfedés az eredmények között.

Allen a tudomány reprodukálhatósági válságát említi. A két évtizede érzékelhető, az utóbbi években egyre markánsabb jelenség lényege, hogy nyugtalanító mennyiségű kutatási eredményt nem lehet megismételni. Más tudósoknak más eredmény jön ki ugyanazzal a technikával, tehát hibás lehetett az eredeti. Egy elemzés alapján a biomedikális kutatások akár 85 százalékát is érintheti a probléma.

Az egyik ok: a kísérleteket nem tervezik meg elég jól, és a résztvevők azt látják az eredményekben, amit eleve látni akartak. A másik ok, legalábbis Allen szerint, a válságot fokozó gépi tanulás.

Gépi tanulás algoritmusokat speciálisan azért fejlesztenek, hogy irdatlan mennyiségű adatot böngésszenek át, és egyértelmű, hogy előbb-utóbb akkor is találnak valamilyen mintázatot, ha nincs.

A tudományt népszerűsítő nagy felfedezések esetében szintén elképzelhető, hogy ha a kísérleteket megismételnék egy másik adatsorral, gyakran születnének más eredmények.

Allen a houstoni egyetem Baylor Orvosi Iskolájának biomedikális kutatóival dolgozik együtt. Céljuk, hogy eredményeiket megbízhatóbbá tegyék. Következőgenerációs gépi tanulás és statisztikai technikákat fejlesztenek, amelyek nemcsak a felfedezés miatt néznek át hatalmas adatsorokat, hanem be is számolnak az eredmények bizonytalanságának és megismételhetőségének a mértékéről.

A kutatási eredmények így később jelennek meg, viszont kiállják az idő próbáját, és az adott terület nem megy el rossz irányba – összegez Allen.

Rovarok és pókok sok robotikust megihlettek már. Az élővilág mintázatai alapján többször változtattak például a gépek mozgásán, mert egyenetlen, nehéz terepen jóval könnyebb lábon, mint keréken járni. A biológiailag inspirált szerkezetek jó ideje nem számítanak újdonságnak, de valamivel mégis majdnem mindig meglepik a világot. 

A dél-francia Aix-Marseille Egyetem kutatói által fejlesztett 23 centis HangyaBot (AntBot) két távoli rokon hangyafélét, a Szaharában élő Cataglyphis fortist és a Közép-Ausztrália sivatagos, félsivatagos részein honos Melophorus bagotit tekintették kiindulási pontnak.

A sivatagi hangyák különleges képessége, hogy mivel az elviselhetetlen hőség miatt a molekulák azonnal megsemmisülnek, táplálékszerzéshez és a bolyhoz visszavezető úton nem használnak feromon-nyomvonalakat. Érzékelőik az evolúció során úgy fejlődtek, hogy más módszerekkel találjanak haza, „vakon felismerjék” az utat. Szemük ezért „veszi” a Nap ultraviola sugarait, a fény polarizálódását. A Nap mozgásával változó mintázatot követve tudják, merre kell menniük.

Egyes kutatók szerint a viking tengerészek is így navigáltak ködös napokon.

A hangyák is képesek, hogy érzékeljék, milyen gyorsan „mozog” körülöttük a talaj (egy kicsit úgy, mint ahogy például kerékpározás közben észleljük a változó környezetet). Mindeközben tisztában vannak a megtett lépésekkel is.

A francia kutatók ezeket az adottságokat rakták egybe a Raspberry Pivel működő, teljesen autonóm, nyomtatott robothoz. A gépet változatos közegekben sétáltatták, majd utasították, hogy térjen haza. HangyaBot a három adottságból csak egyet vagy kettőt használt, a leggyorsabb út kiválasztásához azonban ennyi is elég volt. Amikor mindhármat alkalmazta, kvázi hibátlanul teljesített.

A teljesítmény nemcsak azért figyelemreméltó mert nem értjük teljesen a hangyák „gondolkodását”, hanem azért is, mert a gép nagyon olcsó anyagokból készült. Hasonló szerkezetek előállítása kb. 85 ezer dollár, HangyaBoté viszont csak 500-ba került. A jövőben szállító drónokhoz és intelligens autókhoz is használhatják a technológiát.

Optimális esetben a mai robotok különféle módszereket (köztük globális helymeghatározó rendszert, GPS-t is) kombinálnak össze a navigációhoz. HangyaBot viszont a saját „trükkjeivel” is megél, amelyekkel megkerülhetők a GPS és a többi navigációs módszer gyengéi. Ezek az adottságok ködös, esős és havas napokon jöhetnek különösen jól.

Egyelőre csak kis távolságokat tesz meg, áramellátása korlátolt, motorjai hamar túlmelegednek. A kutatók folyamatosan finomítanak rajta, új aktuátorokkal szerelik fel, és a mostani 15 méteres utat 100-ra akarják növelni.

Egy idahói kórház műtőjében orvosok sebészi beavatkozást készítenek elő. Hüvelykujj-méretű bevágást ejtenek a beteg testén, a vágáson keresztül apró robotot juttatnak a szervezetbe. A sebész felveszi a virtuálisvalóság-headsetet, megfogja a kontrollert, hamarosan kezdődik a műtét. Előnye, hogy minimális a beavatkozás, kevesebb fájdalommal jár, mint hagyományos módszerek esetében.

Mintha sci-fiben lennénk, pedig nem. A Charlestown (Massachusetts állam) székhelyű Vicarious Surgical startup gőzerővel fejleszti hozzá a technológiát. Adam Sachs és Sammy Khalifa, a két társalapító az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) találkozott, nem sokkal később megszületett az ötlet, öt éve végeztek, és utána rögtön el is indították a céget.

„A robotika miniatürizálásának módszerein dolgozunk, és az összes sebészi mozgást a hasüregbe helyeznénk át. Ha így történik, az orvosi tevékenység helyileg nem korlátozódik a vágásra” – nyilatkozta Sachs.

A nagy felismerést a virtuális valóság (virtual reality, VR) jelentette, amikor a két kutató rájött, hogy a miniatűr robotok összekapcsolhatók a technológiával – VR headsettel, például az Oculus Rifttel ugyanis jól láthatók az emberi testben. Szerintük a robotika így emberszerűbbé válik, a VR pedig a jelenlét érzetét kelti a felhasználóban.

A kamerával felszerelt kétkarú humanoiddal az orvos a világ bármely pontjáról elvégeztetheti a műtétet. Lényeg, hogy virtuálisvalóság-rendszere kapcsolódjon a robothoz. A beállításokat úgy kivitelezik, hogy a sebész pont azt lássa, amit a gép. A humanoid karját saját karjainak mozgatásával vezérli.

A technológia több területen alkalmazható, de a két alapítót egyértelműen a medicina érdekli.

„Abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy technológiai oldalról és a társadalmi hasznosság szempontjából is egyaránt nagyon érdekes projekten dolgozhatunk” – magyarázza Sachs.

Céljaik kivitelezését több befektető támogatja. Február 14-én jelentették be, hogy a (természetesen Bill Gateshez tartozó) Gates Frontier 10 millió dollárral segíti a további fejlesztéseket.

Mihelyst elérik a miniatürizáció megfelelő szintjét, tanulmányozni fogják technológiájuk nehezen megközelíthető, nagyvárosi agglomerációktól távoli helyeken történő alkalmazását.

„Hosszútávú elképzelésünk, hogy ne csak az USA nagyvárosaiban és legismertebb kórházaiban, hanem a vidéki Amerika kisvárosaiban és falvaiban, és az egész világon használják. Munkánk a sebészet demokratizálásáról szól, és a folyamat egy robotsebésszel kezdődhet” – összegez Sachs.

Romantikus partnert keresve egyre többen használják az online társkeresőket, Tindert és társait, csakhogy szívükkel együtt sokan a pénztárcájukat is megnyitják, és társ helyett csalókba botlanak. Jó hír, hogy a randioldalak és appok hamarosan kicsit hozzánk hasonlóan „gondolkodó” mesterséges intelligenciával szúrhatják ki a kizárólag a hiszékeny társkeresők pénzére utazó álprofilokat.

Az angliai Warwick Egyetem és más felsőoktatási intézmények tudósai online csalásokat feltáró, szerteágazó kutatás részeként ezeket a profilokat azonosító algoritmust fejlesztettek. Munkájukkal sokakat menthetnek meg anyagi és (esetleg maradandó) lelki károktól.

A kutatás egy része az egyszeri átverés után valószínűleg máskor is kelepcébe csalható áldozatok lélektanára összpontosított.

2017-ben az Egyesült Királyságban több mint 3 ezer személy vált hamis társkereső profilok áldozatává. Összesen 41 millió, egyénekre bontva, átlagosan 14600 fontot buktak. A számszerűsítés azért bizonytalan, mert sokan be sem jelentik, hogy átvágták őket.

A legtöbb társkeresési csalás előrejelezhető mintázatot követ. Rossz-szándékú személy hamis profilt hoz létre, és csaliként használja szerelemre vagy csak futó kalandra vágyó főként férfiak magához vonzására. Mihelyst az áldozat védtelenné válik, drága ajándékokat, de leginkább pénzt („kölcsönt”) csikar ki belőle.

Az algoritmust ismert kamu randiprofilokon gyakoroltatták. Azonos jegyeket keresett köztük, majd gyanús jelek reményében, társkereső oldalakon vizsgált felhasználói adatlapokat. Demográfiai és életrajzi információkat, képeket nézett át, végül megállapította, hogy mennyire valószínű a csalás.

A teszten az algoritmus nagyon kevés, a megkérdőjelezett adatlapok mindössze egy százalékát kitevő hamis pozitívot, azaz helytelenül kamunak címkézett profilt talált. Következő lépésben a kutatók továbbfejlesztik, finomítják mesterséges intelligenciájukat, és bizakodnak, hogy a társkereső oldalak pár éven belül alkalmazzák az úgynevezett „rom-com” (romantikus vígjáték) csalásokat meghiúsító technológiát.

„Gyanús tevékenységeket észlelő mesterségesintelligencia-technikákkal nagyon megváltozhat a helyzet, a csalók sokkal könnyebben és eredményesebben leleplezhetők. A felhasználók hamarosan jobban megbízhatnak a társkereső oldalakban” – nyilatkozta Tom Sorell, az egyik kutató.

A kanadai Waterloo Egyetem úttörő fejlesztésének köszönhetően hamarosan könnyebben és olcsóbban alakíthatók ki okos otthonok. A megközelítés lényege, hogy elemek nélküli szenzorokat használnak már meglévő wifi hálózatokon.

A hasonló korábbi próbálkozások mindig akadályokba ütköztek. Többek között változtatni kellett a wifi hozzáférési pontokon, figyelni kellett a biztonsági protokollokra, illetve sok energiát fogyasztó komponensekkel (például vezeték nélküli adóvevőkkel) dolgoztak. Mindezek miatt a kísérletek eredménytelennek bizonyultak.

„A mostani szenzorokhoz elemek kellenek. Szinte senki nem akar ezen változtatni, és működnek is az átlagos wifi hálózatokon. Újabb projektekben viszont elem nélküli megoldásokat is javasoltak már, amelyek viszont nem működnek vezeték nélküli eszközökkel. A két megközelítés legjobb részeit kombináljuk össze, módszerünk egyrészt elem nélküli, másrészt átlagos wifi hálózaton sincs vele probléma” – nyilatkozta Omid Abari, az egyik kutató.

WiTAG nevű kommunikációs mechanizmusuk forradalmasíthatja az okosotthon-ipart. Lehetővé teszi ugyanis, hogy hétköznapi wifi eszközök kezelni tudják az „okos” készülékek (hőmérséklet- és fényérzékelők, szívritmust, vércukorszintet stb. mérő, magunkon viselhető technológiák) adatait. Rádiófrekvencia-jeleket használ erőforrásként, és a wifi infrastruktúrával úgy dolgozik, hogy a szenzoroknak nem kell kapcsolódniuk vezeték nélküli hálózatra. Így a telepítés is sokkal egyszerűbb.

A Waterloo Egyetemen kidolgozott technológia egyik legnagyobb előnye, hogy titkosítással is működik. Az eddigi elemmentes megoldások nem működtek titkosított, azaz jelszót igénylő wifi hálózatokkal, ami érthető okokból senkinek sem tetszett.

Az első prototípus fejlesztése után a kutatók szabadalmi kérvényt adtak be, és jelenleg a második prototípuson dolgoznak. Ezzel párhuzamosan a rendszerrel működő appot is fejlesztenek, és terveik szerint hamarosan széles körben használható újabb alkalmazásokat hoznak létre.

„A telefonon futó alkalmazással, a készülék és a hozzáférési pont módosítása nélkül is olvashatók a szenzorok adatai” – magyarázza Ali Abedi, egy másik kutató.

A világ nagyvárosait elárasztották az elektromos rollerek. Ha esetleg azt látjuk, hogy a Xiaomi népszerű M365-én valaki a legváratlanabb pillanatban őrült sebességre kapcsol, majd még váratlanabbul lefékez, nem kell rögtön megkérdőjelezni az illető elmeállapotát.

Lehetséges, hogy valaki meghackelte a jármű szoftverét.

A Zimperium mobilbiztonsági cég figyelmeztette a gyártót: rést talált a modell programján, és azt kihasználva, rosszindulatú támadók távolról is irányíthatják a scootert. Az amerikai vállalat szoftverkutatását vezető Rani Idan elmondta, hogy az elemkezelést, a hardver és a szoftver között koordináló firmvare-t, és az okostelefonos appal való kommunikációt biztosító bluetooth modult elemezve, pár óra alatt megtalálták a biztonsági rést.

Hamar rájöttek, hogy bluetooth kapcsolaton keresztül jelszó és más azonosító megoldások nélkül is rákapcsolódhatnak a rollerre. Következő lépésben firmware telepíthető rá, amelynek hitelességét a rendszer nem ellenőrzi. Tehát hackerek a Xiaomi szoftverfrissítéseként rosszindulatú programokat installálhatnak fel, átvéve a roller irányítását.

Innentől kezdve a legvészesebb forgatókönyvek is megvalósulhatnak.

A bluetooth implementálásával kapcsolatos problémák, különösen a gyenge azonosító/hitelesítő mechanizmusok sajnos nem egyediek a dolgok internetére (Internet-of-Things, IoT) kapcsolódó eszközöknél. A frissítéseket hitelesítő integritás-ellenőrzéseket a felhasználók általában nem végzik el. Ezzel a saját személyes szférájukat (privacy), a biztonságosságot és a biztonságot veszélyeztetik. A kockázat még nagyobb, ha egy ilyen eszköz meghackelésével személyek kerülhetnek fizikai veszélybe.

A Zimperium megkereste a Xiaomit, és meglepő választ kaptak. A fejlesztő tisztában van a biztonsági réssel, de önerőből nem tudja orvosolni. Valószínűleg azért nem, mert a bluetooth modul beépítését nem házon belül, hanem külsős céggel végeztették el.

A hivatalos appon hiába van jelszó opció, ha meg is adtuk, a rendszer nem kéri azt. Idan androidos és iOS-es alkalmazást is fejlesztett, és bluetooth kapcsolattal képes volt vezérelni a scootert.

„A dolgok internetének eszközei mindenhol jelen, legérzékenyebb adataink pedig rajtuk vannak. Ezek a tárgyak napi rutinná váltak. Azt hihetnénk, hogy a lehető legnagyobb biztonságot nyújtják, de sajnos nincs mindig így” – nyilatkozta Idan.

A „hivatalos” mesterségesintelligencia-kutatások ugyan az Egyesült Államokban, még az 1950-es évek második felében kezdődtek, az elmúlt időszakban viszont más országok, például Kína, Kanada vagy Franciaország komolyabb lépéseket tett a technológia hasznosításáért.

Az USA mindenképpen meg akarja őrizni vezető szerepét, és Donald Trump elnök hétfőn aláírta a kormány MI-elképzeléseit tartalmazó rendeletet, az „Amerikai MI kezdeményezést.”

Az iniciatíva anyagi források átcsoportosításával, új források megteremtésével, az országra szabott megoldások kidolgozásával akarja fellendíteni az Egyesült Államok mesterségesintelligencia-iparát.

A terv öt pontból áll össze.

Az anyagi erőforrások átcsoportosításával szövetségi pénzosztó ügynökségeket utasítanak, hogy „adjanak elsőbbséget” mesterségesintelligencia-kezdeményezéseknek, hatékonyan támogassák a szakterületi befektetéseket.

Új források teremtésével MI-kutatók számára elérhetővé teszik a szövetségi adatokat, számítási modelleket és erőforrásokat.

A Szabványok és Technológia Nemzeti Intézetének (NIST) „megbízható, robusztus, biztonságos, hordozható és interoperábilis” MI-rendszerek fejlesztésére ösztönző szabványokat kell kidolgoznia.

A dolgozókat fel kell készíteni a jövőre, a változásokra. Ennek érdekében szövetségi ügynökségek hatékonyan fogják támogatni az MI-vel és alkalmazásaival foglalkozó tréningeket.

A kezdeményezés keretében a nemzetközi együttműködéseket bővítő tervet is kidolgoznak. Az együttműködéseknek úgy kell történniük, hogy az MI-fejlesztések megfeleljenek az amerikai értékeknek és érdekeknek – áll a rendeletben.

Mindegyik pont fellendítheti az amerikai MI-kutatást, versenyképesebbé teheti az Egyesült Államokat, kérdés, hogy hogyan kivitelezik.

Ha a Fehér Ház fenn akarja tartani az USA katonai és gazdasági szerepét, külföldi befolyását, létfontosságú, hogy legyen koherens MI-stratégiája. A Trump-adminisztrációt többen bírálták, hogy más országokkal, különösen a 2017-ben MI-tervet meghirdetett Kínával ellentétben, nem lépett ezen a területen.

Az Obama-adminisztrációban az elnök gazdasági tanácsadó bizottságának vezető szerepét betöltő Jason Furman, harvardi professzor szerint az új MI-terv bizakodásra ad okot, viszont csak az első lépés. Legfontosabb a szigorú és következetes kivitelezés.